A mézjelölési szabályokban "muszáj vagyunk lépni, cselekvésre késztetni az EU-t és felhívni a figyelmet arra, hogy mi zajlik az európai mézfronton. A vásárlók Európában azt hiszik, hogy mézet fogyasztanak, de nem azt, hanem csak méznek látszó tárgyat. Hiszen Ázsiából egy ipari úton előállított műtermék érkezik, amit ők méznek neveznek" – mondta Nagy István, agrárminiszter a Hír TV műsorában.

Azért, hogy ennek a terméknek (azaz a műméznek – a szerk.) íze, illata legyen és méznek tűnjön, rátöltenek nagyjából 30 százaléknyi természetes mézet. Javító mézként hívjuk mindezt és korábban ezt a szerepet a magyar méz töltötte be – magyarázta Nagy István.

Az ukrán méhészek jelenleg a mézüket 40-60 százalékos áron értékesítik a magyar mézhez képest. Ezért egyetlen nyugat-európai palackozó sem vesz magyar mézet, és itt van a nyakunkon már két éve évi 15-20 tonna méz, amit nem tudunk eladni – tette hozzá.

Kiemelte, hogy "joga kell hogy legyen a vásárlónak", hogy tudja, mit vásárol. Magyarország nem vár tovább és nemzeti hatáskörben kerül szabályozásra: a méz címkéjén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben.

Így tudunk korrekt információt nyújtani – hangsúlyozta a miniszter.

A magyar méz a prémium kategóriába tartozik, nem lehet elpazarolni és nem lehet, hogy egy hamis méz, egy műtermék miatt az európai méhésztársadalom ellehetetlenüljön – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A miniszter azt is kiemelte, hogy széleskörű egyeztetés után megállapodtak abban, hogy mézakciókat szerveznek az ősszel több héten keresztül. A magyar agrárattasék pedig szerte a világban utasításba kapták, hogy kötelező feladat számukra vevőket keresni a magyar méznek és gabonának.

Indexkép: Pixabay