Szinte mindent kontrollálhatunk a precíziós állattartásban

A PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás Állattenyésztés szekciója igen gazdag volt, melynek előadói a halaktól a baromfin és sertésen keresztül a szarvasmarháig komplex áttekintést nyújtottak a mai hazai eredményekről, melyek nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket, sőt néhol még a világ előtt is járnak!

A szekció szervezői és moderátorai dr. Halas Veronika (Kaposvári Egyetem) és dr. Pajor Gábor (állatorvos-informatikus, TE-FOOD International GmbH) voltak.

Dr. Halas Veronika, a Kaposvári Egyetem docense „Precíziós takarmányozás a hatékonyság növelésére; hol vannak még tartalékok?” címmel tartotta a szekció első előadását. Rávilágított arra, hogy a takarmányozás az állatitermék-előállítás közel 70 százalékát teszi ki, majd bemutatta, hogy a precíziós takarmányozás milyen előnyöket és megtakarításokat tud biztosítani a takarmányozási költségek tekintetében.

Dr. Halas Veronika, a Kaposvári Egyetem docense – fotó: Agroinform.hu

Bemutatta azt is, hogy milyen eszközeink lehetnek arra, hogy meghatározzuk egy állomány pontos táplálóanyag-igényét, és milyen mértékű különbség mérhető, ha a takarmányt az állatok pontos igénye szerint állítjuk össze.

Czompó Krisztián (Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.) „Merj Mérni Mértékkel” című előadásában bemutatta, hogy a modern sertésfajták fenotípusukban teljesen különbözőek a 100 évvel ezelőtt tenyésztett állatoktól, termelési színvonaluk azonban már a 20 évvel ezelőtt tenyésztett állatokkal sem összevethető. Könnyen belátható, hogy a genetikai nyomás hatására megnövekedett termelési potenciál kiaknázásához alapvető a környezeti tényezők optimális szinten történő kielégítése, beleértve a technológiai környezetet és a takarmányozást is.

Czompó Krisztián (Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.) – fotó: Agroinform.hu

Krisztián gyakorló sertéstakarmányozási szakemberként szedte csokorba a precíziós sertéstartás-takarmányozásban rejlő lehetőségeket, és a gyakorlat számára felhasználható és a mindennapi rutinba beépíthető tippekkel élt a precíziós tevékenységhez.

Az ebédszünetet követően Moldován András (Animalsoft Kft.) előadását hallhattuk a precíziós állattartás során gyűjtött adatok feldolgozásáról és az ezt támogató szoftverháttérről. Moldován András szerint

a precíziós állattartás lényege, hogy a mindenki számára rendelkezésre álló elemi információkat valós időben tudjuk a döntéshozatal támogatására felhasználni, és egyszerre kapjunk állattartó tevékenységünket átfogó szakmai, pénzügyi, értékelési és nyilvántartási adatokat.

Az általuk fejlesztett és bemutatott szoftver éppen ezt tudja (egy szoftverben képes kezelni a tenyésztés, a nevelés és a hizlalás adatait, folyamatosan számolja az önköltséget), ráadásul egy-egy haszonállatfaj teljes tenyésztési és hizlalási ciklusában egyszerre.

Dr. Pajor Gábor állatorvos-informatikus (TE-FOOD International GmbH) a költség- és hatékonyságelemzés új útjait mutatta be az állattenyésztésben. Előadásában kiemelte: "a mezőgazdasági folyamatok nagymértékben kiszámíthatatlanok.” Prezentációjában egy valós gyakorlati példán keresztül mutatta be, hogy ez egyáltalán nincs így. Már ma is annyi és olyan részletes adat áll rendelkezésre a mezőgazdaságban, mely alkalmat nyújt mély adatanalízisek végrehajtására.

Az analízisek eredményeként pedig már az első évben jelentős költségmegtakarítás és hatékonyságnövekedés érhető el

pl. a sertéshizlalásban. Az előadó azt javasolja mindenkinek, hogy vizsgálja meg a valóságot az adatok lencséjén keresztül!

Dr. Pajor Gábor állatorvos-informatikus (TE-FOOD International GmbH) – fotó: Agroinform.hu

Alföldi László (Holstein Genetika) a minőségi tömegtakarmány-gyártás jelentőségéről és lehetőségeiről a 21. századi tejtermelő gazdaságokban tartott előadást. Mondandójának lényege, hogy nagy termelésű tehenek takarmányozása során

a tömegtakarmányok minősége kulcsszerepet játszik a termelés gazdaságossága szempontjából.

