A tejtermelőket leszámítva, összességében jobb évet zárnak az állattartók, mint tavaly. Ennek ellenére, sajnos az állomány, az állattartók és a telepek számának fogyása idén a korábbi évekhez képest felerősödött. Erre a folyamatra már a politikának is oda kellene figyelnie! – írja az allattenyesztok.hu

Nem zártak jó évet a húsmarhatartók – fotó: pixabay.com

Mint írják nehéz éve volt a tejágazatnak: egy év alatt több mint 30 százalékkal csökkent a nyerstej ára, miközben a termelők jelentős hányada az év nagyobb részében még a tavaly betárolt, illetve megvásárolt drága takarmányt etette. Hiába kezdett el év végére újra emelkedni a hazai felvásárlási ár, nem volt elég ahhoz, hogy a telepek nagyobb része jövedelmezően tudjon termelni.

Ebben a helyzetben kiemelten fontos volt, hogy a Tej Terméktanács kérésének engedve a tárca kifizette a tavalyi és az idei termeléstől elválasztott tejtámogatást is, ami 5-5 Ft/kg bevételt jelent több ezer termelőnek. A tavalyit még a 2007-es, az ideit már a 2018-as bázison kiszámítva utalták, így jelentősen szűkült azok köre, akik már nem termelnek tejet, de még kapják ezt a pénzt – olvasható az allattenyesztok.hu cikkében.


Az idei évben a legelők és kaszálók is jól teremtek, csak néhány kisebb térségben volt gyengébb a felhozatal. A húsmarhatartók ennek ellenére mégsem zártak túl jó évet, mert a jövedelmezőségüket lerontotta a felvásárlási árak csökkenése és a szokványosnál jóval több szankció, valamint támogatási kérelem visszautasítás. "Sajnos a szaktárca kérésünk ellenére eddig nem tett olyan intézkedést, ami a Kincstár által elutasított és így nehéz helyzetbe került gazdákat érdemben segítené" – írták a cikkben.

Év végére sok hízó alapanyag maradt a gazdáknál vagy a tervezetthez képest alacsonyabb áron kelt el, mivel Európában csökkent a marhahús iránti kereslet és Törökország is alig – vagy, ha mégis akkor inkább vágómarhát – vásárol.

sertés

A sertéstartók sokszor az állományt is hatékonyabbra cserélték – fotó: pixabay.com

Az elmúlt évben csökkent a kocák száma, de jó hír, hogy az idei év második felében emelkedésnek indult az állomány.

Azon a sertéstartók, akik fejlesztéseket hajtottak végre, sokszor az állományt is hatékonyabbra cserélték, ami megmutatkozik a termelési eredmények látványos javulásában is. Ezek az üzemek előreláthatóan az idei évben a legeredményesebb agrárvállalkozások lesznek.

A legkiszolgáltatottabbak a kisebb sertéstelepek – ezeknek a száma tovább csökkent, viszont ezzel párhuzamosan nőtt a koncentráció. Napjainkban a kocatartók 17 százalékánál van az állomány 83 százaléka.

Hiánycikk lett a bárány – fotó: pixabay.com

Hiába van jó ára a báránynak, hazánkban mégis csökken a juhlétszám, de ez igaz más tagállamokra is. Rég nem volt ekkora hiány bárányból Európában mint most. A juhászok kedvét elveszik a magas input költségek, a támogatások megszerzéséhez, valamint az állatok jelöléséhez, nyilvántartásához kapcsolódó kiadások és az adminisztráció. Az is hátrány, hogy a gyapjú továbbra is eladhatatlan. Bár a juh- és kecsketej ára emelkedett, de ez érdemben nem tudta javítani a jövedelmezőséget, annyira megnőtt az előállítás költsége.

Idén az időjárás és az olcsó takarmányok segítették a gazdákat, de sokaknál a költség-jövedelem viszonyok mégsem alakultak úgy, ahogyan azt remélték év elején.

"Mindezekkel együtt és az elmúlt pár évet összevetve, azt ki lehet jelenteni, hogy ennél rosszabb évünk soha ne legyen!" – fogalmazott a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.