Hamarosan végérvényesen lezárulhat az emberek talán legetikátlanabb iparszerű mészárlása, amikor a nagyüzemi csirketenyészetekben a tojásból való kibújás után elpusztítják a jövendő kiskakasokat. A kíméletlen eljárás megszüntetésének eléréséhez szükséges új tudományos módszerekről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja számolt be – írja a tudas.hu

csibe

Egy új módszer ok nélkülivé teheti a kíméletlen eljárást, mert már a tojásokban képes azonosítani a csibék nemét – fotó: pixabay.com

A hím csibéket a kikelés után megölik

A baromfitenyésztők a hím csibéket általában haszontalannak tartják, mert nem tojnak, lényegesen lassabban nőnek, mint a nőstények, ami miatt több takarmányt igényelnek és időarányosan kevesebb húst szolgáltatnak, mint a nőivarú egyedek.

A becslések szerint emiatt csak az EU-ban évente 330 millió hím csibét ölnek meg a tojásból való kikelésük után, globálisan pedig több milliárd darab pelyhes állat élete fejeződik be ilyen módon.

A drasztikus gyakorlat ellen az állatvédők már régóta tiltakoznak, Németországban és Franciaországban már be is tiltották a metódust.


Új módszer hozhat áttörést: tűvel vesznek mintát és szűrik ki a kakasokat

Egy új módszer ok nélkülivé teheti a kíméletlen eljárást, mert már a tojásokban képes azonosítani a csibék nemét. A holland székhelyű In Ovo cégnek 2016-ban sikerült egy olyan biomarkert felfedezni, ami lehetővé teszi a tojás nemének gyors azonosítását. Uniós támogatást is szereztek a módszer ipari méretű felfejlesztéséhez, aminek köszönhetően a 2020-ban indult és tavaly zárult InOvotive nevű projekt egy csúcstechnológiai eljárást eredményezett.

A több száz tojást tartalmazó tálcák egy olyan gépen haladnak át, amely kevesebb mint egy másodperc alatt azonosítja a születendő fiókák nemét. A tojásokon ehhez egy kis tűvel apró lyukat ütnek, egy kis folyadékot vesznek ki belőlük, majd a lyukat gyorsan le is zárják.

A mintákat a gép egy villámgyors szűrési módszerrel elemzi, megkeresve bennük azt a bizonyos biomarkert, amely utal az embrió nemére. A tojásokat speciális jellel látják el, majd ennek alapján szelektálják őket.

Amennyiben a tojásban fejlődő embrió nőstény, a tojás visszakerül a keltetőbe, mindaddig amíg a fióka világra nem jön. Ha hímivarú, akkor a tojást nem kell tovább keltetni - ez egyrészt megszabadítja a termelőket a felesleges költségektől, másrészt a tojást fel lehet használni állateledelként, kozmetikumok vagy gyógyszerek gyártásához.

A rendszert 2020 óta egy holland nagyüzemi csirkekeltetőben használják és rövidesen Belgiumban is alkalmazni fogják. A tervek szerint a berendezés hódító útra indul, felkeltette az érdeklődését a baromfitenyésztőknek Svájcban, Németországban, több amerikai országban és Új-Zélandon is.

csibe

A baromfitenyésztők a hím csibéket általában haszontalannak tartják, mert nem tojnak, lényegesen lassabban nőnek, mint a nőstények – fotó: pixabay.com

Izraelben fluoreszkálnak a hím embriók

Izraelben is tenni akartak a kakascsibék elpusztítása ellen, ami egy szintén innovatív megoldást eredményezett. Az EggXYt nevű startup kifejlesztett egy olyan műszert, amely a tojásokban lévő csirkeembriók nemét egy nem invazív optikai szkenner segítségével állapítja meg. Az uniós támogatásnak köszönhetően megvalósították a technológia továbbfejlesztését is.

A Nobel-díjas génszerkesztés, a CRISPR alkalmazásával egy olyan DNS darabkát adtak a hímembriók egyik kromoszómájához, amitől az embrió fluoreszkál, így azt az optikai szkenner felismeri.

Ezzel a módszerrel a hímivarú tojásokat könnyen el lehet különíteni és egy lépéssel ki lehet válogatni. A technológiát az európai és az ázsiai piacokon tervezik bevezetni.