A tömegtakarmányok táplálóanyag-tartalma és emészthetősége, valamint a takarmányok minőségének megőrzése a siló megbontása után különösen kritikusak e tekintetben. A jó minőségű tömegtakarmány előállítására több stratégiai ponton tudunk hatni. A minőséget nagymértékben meghatározza a fajta, a betakarításkori optimális fenológiai állapot megválasztása, a zöldtakarmány szárazanyag-tartalmához megválasztott ideális szecskaméret, a tartósítás módja, a tömörítés, valamint a kitárolás, a takarmány bekeverése és kijuttatása.

Alföldi László (Holstein Genetika) – fotó: Agroinform.hu

A tömegtakarmányok minőségének gyorsmódszeres becsléséről Strausz Zsolt (Készenlét Zrt.) beszélt A NIR-technológia használata a kérődző állatok takarmányának gyors, precíziós értékelésében című előadása során. A közelmúltban végzett fejlesztések eredményeként a NIR-technikán alapuló analitikai eszközök ma már a mindennapi telepi gyakorlatban is alkalmazhatóak.

Az előadó bemutatta, hogy a PoliSPEC NIR analizátor alkalmazásával lehetővé válik az alapanyagok, valamint a TMR gyors és helyben történő vizsgálata, a táplálóanyag-tartalom valós idejű ellenőrzése. A mérés előnye, hogy azonnal ad információt, ahelyett, hogy a kiválasztott mintát laboratóriumba kellene küldeni, ahonnan csak napok múlva kapunk eredményt. A vizsgált mintáktól függően megállapíthatóak a különböző alapanyagok standard analitikai, illetve a TMR beltartalmi paraméterei.

Horváth Balázs (Invitech Megoldások Zrt.) az állattenyésztésben használható IoT szenzoros megoldásokból adott ízelítőt. Az előadás egy széles szakmai együttműködésben létrejött pilotprojekten keresztül mutatta be az IoT- és LoRa-technológia kiépítését és alkalmazását egy tejgazdaságban.

A környezeti adatok mérésével, feldolgozásával és vizualizációjával a tartási körülmények optimalizálása és a takarmányozás tervezhetősége válik lehetővé.

A tesztfázisban lévő pilotprojekt a hálózat kiépítésével és az adatok gyűjtésével hosszú távon támogatja a helyes kérdések megfogalmazását és a termelés hatékonyságát növelő következtetések levonását.

Gesler Péter (Moonsyst Kft.) a VetAsyst szarvasmarhabendő-monitoringrendszert mutatta be. A tejet adó állomány betegségeiből jelentős termeléskiesése adódik a gazdáknak földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. A VetAsyst egy innovatív precíziós rendszer, melynek alkalmazásával a szarvasmarha-állomány egészségi állapota, viselkedése, jóléte folyamatosan monitorozható, olyan kulcsfontosságú információk nyerhetők, melynek ismerete elengedhetetlen feltétele a termelési hatékonyság és ezáltal a profit növelésének.

1 százalékos termelésihatékonyság-növekedés esetén a beruházási költség ötszörösen térül meg!

E piac jelenleg óriási növekedés előtt áll, részben az iparági növekedésnek, részben az iparágon belüli bendő monitoring fokozatos elterjedésének köszönhetően – ismertette.

Gesler Péter (Moonsyst Kft.) – fotó: Agroinform.hu

„Az antibiotikumok kiváltásának lehetőségei az állattenyésztésben” c. előadást dr. Jakab Gábor (Biomin Kft.) tartotta. Az állattenyésztés egyik legnagyobb kihívása a kiegyensúlyozott és lehetőleg antibiotikummentes takarmányozás. Az antibiotikumok helyettesítése összetett feladat a különböző állatfajok, klimatikus viszonyok, növekedési fázisok, állattartási rendszerek, valamint a földrajzi elhelyezkedés szerint. Ennek megvalósításához személyre (fajokra, fajtákra, termelési irányokra, takarmányozási módokra) szabott megoldásokra van szükség.

Jakab Gábor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a folyamatosan és gyorsan változó takarmány-előállítási módok mellett biztonságos és költséghatékony megoldásokat kell találni, folyamatosan vizsgálva az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát, az antibiotikummentes takarmányozást és az antibiotikumok preventív jellegű alkalmazásának szükségességét.

Ezt követte egy igen új módszert bemutató előadás, mely a képfeldolgozó rendszerek felhasználásával foglalkozott az állattartásban, a betegségek korai felismerése és a gyógyszerhasználat csökkentése érdekében. Előadója Nagy Kristóf (Serket Technology Ltd.) volt.

Nagy Kristóf (Serket Technology Ltd.) – fotó: Agroinform.hu

Az előadás a gépi látásos technológiák felhasználási lehetőségét villantotta fel az állattartás, azon belül a sertéstartás során. A technológia alkalmazása a gyakorlatban hozzájárul a betegségek mielőbbi felismeréséhez és a gyógyszerköltségek csökkentéséhez.

