Ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter nyilatkozta az Infostartnak.

A krízis nemcsak a magyar termelőket, hanem globálisan, az egész világ méhészeti ágazatát érinti. Bross Péter a napokban tért haza a Chilében megrendezett méhészeti világkiállításról, ahol elmondása szerint az argentin, mexikói méhészektől kezdve az amerikaiakon át egészen az európai méhészekig mindenki ugyanazokról a nehézségekről számolt be. „Gyakorlatilag két év alatt a felére esett a világ mézfelvásárlási ára, és még ezen a végtelenül alacsony áron sem lehet eladni a mézet" – közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Hozzátette: ideális esetben a nagy nyugat-európai mézkiszerelő üzemeknek lehetne eladni a mézet, melyek 20 tonnás tételekben vásárolnak, majd a hordókból üvegekbe teszik át, és így értékesítik az európai élelmiszerláncoknak. Ezek az üzemek azonban nem mutatnak érdeklődést az unióban termelt méz iránt, mert minden beszerzésüket Kínára és Ukrajnára összpontosítják. Mint fogalmazott, az említett kiszerelők évente nagyjából 100 ezer tonna mézet vásárolnak. Most azonban ennek a mennyiségnek az egyharmadát Ukrajnából, kétharmadát pedig Kínából veszik meg.

méhészet

Nagyon sokan abbahagyják a méztermelést. Főleg azok, akiknek nincsen tartalékuk – fotó: pixabay

Bross Péter jelezte: a háború miatt az ukrán méz rendkívül olcsó. Tavaly február óta körülbelül 20-30 százalékkal csökkent az ukrán méztermelés, miután sok méhész elhagyta az országot vagy a fronton van. Még ilyen csökkenés mellett is 60-70 ezer tonnányi méz van a szabad piacon, ami nagyjából annyi, mint amennyi két-három év alatt terem Magyarországon. Fontos tudni, hogy a háború miatt az ukrán mézet nem terheli vám, a termelőknek viszont pénzre van szükségük, így a nagy kínálat miatt drasztikusan leesett az ukrán méz ára.

„Ma azt éljük meg, hogy ukrán mézet olcsóbban lehet megvásárolni, mint kínait. Ilyen még soha nem volt" – jelentette ki Bross Péter, aki szerint a Kínából származó méz esetében az a fő probléma, hogy nem méz. Ezt azonban sajnos, egyelőre csak olyan módszerekkel lehetne bebizonyítani, amelyeket eddig nem fektettek le hivatalos jogszabályban, ez pedig megköti az illetékesek kezét, gyakorlatilag tehetetlenek. Bross Péter elmondta: a Kínából származó "méz" csaknem 80 százaléka hamis.



„Teljesen el vannak keseredve a magyar méhészek is. Nagyon sokan abbahagyják a méztermelést. Főleg azok, akiknek nincsen tartalékuk" – jegyezte meg.

Az elnök szerint a „józan paraszti ész" szerint lehetne megoldást találni a problémára. A jogszabályok hálójában, Brüsszel bürokratikus, évekig tartó döntéshozó mechanizmusában azonban ő egyelőre nem látja a megoldást.

Bross Péter emlékeztetett: az Európai Bizottság ugyan korábban „rábólintott" arra, hogy a mézek eredetét fel kellene tüntetni az üvegeken, jogszabály azonban még mindig nincs. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint az Európai Uniónak antidömping intézkedést kellene bevezetnie Kína ellen, amit az Egyesült Államok már meglépett bő tíz évvel ezelőtt. Ukrajnával kapcsolatban pedig az egyesület szerint a méz esetében ugyanúgy kellene eljárni, mint a gabona tekintetében.