Minden, ami érdekli a sertéstartókat – UBM Sertés Szakmai Nap

Bustyaházai László köszöntőjében hangsúlyozta: "az UBM, a szakmai műveltség bővítését, a legkorszerűbb módszerek folyamatos közreadását, a kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatok építését, hagyományosan fontos feladatának tartja. A meghívásunkra kereken 220-an jöttek el: cégtulajdonosok, szakmai vezetők, döntéshozók, köztük szép számmal a külföldi partnereink."

"E jelentős megtisztelő érdeklődés bizonyítja, hogy a résztvevők és a program-szervezők szándéka összecseng. Általános vélemény szerint, az időszerű témák, a rangos előadók hasznos információkkal szolgálnak" – mondotta az UBM igazgatóság tagja.

A Szakmai Napon 220-an vettek részt.

Mi érdekli ma legjobban a sertéstartókat?

Egy legfrissebb felmérés szerint: a piaci esélyek, eligazodni – a világtendenciának számító – egyre kiszámíthatatlanabb, bonyolultabb piaci folyamatok között, a jövedelmezőségi viszonyok, a támogatások, a pályázatok, fejlesztések, beruházások, a genetikai kapacitás bővítésének lehetőségei, az állatok egészségvédelme és a termelés költségeit alapvetően meghatározó takarmányozás áll az érdeklődés középpontjában. A Sertés Szakmai Nap szervezői mindezekre figyelemmel építették fel a programot.

A sertéságazat jelentősége meghatározó. A mezőgazdaság bruttó kibocsátásából az állattenyésztés részesedése 33%, ezen belül a sertés 8,7% (baromfi 12,6%, szarvasmarha 8,9, egyéb 2,8 %).

Minden, a sertéstartókat érdeklő téma terítékre került.

A hat előadást szakmai eszmecsere követte, ami este jó hangulatban folytatódott. Való igaz, a hagyományos magyar mondás: „Az emberek úgy istenigazából a fehér asztal mellett ismerik meg egymást.”

A hat előadás kiemelt gondolatait a következőkben vázlatosan ismertetjük.

Dr. Biksi Imre, egyetemi docens, Állatorvostudományi Egyetem:
A nyelőcsőtájéki gyomorfekély kialakulása és hatásai

Dr. Biksi Imre

A sertések jelentős veszteségeket okozó betegsége.

Tünetek: az állat étvágytalan, sápadt, vérfogyottnak látszik, fájdalmat jelez, fogát csikorgatja, üres rágómozgásokat mutat.

Kiváltó okok: a takarmány szemcsézettsége és eloszlása, a gabona típusa, a darálási-  és a feldolgozási technológia (minél finomabbra őrölt a takarmány, annál nagyobb a megbetegedés esélye); a táplálék gyomorbeli rétegződése, elhúzódó keveredése; az intenzív tartás: gyors növekedés, stresszhatások); E-vitamin- és Zn-hiány, antioxidáns tartalom, a szénhidrátokból felszabaduló nagymennyiségű illózsírsavak, epesavak, magas energiatartalom, rost- és ivóvízarány – a hajlamosító tényező! A Helicobacter károsító hatása, sertéseknél nem bizonyított.

Az előadó egy látványos, gyakorlatias diagnosztikai döntéssort vázolt fel, amelyen, kizárásos alapon végighaladva, felállítható a diagnózis.

A következmények: vízvesztés, csököttség, jelentős termeléscsökkenés, hízó- és vágótulajdonságok romlása, gazdasági veszteség.

Kezelés: A nagyüzemekben kérdéses. Kisüzemekben egyedi kezeléssel megkísérelhető (a fekély bevonása segíthet). A granuláltról dercés tápra való átállás megoldás lehet. A humán gyógyszerek lényegében hatástalanok és drágák.

A közérthető, érdekes, gyakorlatias témát látványos, lényeget láttató fotók tették teljessé.

Bessenyei István, globál termék kategória menedzser, Trouw Nutrition:
Tartalékok és lehetőségek a malacok takarmányozásában

Bessenyei István

Tudományosan megalapozott, gyakorlati tapasztalatokkal szolgáló előadás. Széleskörű nemzetközi kitekintés. Így jellemezhető tömören a nagy érdeklődéssel kísért téma. Az alapgondolat: a kocatartásban és malacnevelésben jelentős, mintegy 40 százalék a tartalék; hasznosításához – van megoldás.

Mitől függ az alomkiegyenlítettség és az alomtömeg-gyarapodás? A vemhes- és szoptatókoca szakszerű takarmányozásától, itatásától, tejtermelőképességétől (kapacitásától); a malacok tej (föcstej!) felvételétől (föcstej: energia – testhőmérséklet – melegen tartás – életben maradás, ellenanyag-ellátás, passzív immunitás.) A föcstej ellenanyaga gyorsan csökken. A kisebb malacok – általában – kevesebb fölcstejet szopnak, kevésbé védettek, több az elhullás.

4 kg kocatej = 1 kg malactömeg-gyarapodás. A 10 malacot szoptató koca napi takarmányadagja 6,5-7 kg. Ivóvíz igénye 30 liter. A malacok felszáradásának és csecshez segítése alapvető feladat. A koca alacsony tejtermelésének jelei: hasán fekszik, nem engedi szopni a malacait; csecsei melegek, kemények, ödémásak, érzékenyek, mirigyei csomósak, a csecsbimbók roncsoltak; kevesek eszik, iszik. A malacok fehérek és szőrösek. A hátsó csecsek kevesebb tejet termelnek.

Ha több a malac, mint a csecs? Dajkásítás, minőségi takarmányok etetése a megoldás. A korai takarmányfelvétel hatása hosszantartó. A malac a nedves takarmányt jobban szereti.

