Ezt Kovács Gábor, a Vaderstad Kft. területi képviselője mondta az Agroinformnak a X. PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon, ahol a cég is megjelent kínálatával. A szakemberrel egyebek közt arról beszélgettünk, hogy tapasztalataik szerint a gazdák hogyan viszonyulnak a precíziós gazdálkodáshoz/digitális átálláshoz?
Kovács Gábor (jobbról) a Vaderstad Kft. standjánál – forrás: Agroinform
– Alapvetően két csoportra oszthatók a magyar termelők e tekintetben – bocsátotta előre Kovács Gábor. – Immár tíz éve lett komolyan beszédtéma hazánkban a precíziós technológia, de még mindig elég sokan vannak, akik tisztes távolságból nézegetik, szemlélik a témakört, s újra, meg újra felteszik magukban a kérdést, hogy vajon kell-e ezzel nekem foglalkozni, vagyok-e én akkora, hogy megérje belevágni, vagy inkább hagyjam az egészet. Ezzel párhuzamosan azt gondolom, sokan vannak már, akik viszonylag régóta csinálják, a termelésükről rengeteg információhoz jutnak és kimutatható eredményeket tudnak felmutatni. Ők már tisztában vannak azzal, hogy egyértelműen forintban mérhető előnyei vannak a digitális átállásnak. Nyilván a nagyobb cégeknél már jó ideje felismerték ezt és így termelnek, a családi vállalkozások esetében pedig ott zajlik gyorsabban ez a folyamat, ahol már becsatlakozott a fiatal generáció. Azt nehéz megmondani, melyik csoport tagjai vannak többségben, de azt gondolom, a gazdák nagy hányada elindult már ezen az úton – abban viszont, hogy mekkora részét használja ennek a technológiának, nos, ott van még különbség.
Kovács Gábor rámutatott: évekkel ezelőtt már annak is örültek a termelők, ha egyenesen ment a traktor. Aztán elindult a fejlődés és a jó értelemben vett egymásra licitálás: nekem már osztási pontossággal megy, én már két és fél éve így dolgozom, aztán volt, aki már vett olyan permetezőt, vagy műtrágyaszórót például, melyek már precíziós módon juttatták ki az inputanyagokat, aztán a vetőgépek következtek a sorban. Nyilván ott is a szemenként vető gép volt az első. A szakember szerint a ganonavetőgépek jellegükből fakadóan kicsit háttérbe szorultak, de ma már nyilvánvalóan a gyártók nagy részénél ott vannak a kínálatban. Ezzel ma már minden elérhető a precíziós gazdálkodás hívei számára, teljessé vált a repertoár gépi oldalról. Ugyanakkor tény, hogy ebben a szegmensben a betakarítógépek voltak az elsődleges eszközök, amiket beszereztek a gazdák rendszer elemei közül – és csak utánuk következtek a munkagépek.
A precíziós technológia terén az első fontos munkagépük a Tempo szemenkénti vetőgép volt – forrás: Väderstad
– Ez utóbbin belül először mindenki arra fókuszált, hogy a tápanyagkijuttatás és a növényvédelem gépei működjenek precíziós technológiával, csak aztán következtek azok az eszközök, amelyekben mi is érintettek vagyunk – magyarázta a szakember. – A precíziós technológia terén az első fontos munkagépünk a Tempo szemenkénti vetőgép volt, ami alapból nagyon magas felszereltségű, ha a gazdák ezt választották, nem is tudtak nem "okos" gépet vásárolni. Ugyanis a Tempo eleve rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Azt tapasztaltuk, hogy ott, ahol a vetőgéphez nem állt még rendelkezésre "okos" traktor, ott nyilván, problémás volt a használata, de miután a traktort is lecserélték, ezek a gondok megoldódtak. Évről évre egyre nagyobb számban vetnek a gazdák táblatérkép alapján, tehát az nagyon dinamikusan nő azon felhasználók száma, akik ma már teljes tudatossággal használják munkagépeiket.
S hogy miként alakult az elmúlt időszakban a géppiac?
– 2001 óta látok rá a szakmára, de ekkora zuhanást még nem láttam, mint amit most kell megélnünk – szögezte le a Vaderstad Kft. területi képviselője. – Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy amikor valamilyen, gépvásárláshoz kapcsolódó pályázat kijön, borzasztóan össze tudja zavarni a piacot, hiszen mindenki arra koncentrál, így abban a két-három évben (vagy amíg fut a pályázati kiírás) tapasztalható egy nagyon felfokozott vásárlói hangulat. Akkor sokkal nagyobb darabszámokat értékesítünk, és az ilyen időszakok után szükségszerűen következik egy kisebb-nagyobb visszaesés. Sajnos, most azonban nem pusztán erről van szó. Az előző digitális pályázat lecsengését követően a piaci környezet is bezuhant, a gabonapiac összeomlott, az árak bezuhantak, a gazdálkodók bevételei drasztikus mértékben csökkentek. Mindennek hatására, összességében nézve a géppiacot, minimum 40-60 százalékos a csökkenés az értékesített gépek számában. Idén még gyengébbre számítunk, az új digitális kiírást követően, tehát jövőre várunk újabb felívelést.
