Az Iowa State University Ames-ben rendezte meg az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok éves, közös, zártkörű konferenciáját. A rendezvény fő témája ezúttal a szabadfialási rendszerek és az állatjóléti szabályok költségekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt – írja az allattenyesztok.hu

sertés

Csak azokban az országokban tudtak nyereségesen, illetve kevesebb veszteséggel termelni, ahol élen jártak az önköltségek leszorításában – fotó: pixabay.com

A két nemzetközi hálózat csaknem húsz éve vizsgálja a sertéstartás ökonómiai viszonyait, és szakértőik a tapasztalataikat közös konferencián osztják meg egymással.

A rendezvény három fő fókuszpontja általában a vendéglátó ország bemutatása, a piaci aktualitások áttekintése, illetve az előző évre vonatkozó adatok összehasonlító elemzése szokott lenni.

A két nemzetközi szervezet adatgyűjtése és összehasonlító elemzése között azonban van  lényegi különbség, hiszen az InterPIG számos adatszolgáltató adataiból országos átlagértékeket kalkulál, ezzel szemben az agri benchmark a tagországok sertéstartó üzemeitől gyűjt adatokat, amelyeket részletesen vizsgál.


Az InterPIG  adatgyűjtése alapján  2022-ben a vágósertés önköltsége 1,59 és 2,51 euró/kilogramm (hasított meleg súly) között alakult. A szervezet tagországai közül Brazília teljesített a legjobban, míg Európában Magyarországon hizlalták legolcsóbban a sertéseket.

A takarmány, az energia és egyéb inputféleségek árának változása a legérzékenyebben az Egyesült Államokat és Németországot érintette, míg az elemzések szerint a többi vizsgált ország viszonylatában Ausztriát és Magyarországot enyhébb hatások érték.

A 2021. évihez képest a költségek valamennyi tagországban emelkedtek, de a növekedés mértéke nagyon eltérő volt: 6 és 35 százalék között alakult.

sertés

Magyarországnak bőven van hova fejlődnie, mert 8 százalékkal elmarad az adatszolgáltató országok átlagától – fotó: pixabay.com

Csak azokban az országokban tudtak nyereségesen, illetve kevesebb veszteséggel termelni, ahol élen jártak az önköltségek leszorításában. Az adataik szerint csak az Egyesült Államokban, Magyarországon, Franciaországban és Ausztriában volt jövedelmező a sertéstartás, de itt is csak minimális volt a profit.

Ha a takarmányhasznosulási állandót  – azaz az egy kilogramm tömeggyarapodásra vetített takarmány mennyiségét – tekinthetjük az önköltségre leginkább ható naturális hatékonysági mutatónak, akkor e tekintetben a brazíliai, spanyolországi, dániai és hollandiai sertéstartók járnak az élen.

Magyarországnak bőven van hova fejlődnie, mert 8 százalékkal elmarad az adatszolgáltató országok átlagától. Vannak olyan országok ahol 2021-hez képest romlott a mutató értéke, ami a receptúrák szükségszerű megváltoztatásával magyarázható.

sertés

Az InterPIG  adatgyűjtése alapján  2022-ben a vágósertés önköltsége 1,59 és 2,51 euró/kilogramm (hasított meleg súly) között alakult – fotó: pixabay.com

Az elemzésekből az is kiderült, hogy Magyarországon a gazdák a tagországok átlagánál 16 százalékkal kevesebbért tudták beszerezni a hízótápot, pedig a takarmánygabonák árának emelkedése a takarmánykeverékek árába is begyűrűzött.

Az InterPIG tagországaiban átlagosan 32-37 százalékkal növekedett a különböző sertéstápok (koca, malac, hízó) értékesítési ára: 2022-ben a kocatápért az Egyesült Királyság és Svédország sertéstartói fizették a legmagasabb árat, míg a legalacsonyabbat az USA-ban és Magyarországon.