Miből etessünk? Az előadó a kedvező gyakorlati tapasztalatok alapján a pontos, biztonságos WEDA nutrix rendszert ajánlotta (teljesen automatizált, 1-2 „extra csecs”, nagyobb a takarmányfelvétel, gyors a megtérülés).  Elengedhetetlen a kiegészítő takarmányozás, ha a malacok száma meghaladja a működő csecsek számát, ha a takarmányfelvétel nincs összhangban a táplálóanyag-igénnyel (szőrős, fehér malacok), ha a választást követő takarmányfelvétel alacsony (a malacokat még a választás előtt meg kell tanítani enni).

Mit etessünk? Javaslat Milkiwean „tejpótló” takarmányt, mert: a tápanyag oldatban marad, emészthetősége jó, maximálisan kielégíti a malacok élettani és táplálóanyag szükségletét.

Csíkász Szabolcs, ügyvezető igazgató, UBM Genetics Kft.:
A vásárolt és a telepen előállított süldő előnyei, hátrányai. A süldő ésszerű használata. Állománycsere.

Csíkász Szabolcs

Vásárolja, vagy maga állítsa elő az üzem a süldőket? Melyek az optimális férőhely kihasználás követelményei? Mindez hogyan hat a járványhelyzetre, egészségre, a termékenyítés szervezésére, végül a végtermék értékesítésére? Előnyök és hátrányok?

Az előadó emlékeztetett rá, hogy Nyugat-Európában a fenti kérdésekre már régóta megvan a válasz. A saját telepen előállított süldő előnyei: tetszés szerinti számban előállítható, nem függ a külső előállító teleptől, nem kell karantén épület és nincs fuvarköltség; Hátrányai: több férőhelyre van szükség, az almok jelölése és nyomon követése előírás, a tervezés ellenére esetenként több, vagy kevesebb lehet az állomány, az „ellenivar” ronthatja az állomány minőségét és homogenitását.

A vásárolt süldő előnyei: a kocaselejtezés jobban tervezhető, nincs szükség jelölésre és nyomon követésre, az „ellenivar” nem rontja az állomány minőségét és homogenitását, a süldőneveléshez kevesebb férőhely szükséges. Hátrányai: a rendszeres süldő-behozatalhoz karantén-épület kell. Kiszolgáltatottság és nagyobb állategészségügyi kockázat.

Bármi legyen a megoldás, döntő a humán erőforrás, a felkészült emberek munkája és az állategészségügyi előírások szigorú megtartása – vonta le a következtetést az előadó.

Kun Zoltán, MSTSZ régióvezető:
A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetség (MSTSZ) tevékenysége
Stratégiai célok, feladatok. A 2018. évi támogatási rendszer

2012. Válsághelyzet a sertéságazatban: az állomány 3 millió alá csökkent; becslések szerint a feketegazdaság aránya meghaladta a 40%-ot; a termelők és a feldolgozók kapcsolatára a bizalomhiány a jellemző.

2015. Herceghalmi székhellyel megalakul az MSTSZFő feladatai: többek között a tenyészkoca állatjóléti támogatások igazolása. Krotália-forgalmazás. Hatósági adatszolgáltatási kötelezettség segítése. Adatgyűjtés, nyilvántartások vezetése.

Az előadó beszélt az állatjóléti támogatás mértékéről, a kérelem benyújtás szabályairól. Az MSTSZ a PRRS-rendelet szigorítását, a takarmány-alapanyagok, a készítmények, az előkeverékek, a premixek általános forgalmi adójának 5 %-ra való csökkentését kezdeményezte.

Kiváló Partnereink

Az UBM két referencia üzemének beszámolója a gyakorlati sertéstartásról szólt.

Polyák Ferenc, főállattenyésztő, TEDEJ Agrártermelő és Szolgáltató Zrt.

Polyák Ferenc

A társaság 1993-ban alakult elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik. Az állomány: 1.400 koca, 2.000 holstein fríz tehén, 1.000 húshasznú limousin tehén. A növénytermesztési ágazat legfontosabb feladata, a nagy létszámú szarvasmarha- és sertésállomány ellátása jó minőségű takarmánnyal. Fő növényük a kukorica, emellett az árpa és a lucerna fontos szerepet játszik a vetésszerkezetben. A folyamatos technológiai, környezetvédelem fejlesztésére 3 milliárd forintot fordítottak.

A Hypor fajtakonstrukcióval dolgoznak. A takarmányozásban 10 éves együttműködésnek együtt az UBM-mel.
A végtermékeiket egyrészt a regionális húsüzembe, másrészt az EU szabvánnyal rendelkező nagy vágóhidak és húsfeldolgozókhoz szállítják.

A kistérség legnagyobb munkaadója. A dolgozók létszáma kb. 300 fő. A TEDEJ Zrt.-nél minőségbiztosítási rendszer és a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer működik. A követelmények megtartását évente a TÜV Rheinland InterCert Kft. tanúsítja.

Veres Agro, Szatmárnémeti

Veres Árpád tulajdonos, a most is tovább korszerűsödő sertéstelep látványát és a technológiai folyamatokat drónfelvételes videóval mutatta be. Az 1994-ben 1000 hektáron alakult családi vállalkozás fő növénye a kukorica. Emellett búza, árpa és tritikálé szerepel a vetésszerkezetükben.

2008. óta foglalkoznak sertéstartással. Évente átlagosan 40 ezer hízót értékesítenek. A hizlalda bővítését tervezik.

Veres Árpád a nyilvánosság előtt is megköszönte az UBM folyamatos takarmányozási és tartástechnológia segítségét.