"Szögezzük le: a ketreces tartásból származó tojás a legtisztább, állategészségügyi és humánegészségügyi, élelmiszerhigiéniai szempontból egyértelműen a ketreces tartásból származó tojás a jobb. Ráadásul a környezeti lábnyoma is kisebb: ebben a termelési formában szükséges a legkevesebb termőföld, a legkevesebb ivóvíz, és az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából is a ketreces tartás a legkedvezőbb" – fejtette ki Molnár Györgyi a Tojásszövetség főtitkára. Nem utolsó szempont az sem, hogy ez a legolcsóbb termelési mód.

tyúktartás

A ketreces tojótyúktartás a legolcsóbb – Fotó: Shutterstock

Mi a különbség a gyakorlatban a ketreces és a szabadtartásos tyúktartás között?

Sokan azt gondolják, hogy a szabadtartás kíméletes és ezért megfelel az erkölcsi meggyőződéseknek, az állatvédelmi elképzeléseknek. A gyakorlatban azonban arról van szó, hogy ugyan tényleg nem egy kicsi alapterületű ketrecben van 20-30 baromfi összezárva, hanem nagy területen mozoghatnak, viszont a létszám is hatalmas: 10-20 ezer állat is lehet egy helyen, egymástól nem elválasztva. Ekkora létszámnál a folyamatos hierarchiaharcnak köszönhetően nagyon sok a veszteség, a "veszekedés", egymás csipkedése. 20-30 baromfi között ugyanis viszonylag gyorsan kialakul a rend, nagyobb létszámnál azonban folyamatosan keverednek az egyedek, emiatt újra kezd kialakulni egy rangsor, állandósul a harc, több a sérülés, nagyobb az elhullás aránya.


"Tulajdonképpen a tanyán kapirgáló tyúk élete az, ami ideálisnak nevezhető. De abban a rendszerben nem lehet annyi tojást előállítani, amennyire szükség van. El kellene fogadni, hogy az emberek nagy része nem akar tyúkot tartani, nincsenek már azok a nagymamák, akik az egész családot ellátják tojással. De tovább megyek: amennyiben csak az un. „háztáji" vagy teljesen szabadtartású termelésre állna át a világ, télen nem lenne friss tojás. Ha nincs fényprogram, vagy nyári naphosszúság, akkor nincs tojástermelés. Nem sok választási lehetőség marad" – mondta Molnár Györgyi.

Tiszta tojást szeretünk vásárolni

Ketreces tartás esetén, amikor megtojja a tojást a tyúk, akkor a padozat lejtésének köszönhetően pont olyan lassan gurul ki szállítószalagra, hogy ne sérüljön meg. Sőt, szintén lényeges: azonnal kigurul, így nincs esély szennyeződésre. Mélyalmos tartásban, sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy nem a tojófészekbe tojik a tyúk, és belekerül az alomba a tojás. Koszolódik, jóval többet kell belőle kiselejtezni. Ha az alomba került a tojás, akkor a szalmonella veszélye is jelentősebb. A mélyalmos tartásmód, nem beszélve a szabadtartásról, ahol ki is mehetnek az udvarra, sokkal nagyobb odafigyelést igényel, mint a ketreces. Aminek természetesen ára van.

Miért drága a mélyalmos tartásból vagy szabadtartásból származó tojás?

A legegyszerűbb magyarázat az, hogy az állatok többet mozognak, ezért többet esznek, tehát több takarmányra van szükség. Sokkal nagyobb takarmánytermő területre van szükség ugyanolyan mennyiségű tojás előállításához, nagyobb a környezeti lábnyommal számolhatunk. Mélyalmos tartásban szinte egész évben ugyanazon az almon élnek az állatok, mely folyamatosan ürülékkel szennyeződik, s ez még akkor is aggályos, ha egyébként időnként ráalmoznak.

Ketreces tartásban sokkal kisebb az esélye, hogy érintkezik az állat ürülékével a tojás. Zárt tárolóba kerül a trágya, nem keletkezik annyi ammónia, kevesebb szén-dioxid-kibocsátással lehet számolni.

Összességében állategészségügyi, humánegészségügyi, környezetvédelmi szempontból, nem beszélve az árakról, sokkal kedvezőbb a ketreces tartás. Az árak, technológiától függően, körülbelül 2-4 szeresére ugranának, ha általános irányelvvé válna a ketreces tartás kivezetése.

Vannak komoly törekvések a ketreces tartás megszüntetésére

A ketreces tartás ellen komoly erők mozdultak meg az utóbbi időszakban. Ha egy civil kezdeményezésre összegyűjtenek 1 millió aláírást, akkor azzal az Európai Unió döntéshozóinak további lépéseket kell tenniük. Az EU bizottsága dönti el azt, hogy egy adott kezdeményezésből végül készül-e jogszabály. A ketreces tartás betiltására irányuló kezdeményezés jelenleg úgy tűnik, olyan irányba halad, hogy akár jogszabály is lehet belőle. De nem csak a tyúktartás érintett jelen helyzetben, hanem más ágazatok is: a nyúl-, sertés-, fürj-, víziszárnyas-tartásra is vonatkozik.

Azt a döntés hozták egyelőre, hogy készítenek olyan tanulmányokat, amelyek feltárják a gazdasági hátteret, van-e olyan technológia, amire le lehet váltani a jelenlegit, milyen állatjóléti, állategészségügyi okozatokra lehet számítani a váltással. Ezeknek a tanulmányoknak az elkészítését  nagyrészt az EFSA vállalta magára, a tojótyúkra vonatozó tanulmányt pedig a Copa-Cogeca készíti a ketreces tartás védelmében.

Ilyenkor nem csak állatjóléti szempontból vizsgálják a javaslatot, hanem hogy mit hoz élelmezésbiztonsági szempontból. Ezek után eldöntik, hogy elindítják-e a jogszabályváltozást, majd megindulnak a viták, hogy támogatás jár-e például a technológiaváltáshoz, meddig lehet megtartani a mostani rendszereket, stb.

tojás

A vásárló tiszta tojást szeret vásárolni, ami drágábban oldható meg mélyalmos tartásban vagy szabadtartásban – Fotó: Pixabay

Ígéret van arra vonatkozóan, hogy támogatást kapnak majd a gazdák a technológiaváltáshoz, de ennek ellenkezőjére is van esély, ha azt látják, hogy vannak olyan országok, amelyek támogatás nélkül álltak át más technológiára. Ha nem lesz támogatás, tovább drágul a tojástermelés, hisz ennek a technológiának az árát is rá kell tenni a tojástermelés költségére.

Szintén fontos szempont lenne az egyenlő esélyeket biztosító piaci verseny szempontjából, hogy harmadik országból csak olyan termék jöhessen be az unióba, ami megfelel az uniós előírásoknak. Viszont ezt most is lehetetlen betartani. Az EU-ban felhasznált tojás 30%-a Ukrajnából érkezett a háború előttig. Vannak ott olyan telepek, amelyek új típusú ketreces technológiával termelnek (Magyarországon 2013-ban vált kötelezővé a ketreccsere), de nekik nem kötelező országosan megfelelni ezeknek az EU-ban kötelező kritériumoknak, tehát szinte biztos, hogy nem csak olyan tojás érkezik Ukrajnából, ami az uniós előírásoknak megfelelő körülmények között állítódott elő. Ezt csak minden egyes szállítmány származásának ellenőrzésével lehetne garantálni, de erre nincs kapacitás.