Csak nemzeti hatáskörben lehet rendezni az unió-szerte tapasztalható mézpiaci problémákat. Erre a következő időszakban van esély, amit a szakma nagyon vár, de közben a főállású méhészek kezdik felszámolni az állományukat – írja a novenyvedoszer.hu

méhész

Csak nemzeti hatáskörben lehet rendezni a mézpiaci problémákat – fotó: pixabay.com

A folyamat évek óta tart és nem áll meg, ezért sokaknak nem éri meg nekik a folytatás

Bár az unió központjában látják a hamis, torz mézpiaci viszonyokat, de a megoldás megtalálása érdekében nem tesznek semmit: szinte megállíthatatlanul áramlik be Kínából és Ukrajnából a méz.

Az uniós országok szakmai méhészeti szervezetei közül már többen tettek javaslatot a megjelölésre vonatkozóan, azaz, hogy végre pontosan legyen feltüntetve, mi található az üvegben. A húsz évvel ezelőtt már megfogalmazott magyar intelmeket a nyugati méhészek is kezdik érteni.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke egy példát is mondott arra, hogy milyen gyenge lábakon áll az élelmiszeripari könyv: továbbra is megengedi a szabályozás, hogy ne kelljen feltüntetni az üvegben lévő méznek a pontos eredetét.

Logikusan minden nyugat-európai mézkiszerelő így előre legyártja a címkét és ráírja, hogy a „származási hely az EU, valamint unió és unión kívüli méz keveréke". Hiába van óriási Európa Parlamenti többség, amely már szavazott a módosításról, még mindig nincs határidő, hogy ebből mikor lesz valóság. Ezt unta meg a magyar kormány, amely nemzeti hatáskörben módosítaná azt, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő mézeknél legyen kötelező a megjelölés, azaz mely országokból származik az adott méz. Ráadásul olyan sorrendben kellene feltüntetni, hogy az az ország szerepeljen legfelül, ahonnan a legtöbb méz származik

– összegezte az elnök.

méz

A méhészeti egyesület abban reménykedik, hogy a tudatos fogyasztók elolvassák a címkén feltüntetett adatokat és ennek ismeretében a magyar mézek mellett döntenek – fotó: pixabay.com


Az idei évben kevés méz termett az akácból és a hársból

Mivel nagyon sok volt az eső, ezért egyedül a tavalyi évhez képest a napraforgó teljesített jobban, de még így sem volt kiemelkedő a mennyisége.

Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és környéke Méhész Egyesület elnöke szerint nemcsak a rossz termésátlagok okoznak gondokat, hanem az is nagy probléma, hogy a termelők nem tudják eladni a mézüket. Ez sajnos igaz a két éves mézekre is.

A helyzet azóta csak romlott uniós szinten is, mert azt érezzük, hogy nem kell a mézünk senkinek. Javító méznek sem kellünk. Egy megoldás lenne, ha az unió nem engedné be a kínai mézet Magyarországra – de erre sok esély nincs

– nyilatkozta Somogyi Gyula.

méz

Nemcsak a rossz termésátlagok okoznak gondokat, hanem az is nagy probléma, hogy a termelők nem tudják eladni a mézüket – fotó: pixabay.com

Tarol a kínai és az ukrán méz

Hazánk méz exportőr, az unión belül évtizedek óta elsősorban Olaszországba, Franciaországba és Németországba értékesítjük a mézünket, de ezek a piacok leálltak, mert a magyar és az unióban termelt különböző mézek helyett inkább kínai és ukrán mézet használnak. Az említett országok a szükségletük több mint felét Kínából vásárolják meg, az egyharmadát pedig Ukrajnából.

Két kínai mézről nem csak a szakma állítja, hogy nem nevezhető méznek, hanem egy szakmai vizsgálat során az unió is kiderítette, hogy a nyolcvan százaléka nem természetes méz.

Az ukrán méz viszont természetes, de mivel az ottani termelők egyrészt azonnal készpénzzé akarják tenni a terméküket, másrészt a vám eltörlésével alacsonyabb az ár, így a felvásárlók is ezt az olcsóbb alternatívát választják. A szakma egyenlőre nem látja azt, hogy az uniós méhészek megmentése érdekében az Európai Bizottság bármit is tenne.

A méhészeti egyesület abban reménykedik, hogy a tudatos fogyasztók elolvassák a címkén feltüntetett adatokat és ennek ismeretében döntenek arról, hogy magyar, vagy a harmadik országból származó mézet vásárolnak.