A precíziós takarmányozás ötlete mintegy 30 évvel ezelőtt merült fel, és azóta a szakemberek figyelmének központjában maradt – írja a pigprogress.net hírportál.

Ez a forma azt jelenti, hogy egyedekre és csoportokra lebontva, tudományos alapon meghatározzák, hogy melyik állatnak mikor, milyen mennyiségű és összetételű takarmányt kell kapnia, természetesen az állat életkorával, hasznosítási irányával és teljesítményével összhangban.

sertés

A precíziós takarmányozás célja, hogy a legkisebb költség mellett az állat szükségleteit a lehető legpontosabban elégítse ki – fotó: Pixabay

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói – Theo van Kempen és Eric van Heugten irányításával, valamint külföldi kollégáikkal együttműködve – tudományos alapon összeállított takarmányrecepteket és új ajánlásokat dolgoztak ki sertések számára, korcsportonként és hasznosítási irányonként megkülönböztetve.

A receptek elsősorban a sertések takarmányozására irányulnak, de ugyanezeket más állatfajokra is át lehet dolgozni. Az ajánlásokban a kutatók hangsúlyozzák, hogy a takarmányadagok összetételének megválasztásánál az elérhető takarmányokra és nem feltétlenül azok magas tápanyag tartalmára kell koncentrálni. A takarmányok tápértékének meghatározását csak nagyon precíz analitikai módszerekkel, pl. NIR spektroszkópiával lehet pontosan elvégezni.

A kutatók szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nemek szerint elkülönített és a fázisos takarmányozásra, amelyek révén jelentős költségmegtakarítás érhető el. A hagyományos komponensek precíz adagolása mellett az algák hasznosítása egyre jelentősebb szerepet kaphat, mivel bizonyos algák bekeverése jelentősen javíthatja az emésztőenzimek hatékonyságát.

sertés

Manapság a precíziós takarmányozás hidat képez a fenntarthatóság és a gazdasági érdekek között – fotó: Pixabay

A precíziós takarmányozás egyaránt szolgálja az állattartás fenntarthatóságát, valamint a gazdasági, környezeti és társadalmi érdekek összhangjának megtalálását. Mindezt nagy mértékben elősegíti a biológiai alapok megismerésének az utóbbi években elért fejlődése, valamint a takarmányok vizsgálatához és kezeléséhez szükséges, a korábbi állapotokhoz képest jóval fejlettebb technológiák.