​A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat – például szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és kecskéket – érinti. A betegség gyors terjedése és a gazdasági állatokra gyakorolt súlyos hatása miatt jelentős figyelmet kapott az elmúlt évszázadok során (először 1510-ben ütötte fel a fejét) Európában és Magyarországon egyaránt.​

Közelmúltbeli előfordulások Európában:

1972-1973: A betegség 1972-ben az akkori Csehszlovákiában, majd 1973 elején Ausztriában jelent meg, ami fokozott óvintézkedéseket tett szükségessé a szomszédos országokban is.

2001: Az Egyesült Királyságban kitört járvány több mint hatmillió állat leöléséhez vezetett, a közvetlen és közvetett költségek pedig megközelítették a 15 milliárd eurót, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági és turisztikai szektorban egyaránt.

2011: Bulgáriában észlelték a betegséget, ami ismételten rávilágított a folyamatos állategészségügyi ellenőrzések fontosságára.

2025: Harminchét év után újra felütötte fejét Németországban a száj- és körömfájás, amelyet három elhullott vízibivalyban mutattak ki Brandenburg tartományban.

Előfordulások Magyarországon:

1973: A betegség megjelenésekor szigorú karanténintézkedéseket vezettek be, amelyek hetekig vagy akár egy hónapig is tartottak, érintve az állattartó telepek dolgozóit és az állattartó családokat.


2025: Több mint 50 év után, 2025 márciusában a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcson található szarvasmarhatelepen azonosították a vírust, ami az országos főállatorvos azonnali intézkedéseit vonta maga után a betegség terjedésének megakadályozása érdekében. ​

Gazdasági hatások:

A ragadós száj- és körömfájás jelentős gazdasági károkat okoz az állattartóknak és a kapcsolódó iparágaknak. A fertőzött állatokat általában leölik a betegség terjedésének megakadályozása érdekében, ami komoly veszteségeket eredményez. Ezt példázza az Egyesült Királyságban tapasztalt 2001-es járvány.

Gyógymódok és védekezési stratégiák:

Jelenleg nincs specifikus gyógymód a ragadós száj- és körömfájás ellen. A védekezés főbb módszerei:​

  • Megelőzés: Szigorú állategészségügyi intézkedések, mint például az állatok mozgásának korlátozása, karantén és rendszeres állatorvosi ellenőrzések.​
  • Vakcinázás: Bizonyos esetekben vakcinákat alkalmaznak a betegség megelőzésére, bár ezek használata korlátozott lehet a vírus gyors mutációja miatt.​
  • Felszámolás: Fertőzött állatok leölése és az érintett területek fertőtlenítése a járvány terjedésének megállítása érdekében.​

A betegség súlyossága és gyors terjedése miatt kiemelten fontos a folyamatos állategészségügyi felügyelet és a nemzetközi együttműködés a járványok megelőzése és kezelése érdekében.

Indexkép: Pixabay