Válaszút előtt az állattartó gazdák. Merre érdemes indulni?

A PREGA X 2025 Konferencián folytatjuk a tavalyi gyakorlatot, egy-egy téma dupla előadással jelenik meg, melyek első részében a megoldásokat, második részében a megoldásokat használók eredményeit, tapasztalatait mutatjuk be, a gazdálkodók részvételével.

A PREGA X Állattartási és -tenyésztési szekció szekcióvezetői

Dr. Pajor Gábor
Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnök

Dr. Halas Veronika
Gazdasági Állatok Takarmányozása Tanszék, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; a MAPÁE tagja egyetemi docens, tanszékvezető

Szekciónkban a méhektől a szarvasmarháig, minden haszonállattal foglalkozunk – Fotó: Shutterstock

Milyen lesz az Állattartási és -tenyésztési szekció 2025-ben?

Dr. Pajor Gábor elmondta, a szekcióvezetők célja, hogy a szekció támogassa a precíziós állattartás – azaz a modern, hatékony, egyedre, telepre szabott és gazdaságos megoldások – minél szélesebb körben való megismertetését, és segítse a PLF iránt érdeklődő, abban aktív partnerek egymásra találását. A szakember hozátette: "a szekció előadásait úgy válogattuk össze, hogy azok a fentiek mellett az alábbi célokat is támogassák:

• Bemutatni, hogy az állattartás és -tenyésztés ugyanolyan precíziós szinten van, mint a növénytermesztés, melynek egyszerű oka: mindketten az ipar IV - V eszközeit és megoldásait használják

• Közelebb hozni az állattartást és a növénytermesztést. Az állattartási szekcióban mindig találkozhatnak növénytermesztéssel, takarmányalapanyag-előállítással, annak minőségével kapcsolatos előadásokkal. A szekció kiemelt célja az integrált szemlélet erősítése.

• Az állattartás és -tenyésztés helyének, jelentőségének pontosítása a szakmai köztudatban. Általában az a vélekedés, hogy a növénytermesztés kétszer annyi eredményt ér el, és ezáltal kétszer olyan mértékben járul hozzá a mezőgazdasági eredményekhez, mint az állattenyésztés. Valójában azonban a szántóföldi növénytermesztés területeinek több, mint a felén a gazdasági állatoknak szánt takarmányalapanyag-előállítás folyik, amit az állattenyésztők vesznek meg, fizetnek ki. Ha ezt a szántóföldi bevételt az állattenyésztésnél számolnánk el, egész más arányokat kapnánk.

• A takarmánynövény-termesztésben nagyobb figyelmet kéne fordítani a hektáronkéni hozam mellett a betakarított termény minőségére, takarmányozási értékére, ami a jobb hasznosulás miatt az élelmiszerelőállítási lánc teljes hosszán kisebb környezeti lábnyomot eredményezne az intenzív ágazatokban is. Ha jó a takarmány táplálóértéke és ezt pontosan ismerjük, a receptúrát úgy állítjuk össze, hogy az tényleg kielégíti az állatok igényét és nem biztosít feleslegben táplálóanyagot (fehérjét, ásványi anyagokat, stb), akkor az intenzív állattartásban ez biztosan jelentős környezetterhelés csökkenést és jobb, jövedelmezőbb termelési eredményeket eredményez. A nem intenzív állományok esetében is igaz ez a megállapítás.

• Az egyik legfontosabb szempontnak tartjuk, amely köré a precíziós megoldásoknak épülniük kell és amit ki kell szolgálni ezeknek a rendszereknek, az a GAZDASÁGI HASZONÁLLATOK EGÉSZSÉGE, mert CSAK egészséges állatoktól várhatunk el több mennyiséget, jobb minőséget, alacsonyabb fajlagos takarmány felhasználást, olcsóbb végterméket, jövedelmezőbb gazdálkodást. Az állatjólét a precíziós rendszereknek köszönhetően nagymértékben javul, ami segíti a terápiás és esetleg a preventív célú antibiotikumok, valamit a nem természetes hozamfokozók használatának csökkentését, hozzájárul az állati termék előállítás környezetterhelésének csökkentéséhez és a klímacélok teljesüléséhez.