A szakember arról is beszélt: miközben az elmúlt években valamennyi európai gépgyártónál a konjuktúra kiszolgálására törekedtek, újabb és újabb dolgozókat vettek fel, hogy növeljék a gyártási kapacitást, most mindenhol létszámleépítésekre kényszerülnek a munkáltatók.
– Ha azonban az új, digitális átállást támogató pályázati kiírás hatására jövőre és 2027-ben újra elindul a piac, előfordulhat, hogy egyes gépekhez nem lehet egyik napról a másikra hozzájutni, akár egy-két évet is várni kell majd, mert a munkavállalói létszám ismételt felfuttatása nem megy egyik napról a másikra – beszélt a várható tendenciákról Kovács Gábor.
– Viszont ez teret nyit a még nagyobb automatizációnak. Ha van rá lehetőség, persze...
– A Väderstad mindig arról volt ismert, hogy nemcsak a gazdákhoz kiszállított gépei voltak innovatívak, hanem ezek gyártói háttere is. Nálunk, ami munkát robotra és technikára lehetett bízni, azt ma már robot végzi, viszont vannak olyan momentumok, amelyekhez még ember kell. Ilyenek például a kényes pontok hegesztése, kis csavarok meghúzása és így tovább. Az elmúlt több mint 15 évben bődületes technikai fejlesztés ment végbe a cégnél, ami kimondottan a raktározástechnikát érintette. Tehát már tényleg csak ott dolgozik ember, ahol még szükség van rá és nem lehet máshogy megoldani.
Fel kell készülni a gabonatermelés technológiájában arra, hogyan még inkább alkalmazkodni kényszerülünk az aszályhoz. A hozamszintek maximalizálásához jó eszköz a Proceed vetőgép – forrás: Väderstad
– Várható valamilyen újdonság a következő időszakban a Väderstad kínálatában?
– Alapvetően, amire nagyon készülünk és rengeteg munkája van benne a gyárnak, az a Proceed szemenkénti gabonavető gép. Erre nagyon nagy hangsúlyt fektetünk, mert úgy látjuk, hogy az elsődleges szempont nyilván hosszú évek óta mindenhol az egyik oldalon a költségek csökkentése, a költségmegtakarítás, a másik oldalon pedig az uniós termésszintek elérése a cél. Fel kell készülni a gabonatermelés technológiájában arra, hogyan még inkább alkalmazkodni kényszerülünk az aszályhoz. Ehhez a gyártó visszanyúlt a 15-20 évvel ezelőtt kialakult szemenkénti vetés elvéhez. Magyarországon hagyományosan 220 és 250-270 kiló közötti mennyiségeket vetnek a gazdák és a közgondolkodás még abba az irányba megy, hogy ha picit rosszabb az őszi vetési szezon, akkor a várható időjárás hátrányainak kompenzálására nagyobb mennyiséget, akár 300 kilogrammot (!) is elvetnek.
Ezzel szemben a szemenkénti vetéstechnológia azt jelenti, hogy nem mázsában, hanem kilogrammban gondolkozunk, tehát kilogramm/hektárban, ami gyökeresen más szemlélet. Ezek az eszközök durván 130 kilogrammos maximum dózist tudnak kijuttatni hektáronként, tehát teljesen szembe mennek a megszokott elvekkel. Mivel kísérleti területek és tapasztalatok is rendelkezésre állnak, azt tudom mondani, hogy a legtöbb búzafajta nagyon jól reagál a ritkább térállásra, jobban bokrosodnak. Szemmel láthatóan is olyan nagy kalászokat képes nevelni a növény, amit, ha valaki először lát, el sem hiszi. A Proceed-del szemben a gyárnak és nekünk is nagy elvárásaink vannak, mert látszik, hogy ez egy nagyon jó technológia és jól fog működni. Aki az intenzív búzatermelés felé lépne egy nagyot, annak nyugodt szívvel ajánlom.
Indexkép: Tolnai Péter értékesítési és kereskedelmi vezető, illetve Kovács Gábor területi képviselő a Vaderstad Kft. standján a PREGÁ-n – forrás: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
