Az EU „termelőtől a fogyasztóig" stratégiája kihívásokkal küzd. Ennek köszönhetően évről évre csökken az alkalmazható növényvédő szerek száma, ezzel megnehezítve mind a termelők, mind pedig a vetőmag-előállítók munkáját. Jelenleg hazánkban a deszikkáló szereket a hatásmechanizmusuk szerint két csoportba soroljuk: kontakt, illetve felszívódó.
A felszívódó szerek jelentős része glifozáttartalmú, melyek működésük szerint az EPSP szintetázgátlók csoportjába sorolhatók. A hatóanyagot a növény a zöld részein keresztül veszi fel, és innen jut le a gyökerekbe, tarackokba, rizómákba. A glifozát egy lassú hatású szer, aminek oka, hogy a hatóanyag lassú mozgásra képes a növényben, a folyamat visszafordíthatatlan, a növény elpusztul. A készítményeket napraforgónál 30–35%-os kaszat-nedvességtartalomnál alkalmazhatjuk. Ezek a hatóanyagok 2025. 12. 31-éig engedélyezettek. A felszívódó szerek alkalmazásánál jelentős a csíraromlás veszélye, ezért ezek használatát a vetőmagtermesztési technológiákból kizártuk.
A kontakt szerek, mint például diquat-dibromid hatóanyag-tartalmúak kijuttatása után már 15–30 perc elteltével a parenchima szövetekben fejtik ki hatásukat, ahol a klorofilltesteket lebontják. A vegyszer hatására a növény szöveteiben hidrogén-peroxid keletkezik, és ennek következtében elszárad (kifehéredik). Jó esőállóságot biztosítanak a készítmények, így esős időjárás esetén is biztonságosan alkalmazhatók. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a betakarítás előtti esők hatására csak minimálisan nedvesednek vissza a kaszatok, ez a betakarítást általában nem befolyásolja.
A napraforgó deszikkálását a kaszatok 25–35%-os nedvességtartalmánál lehet elvégezni, szélsőséges helyzetekben – például nagymértékű gombafertőzés esetén – akár 40-45%-nál is. Tíz nap elteltével a kaszatok nedvességtartalma megközelíti a 10%-ot, a szár és tányér víztartalma 25-35% között lehet, így biztonságosan betakarítható. Ha a napraforgótábla erősen gyomosodott, a diquat-dibromid hatóanyagú készítmények engedélyezett legmagasabb dózisban történő alkalmazása javasolt. Ezen készítmények hatékonyan elpusztítják a magról kelő gyomnövényeket, és leperzselik az évelő gyomfajokat.
A diquat-dibromid hatóanyag engedélyét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a 04.2/4292-1/2018 számú okirat alapján 2019. 05. 04-ei hatállyal visszavonta. Alkalmazása kizárólag 6700/0030091-2/2024 szükséghelyzeti engedéllyel volt lehetséges 2024. 05. 25.-2024. 09. 21. között. Az elmúlt öt évben ezt a szükséghelyzeti engedélyt a napraforgó-termesztésre megkapta a szer, viszont minden évben benne van a bizonytalanság, hogy ezt továbbra is sikerül-e elérni.
A kontakt szerek közé tartoznak a karfentrazon-etil-tartalmú készítmények, melyek hatásmechanizmusa megegyezik a diquat-dibromid-tartalmú szerekével.
Az Agromag Kft. több évtizedes napraforgóvetőmag-előállítási tapasztalattal rendelkezik, rendszerint a hazai szaporítások 60-95%-át koordinálja, a legnagyobb kihelyezett-ellenőrzött terület egy évben 3000 hektár körül volt, és így elmondható, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a közép-európai régióban a legnagyobb ismerettel és rálátással rendelkezik a szegmensre. Ezért létfontosságú számára és a vetőmagtermesztő gazdaságok számára a hatékony deszikkáló szerek jelenléte a piacon, melyeket folyamatosan kisparcellás vagy üzemi kísérletek keretein belül tesztel. 2024-ben a diquat-dibromid, karfentrazon-etil, karfentrazon-etil és működésjavító, illetve kálisó (35, 42 kg/ha) különböző kombinációját hasonlítottuk össze.
Ezek eredménye következőképpen alakult:
Ha megnézzük a diquat-dibromid diagramját, szinte a kijuttatás pillanatától egy dinamikus, állandó nedvességcsökkenést láthatunk (napi 2% víztartalomvesztés). A karfentrazon-etil a kijuttatástól egészen a hetedik napig mindössze 5%-os víztartalomvesztést produkált, és csak ezután kezdett jelentősebb csökkenésbe. A kétféle segédanyaggal feljavított karfentrazon-etil kicsit dinamikusabban változó képet mutatott, melyhez valószínűleg a kálisó perzselő hatása járult hozzá.
