A precíziós technológiák nagymértékben hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-termeléshez, hiszen a hatékony termelés az állattartás károsanyag-kibocsájtásának és ökológiai lábnyomának csökkenését is jelenti – mutatott rá Dr. Halas Veronika, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának egyetemi docense az Agroinformnak adott interjújában.
A precíziós mezőgazdaság fogalma a ’90-es években került be a köztudatba, de akkor ez csak a növénytermesztésben alkalmazott információ alapú gazdálkodást jelentette. A térinformatika és a gyorsmódszeres analitikai eljárások fejlődése megteremtette a helyspecifikus gazdálkodás alapjait. A növénytermesztés és a kertészet gyakorlatában a digitális technológiák még ma is sokkal jobban ismertek és gyakrabban alkalmazottak, mint az állattartás, állattenyésztés területén.
Az állattartás esetében a digitális forradalom kínálta lehetőségek kihasználása eleinte csak az állatok egyedi azonosítására korlátozódott. Az állatok elektronikus azonosítása nem az egyetlen eleme a precíziós állattartásnak, de tény, hogy mérföldkő volt a technológia kidolgozása során. Ez teremtett lehetőséget arra, hogy nagy létszámú telepeken is képesek vagyunk az állatok teljesítményének nyomon követésére, és probléma esetén a minél korábbi beavatkozásra. A precíziós technológiák lényege, hogy rengeteg információt gyűjtünk az állatról, a takarmányról és a környezetről, melyek ismeretében az állat igényeit jobban kielégítő takarmányt és környezetet tudunk biztosítani.
Mindez pedig hozzájárul a termelő telep hatékonyságának növeléséhez.
A precíziós gazdálkodást folytatók száma a tejelőtehenészetek esetében nagyon intenzív növekedést mutat, ma már számos országban alkalmazzák a digitális technológiákat a nagy létszámú telepeken. Az első információtechnológiával támogatott sertéstelepek Ausztráliában, majd Nyugat-Európában és Észak-Amerikában kerültek kialakításra. Ausztrália mellett Európa vezető szerepet tölt be ma is a technológia fejlesztését megalapozó kutatásokban.
Az információszerzés hatékonysága a digitális technológiák alkalmazásával sokkal jobb – fotó: Shutterstock
Az utóbbi években Magyarországon is sikerült néhány telepen bevezetni PLF rendszereket. A hazai gazdaságok nagy része azonban még nem áll készen, hogy a precíziós technológiát alkalmazzon. Ennek részben a nagyon komoly beruházási igény, illetve a digitális kompetenciák hiánya a legnagyobb gátja. Az utóbbi azonban az új generáció esetében már nagy valószínűséggel áthidalható lesz.
Milyen új lehetőségeket nyit meg a precíziós állattartás a gazdálkodók előtt?
A precíziós gazdálkodás célja, hogy jó minőségű, biztonságos élelmiszert állítson elő úgy, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat (takarmány, víz, energia stb.) a lehető leghatékonyabb használja fel. Ez persze semmiben nem különbözik a hagyományos gazdálkodásban megfogalmazott céloktól. A különbséget az adja, hogy
az információszerzés hatékonysága a digitális technológiák alkalmazásával sokkal jobb.
A PLF rendszerek segítségével az állatok elérik és a termelés során végig megtartják a genetikai képességeiknek megfelelő termelési szintet, a különböző betegségek, állategészségügyi problémák már nagyon korai fázisban kiszűrhetővé válnak mind a csoportban, mind pedig egy-egy állat esetében, ami jelentősen csökkenti a gyógyszer-felhasználást és a termeléscsökkenés mértékét.
Mi a jövő útja? Mikorra terjedhet el jelentősebb mértékben?
A PLF technológiák már rendelkezésre állnak, akár Európában, akár hazánkban számos cég forgalmaz precíziós technológiákat. Be kell azonban látni, hogy ezek a rendszerek megkövetelik a gazdálkodótól azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg. A precíziós technológiák térhódításának másik fontos szempontja, hogy a nagy beruházási igény miatt ezeket a rendszereket elsősorban a nagy létszámú telepeken érdemes alkalmazni.
Az információs technológia gyors fejlődése azonban azt is jelenti, hogy a korábban fejlesztett rendszerek ára csökken, így azok viszonylag hamar megfizethetővé válnak.
Ezért elképzelhető, hogy amennyiben megfelelő igény mutatkozik rá, úgy a jelenlegi fejlesztések néhány éven belül már elérhetőek lesznek a piaci szereplők többsége számára is.
Milyen tapasztalatok keletkeztek a már átállt gazdálkodóknál?
Az optimális készletgazdálkodás és a folyamatos jó állategészségügyi státusz következtében a termelés sokkal kiszámíthatóbbá válik. Ez mindenképpen jobb piaci pozíciót teremt a gazdálkodóknak.
Milyen tényezők akadályozhatják a tömeges bevezetését?
A precíziós technológiák elemei már sok helyen hazánkban is a mindennapi gyakorlat részét képezik. Az istálló légtechnikai megoldásai vagy az automata takarmánykiosztó rendszer nem tekinthető újnak, és már a sertés, a baromfi, illetve a tejelőtehén telepek egy részénél ezek jelen vannak. A korábban említett akadályozó tényezőkön kívül fontos megemlíteni, hogy a precíziós rendszerek alapját képező teljesítmény vagy egyéb értékelő modellek alkalmazása új kompetenciákat és szemléletváltást igényel, ami egyelőre talán még kevésbé elfogadott.
Mely területeken alkalmazzák a legjellemzőbben a precíziós állattenyésztést?
A precíziós technológiák az intenzív állati termék előállításhoz köthetők elsősorban, a tejelőtehén, a sertés és a baromfi ágazatban van leginkább létjogosultságuk. A PLF telepek kezdeti beruházási költsége a későbbiekben várhatóan megtérül, hiszen a digitális rendszerek fenntartása nem jelent lényeges kiadást, és az állatok genetikai teljesítményének kihasználásával a tej, a hús, és a tojástermelés hatékonysága maximálisan kihasználható.
E rendszerek nagymértékben hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-termeléshez, hiszen a hatékony termelés az állattartás károsanyag-kibocsájtásának és ökológiai lábnyomának csökkenését is jelenti.
A III. PREGA Konferencia állattenyésztés programja
Az idei konferencia állattenyésztés szekciójában a gazdálkodók megismerkedhetnek a telepirányítási rendszerekből, és különböző monitorozási technikákból nyerhető információk holisztikus alkalmazásával, valamint a modern tartástechnológia informatikai rendszereiben rejlő lehetőségek kihasználásával és ezek felhasználásával a takarmányozás optimalizálására. Ezen eszközök kihasználása jelentősen javíthatja a gazdaságunk állategészségügyi és termelési mutatóit.
A szekciót Dr. Halas Veronika, Kaposvári Egyetem docense nyitja meg, előadásában a modellek alkalmazását mutatja be a precíziós állattartás során. A szekció előadói többek között a takarmánygyártás monitorozása, a bendőszondákkal történő információnyerés, a modern fejéstechnológia és a precíziós takarmányozás témájában tartanak előadást, emellett megismerhetjük az OkosFarmokat és az IoT gyakorlatát a baromfiüzemekben.
Jelentkezzen ide kattintva, és tekintse meg a konferencia részletes programját is.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