• Végül, de nem utolsósorban, az emberi fogyasztási szokásokban is a kiegyensúlyozottságra érdemes törekedni, ami egy mindenevő biológiai lénynek (az embernek) megfelelő ellátást biztosít ahhoz, hogy egészségesen hosszú életet éljen meg... Nem nélkülözhető az állati eredetű táplálék napi étrendünkből" – összegezte Dr. Pajor Gábor.

Az állatjólét a precíziós rendszereknek köszönhetően nagymértékben javul – Fotó: Shutterstock

Programelőzetes a PREGA X Állattartás és -tenyésztés szekcióból

• Mikrofonnal agresszív viselkedés, köhögés detektálás sertéseknél – Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe
• Probiotikumos, antibiotikum-mentes betegségmegelőzés – Kenéz Csaba, Managing Director – CEE Region, AHV Hungary Kft.
• Precíziós eszközök (PLF: precision livestock farming) a kiskérődző ágazatban – Dr. Pálfyné Dr. Vass Nóra Ph.D., D.V.M., egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézete
• A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület céljai és elmúlt két évének eredményei – Dr. Pajor Gábor, elnök, Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE)
• Éves tervezést segítő program tejelő szarvasmarha telepek számára – Tomjanovich Géza, SYSTO Kft.- szarvasmarha
• Fenntartható minőségbiztosítás az élelmiszer- és takarmánygyártásban – Nógrádi Krisztina, ügyvezető, Servitec Kft.
• Az automatikus progeszteronmérés gyakorlati tapasztalatai – Dr. habil Húth Balázs, tanszékvezető, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, AKMK, Állattudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár és Dizseri Tamás, szaktanácsadó, DeLaval Kft.
• Gyógynövények és egyéb természetes kiegészítők alkalmazása szarvasmarha-tenyésztésben – Dr. Kranjec Ferenc, vezető, Holisztikus Állatgyógyászati Szakcsoport, Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület

További előadók: Stiller Szilárd, AgroVIR Kft., Dr. Zala Judit, Eko-Pharma Kft, Dr. Tóth Tamás, dékán, és Dr. Bázár György, Széchenyi István Egyetem, Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft.

A jövő agráriumának találkozóhelye:
PREGA – Precíz Gazdálkodási Konferencia
JELENTKEZEM

A PREGA időpontja: 2025. február 4-5.
A PREGA helyszíne: Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel & Conference Center

A PREGA jegyeket kedvezményes áron vehetik meg a NAK, MPGE és MAPÁE tagok!

Miért érdemes részt venni a PREGA X-en?

• 2 nap / 90 előadó / 600 résztvevő

• Hatékonyságnövelés gazdálkodói tapasztalatai: fajlagos önköltség optimalizálása a gazdálkodás és feldolgozás során

• Termékpálya-szemlélet: reakció a fogyasztói igényekre, együttműködésben a precíziós termelés, farmmenedzsment, feldolgozóipar és kereskedelem

• Biológiai egység / dual-use: hogyan kapcsolódhat hatékonyan az állattartás és növénytermesztés? Ágazaton átívelő tudásátadás – mit tanulhatunk egymástól?

• Fenntarthatósági kihívások: regeneratív gazdálkodás, „smart-till", kitettség elleni védelem, ellátásbiztonság: diverzitás, adaptáció, klímaadaptáció- mit, mikor és hogyan vessünk, hogy minimalizáljuk akárok miatti veszteséget?

• Találkozz és networkingelj szakértőkkel, gyakorló gazdálkodókkal és iparági vezetőkkel, akik megosztják a legújabb tapasztalatokat és trendeket.

A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.