Komolyan vesszük az informatikát! Valós megoldások a telephelyeken. Ezzel indított Kövesdi József (Senit Kft.). Előadásában kifejtette: az informatika mint eszköz még kevéssé elfogadott a mezőgazdasági gazdálkodók körében. Keressük a lassú elterjedés okait, valamint a két szakma közeledésének lehetőségeit. Ennek keretében néhány olyan megvalósult informatikai megoldás került bemutatásra, amely a gazdálkodók konkrét problémáira adott választ. Hogyan térülnek meg a speciális agrárinformatikai megoldások, és milyen további előny jelent alkalmazásuk a felhasználók számára? Ezekre a kérdésekre is választ adott az előadás.

Kovács Gergő és Hadfalvi Márton (Poultry-Tech Kft.) előadásának témája a baromfitartás napi gyakorlatában megvalósuló precíziós megoldások voltak. A baromfitartó telepek új fejlesztésű érzékelőinek, számítógépeinek és kiegészítő berendezéseinek alkalmazásával a felhasználó kezébe kerül a baromfiól teljes termelési folyamatának irányítása. Ma már multifunkciós, érintőképernyős megoldások, baromfikomputerek és automatikusan működő berendezések támogatják a napi termelést és a termeléshez kapcsolódó adatgyűjtést. Feladatuk a géprendszerek – etetés, takarmányszállítás, szellőztetés, hűtés, fűtés és világítás – összehangolt vezérlése, a termelési adatok, többek között a hőmérséklet, pára, takarmányfogyasztás, vízfogyasztás rögzítése, kijelzése és továbbítása, valamint riasztási funkciók működtetése, és kommunikáció a rendszerhez kapcsolt más telepi vagy irodai rendszerekkel, hálózatokkal.

Előadásában bemutatta, hogy milyen előnyökkel jár, ha az óllal kapcsolatos összes információ a zsebünkben van, naprakészen rendelkezésünkre áll, és ily módon be tudunk avatkozni a termelési, irányítási tevékenységbe akár mobil, ”okoskészülékeink” segítségével is.

Dr. Fehér Milán (Debreceni Egyetem) egy ma még kuriózumnak számító témát hozott. A precíziós haltenyésztésről tartott rövid, de lényegre törő ismertetést, melyben jelentős hangsúlyt kapott az ökológiai gazdálkodás. A világ népessége, illetve a lakosság állati eredetű élelmiszerek iránti igénye folyamatosan és dinamikusan növekszik. A jelenleg zajló társadalmi, gazdasági és környezeti változások az akvakultúra-szektor jövőjét is meghatározzák.

Előadásában elmondta, hogy az ágazat előtt álló kihívásokra azok a vízvisszaforgatás elvén működő, precíziós haltermelő rendszerek adhatják meg a válaszokat, amelyek magas minőségű termék-előállítást tesznek lehetővé, ugyanakkor a környezeti erőforrások, elsősorban a területigény tekintetében kevésbé versenyeznek más élelmiszer-előállító szektorokkal.

Fitos Gábor (Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége) a sertés-ENAR-rendszert és a benne rejlő lehetőségeket ismertette, különös tekintettel az MSTSZ szerepére a feladatok ellátásában. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége egyik legfontosabb feladata a sertés-ENAR-rendszer pontos adatokkal való feltöltése, amely alapját adja a tenyészkoca állatjóléti támogatási rendszernek. Minden cégvezető egyetérthet abban, hogy

pontos adatok és az abból képződött releváns információk szükségesek ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres lehessen.

A sertés-ENAR-rendszer adatai alapján a tervezés és a jövőbeni stratégiai programok kialakítása releváns és pontos adatokon alapszik, tehát annak pontos adatokkal való feltöltése közös érdekünk.

A szekció záró előadásában Fábián Tamás (Ernst & Young Tanácsadó Kft.) tartott figyelemfelkeltő prezentációt a szakértői alapú hitelezés lehetséges útjairól az agráriumban. Elmondta, hogy az agráriumspecifikus kockázati tényezők megnehezítik a hitelkihelyezést mind a hitelintézetek, mind pedig a hitelhez folyamodók számára.

A speciális kockázati tényezőknek a hitelezési folyamatba való integrálásával feltárható a működésben rejlő valós potenciál, mely által a hitelintézetek nagyobb összegű források kihelyezésére képesek, valamint a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel juthatnak nagyobb összegű forrásokhoz. Ez minden érintett érdeke, mindazonáltal az érintetteknek egyaránt felelőssége a szakértői hitelezés során a megfelelő körülmények és átláthatóság megteremtése.