A madárinfluenza időről-időre felüti a fejét, és hatalmas gazdasági károkat okoz, mivel a fertőzés miatt le kell ölni egyes állományokat, míg más, a közelben lévő állományok esetében korlátozást rendelhetnek el, ami miatt ott is visszaesik a termelés. Arra is van példa, hogy egy néhány 100 férőhelyes víziszárnyas-állomány fertőzése miatt egy, a közelben lévő, több 10 ezres férőhellyel rendelkező tojótelep működése esik korlátozás alá, annak ellenére, hogy ott nem mutatták ki a fertőzést. Erre a védőzónára állategészségügyi szempontból van szükség.

Az egyik megoldás a madárinfluenza elleni vakcina lehetne. Most arról kérdeztük a Nébihet, hogy milyen akadályozó tényezők állnak fel a vakcinázással kapcsolatban, ennek milyen előnyei és hátrányai lennének.

Mikor várható, hogy elérhető lesz Magyarországon a baromfitartók számára madárinfluenza elleni vakcina?

Nébih: Magyarországon jelenleg is elérhető a madárinfluenza bizonyos típusai elleni vakcina, de használata csak indokolt esetben, az állategészségügyi hatóság egyedi engedélyével lehetséges, nem termelés céljából tartott, különlegesen nagy genetikai értékű madaraknál, például állatkertekben.

Nemrég megjelent az az Európai Uniós rendelet, ami elvi szinten a gazdaságokban is lehetővé teszi a madárinfluenza elleni vakcinahasználatot. A szabályokat azonban a tagállamoknak saját jogrendjükbe is át kell ültetniük. Minden tagország saját hatáskörben dönthet arról, hogy engedélyezi-e a vakcinázást a területén. A vakcinahasználatnak ugyanis komoly szakmai és gazdasági kockázata is van.

  • Szakmai szempontból az egyik legjelentősebb kockázat, hogy a vakcinázott állatok tünetmentesen üríthetik a vírust, így ezen állományoknál nagyon szigorú monitorozására van szükség.
  • Gazdasági szempontból pedig figyelembe kell venni, hogy jelenleg jelentős hátrányt okozna a magyar tenyésztőknek és élelmiszer-előállítóknak, hogy egyes, ún. harmadik országok letiltanák a baromfik és baromfitermékek exportját az egész országból.

Az állategészségügyi hatóság a magyar baromfiágazattal közösen vizsgálja a vakcinázás lehetséges hatásait, a minden érintett számára lehető legjobb megoldás kidolgozása érdekében. A kereskedelmi akadály elhárítása érdekében pedig már megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió és a harmadik országok között, elsősorban az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) platformján.


Hol tartanak most a nemzetközi kutatások, gyógyszerfejlesztések?

Nébih: Több európai országban, így Magyarországon is zajlanak vakcinakísérletek, melyeknek célja a jelenleginél hatékonyabb vakcinák fejlesztése.

Az engedélyezési eljárást megelőző kutatás-fejlesztési időszak akár 5-8 évig is tarthat. Miután elvégezték a szükséges vizsgálatokat és összeállították a dokumentációt, kezdetét veheti az engedélyezési eljárás, amely az Európai Unió valamennyi tagállamában egységesen 210 nap. Ugyanakkor ez az eljárási idő meghosszabbodhat azzal a néhány hónappal, amíg a kérelmező cég a hatóságok kérdéseire válaszol.

A gyártók a madárinfluenza vakcina fejlesztések során már nem feltétlenül a hagyományos vakcinákban, hanem az ún. újgenerációs oltóanyagokban gondolkodnak, amelyek engedélyezése nem tagállami szinten, hanem kötelezően és központilag az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) történik.

Fontos tudni, hogy azok a telepek, amelyek az állományok felszámolására kényszerülnek, kártalanítást igényelhetnek. Ennek módjáról a Nébih honlapján lehet informálódni.

Indexkép: Pixabay