Az Iowa State University Ames-ben rendezte meg az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok éves, közös, zártkörű konferenciáját. A rendezvény fő témája ezúttal a szabadfialási rendszerek és az állatjóléti szabályok költségekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt – írja az allattenyesztok.hu
Csak azokban az országokban tudtak nyereségesen, illetve kevesebb veszteséggel termelni, ahol élen jártak az önköltségek leszorításában – fotó: pixabay.com
A két nemzetközi hálózat csaknem húsz éve vizsgálja a sertéstartás ökonómiai viszonyait, és szakértőik a tapasztalataikat közös konferencián osztják meg egymással.
A rendezvény három fő fókuszpontja általában a vendéglátó ország bemutatása, a piaci aktualitások áttekintése, illetve az előző évre vonatkozó adatok összehasonlító elemzése szokott lenni.
A két nemzetközi szervezet adatgyűjtése és összehasonlító elemzése között azonban van lényegi különbség, hiszen az InterPIG számos adatszolgáltató adataiból országos átlagértékeket kalkulál, ezzel szemben az agri benchmark a tagországok sertéstartó üzemeitől gyűjt adatokat, amelyeket részletesen vizsgál.
Az InterPIG adatgyűjtése alapján 2022-ben a vágósertés önköltsége 1,59 és 2,51 euró/kilogramm (hasított meleg súly) között alakult. A szervezet tagországai közül Brazília teljesített a legjobban, míg Európában Magyarországon hizlalták legolcsóbban a sertéseket.
A takarmány, az energia és egyéb inputféleségek árának változása a legérzékenyebben az Egyesült Államokat és Németországot érintette, míg az elemzések szerint a többi vizsgált ország viszonylatában Ausztriát és Magyarországot enyhébb hatások érték.
A 2021. évihez képest a költségek valamennyi tagországban emelkedtek, de a növekedés mértéke nagyon eltérő volt: 6 és 35 százalék között alakult.
Magyarországnak bőven van hova fejlődnie, mert 8 százalékkal elmarad az adatszolgáltató országok átlagától – fotó: pixabay.com
Csak azokban az országokban tudtak nyereségesen, illetve kevesebb veszteséggel termelni, ahol élen jártak az önköltségek leszorításában. Az adataik szerint csak az Egyesült Államokban, Magyarországon, Franciaországban és Ausztriában volt jövedelmező a sertéstartás, de itt is csak minimális volt a profit.
Ha a takarmányhasznosulási állandót – azaz az egy kilogramm tömeggyarapodásra vetített takarmány mennyiségét – tekinthetjük az önköltségre leginkább ható naturális hatékonysági mutatónak, akkor e tekintetben a brazíliai, spanyolországi, dániai és hollandiai sertéstartók járnak az élen.
Magyarországnak bőven van hova fejlődnie, mert 8 százalékkal elmarad az adatszolgáltató országok átlagától. Vannak olyan országok ahol 2021-hez képest romlott a mutató értéke, ami a receptúrák szükségszerű megváltoztatásával magyarázható.
Az InterPIG adatgyűjtése alapján 2022-ben a vágósertés önköltsége 1,59 és 2,51 euró/kilogramm (hasított meleg súly) között alakult – fotó: pixabay.com
Az elemzésekből az is kiderült, hogy Magyarországon a gazdák a tagországok átlagánál 16 százalékkal kevesebbért tudták beszerezni a hízótápot, pedig a takarmánygabonák árának emelkedése a takarmánykeverékek árába is begyűrűzött.
Az InterPIG tagországaiban átlagosan 32-37 százalékkal növekedett a különböző sertéstápok (koca, malac, hízó) értékesítési ára: 2022-ben a kocatápért az Egyesült Királyság és Svédország sertéstartói fizették a legmagasabb árat, míg a legalacsonyabbat az USA-ban és Magyarországon.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