1. kép: 1. Karfentrazon-etil, 2. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (35 kg), 3. Diquat-dibromid, 4. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (42 kg) – fotó: Agromag Kft.
A kezelést követő harmadik napon már szemmel látható volt a diquat-dibromid gyors perzselő hatása: a levelek leszáradtak (1. kép/3.). Ezt követte a két, segédanyagokkal feljavított karfentrazon-etillel kezelt parcella, ahol a levelek még csak elkezdtek leszáradni (1. kép/2, 4). Az adalékanyag-mentes karfentrazon-etillel kezelten még semmi nem látszott (1. kép/1.).
2. kép: 1. Karfentrazon-etil, 2. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (35 kg), 3. Diquat-dibromid, 4. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (42 kg) – fotó: Agromag Kft.
A kezelést követő ötödik napon még mindig a diquat-dibromid végezte a leglátványosabb munkát: a levelek nagy része teljesen leszáradt, a tányér is látványosan száradni kezdett (2. kép/3). A két, segédanyagokkal feljavított karfentrazon-etillel kezelt parcellán a levelek részben leszáradtak, és már a tányérokon is megjelentek a száradás nyomai, valószínűleg a kálisónak köszönhetően (2. kép/2, 4). Eközben az adalékanyag-mentes karfentrazon-etillel kezelt parcella a többihez képest látványosan le volt maradva: a levelek továbbra sem kezdtek el leszáradni (2. kép/1).
3. kép: 1. Karfentrazon-etil, 2. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (35 kg), 3. Diquat-dibromid, 4. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (42 kg) – fotó: Agromag Kft.
A kezelést követő 7. napon a diquat-dibromiddal kezelt parcellán (3. kép/3) a tányér tapintásra is sokkal szárazabbnak tűnt a másik három parcellához képest. A két, segédanyagokkal feljavított karfentrazon-etillel kezelt parcellán a levelek teljesen leszáradtak, a tányérokon látszott a száradás, de tapintásra nedvesebb a tányér (3. kép/2, 4). Az adalékanyag-mentes karfentrazon-etillel kezelt parcellán nyomokban a levelek már elkezdtek leszáradni, de lemaradása így is jelentős volt (3. kép/1).
4. kép: 1. Karfentrazon-etil, 2. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (35 kg), 3. Diquat-dibromid, 4. Karfentrazon-etil + Hatásfokozó + Kálisó (42 kg) – fotó: Agromag Kft.
A kezelést követő 10. napon a diquat-dibromiddal kezelt parcellán a tányérokat félbevágva a szivacsos részek kellően leszáradtak a betakarításhoz (4. kép/3). A két, segédanyagokkal feljavított karfentrazon-etillel kezelt parcellán a tányérok belseje még túlságosan vizes volt, betakarításra még nem volt alkalmas, mivel könnyedén visszanedvesedhetett volna. Az adalékanyag-mentes karfentrazon-etillel kezelt parcella lemaradása jelentős volt, szemmel láthatóan nagyon magas volt a nedvességtartalma, a betakarításra egyáltalán nem volt alkalmas.
A kísérletből egyértelműen kiderült, hogy az alkalmazott deszikkáló szerek közül még a segédanyagok ellenére sem sikerült megközelíteni a diquat-dibromid hatóanyag gyorsaságát (napi közel 2%-os nedvességtartalom-vesztést). Az eredmények kiértékelése után elmondható, hogy karfentrazon-etil is alkalmazható deszikkálásra, viszont számolni kell a minimum 3-4 napos többlet száradási idővel. Ez azonban magában rejti a kockázatot, hogy ez idő alatt, többek között az időjárásból kifolyólag, vagy esetleg a vadak által okozva, kár érheti a magas értékkel bíró napraforgót a szántóföldön.
Elmondható tehát, hogy a diquat-dibromid hatóanyag-tartalmú deszikkáló szereknél jelenleg nincsen jobb azon szerek közül, melyek nem rontják a magvak csírázóképességét, ezért a kiváló minőségű vetőmag előállításához szükség van a használatukra. A hatóanyag szükséghelyzeti engedélye kifejezetten fontos, és a vetőmagtermesztés szempontjából még sokkal lényegesebb, mint az árunapraforgó-termesztés esetében.
László Andor
Agromag Kft.
Ez a cikk a Merre fordul a napraforgó? Agroinform TechMagban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni:
Indexkép: Pixabay
