Vajon mindezért ki, vagy kik a felelősek, az érintettek megtesznek-e minden szükséges óvintézkedést és mi jöhet még? Milyen további betegségek üthetik fel a fejüket kis hazánkban? Néhány, az állattartókat mostanság érdeklő kérdésre kértünk és kaptunk válaszokat az illetékesektől.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint állategészségügyi szempontból Európa szerencsés helyzetben van, területét számos olyan súlyos, nagy gazdasági kárt okozó állatbetegségtől sikerült mentesíteni az állategészségügyi hatóságoknak, amelyek a világ többi részén még a mai napig előfordulnak.

Az ilyen állatbetegségek ismételt megjelenése, illetve az új, nálunk korábban soha elő nem forduló állatbetegségek (például kiskérődzők pestise) megjelenése számos tényezőnek tulajdonítható:

  • Globalizáció és nemzetközi kereskedelem, ami hozzájárulhat a kórokozók gyors terjedéséhez a világ különböző részei közöttIntenzív állattenyésztés és magas állatsűrűség.
  • Klímaváltozás és az emberi tevékenység egyéb hatása a környezetre, ami növeli a vadon élő állatok és háziállatok közötti érintkezés lehetőségét, elősegítve a kórokozók terjedését.

Ezen tényezők következtében a jövőben is számítani lehet korábban már felszámolt fertőzések ismételt előfordulására, illetve új kórokozók megjelenésére, amely komplex problémát és fokozódó kihívást jelentenek az állategészségügyi hatóságok számára.

Mint kérdésünkre válaszolva írták: a keleti marhavész volt az első állatbetegség, amit 2001-re sikerült világszerte felszámolni. Ugyanakkor az Európai Unió területén jelenleg is zajlanak különböző állatjárványok (például juh- és kecskehimlő Görögországban és Bulgáriában), amelyek hazánkban még sosem fordultak elő, illetve olyanok is, amelyeket már sikeresen felszámoltunk (mint a kéknyelv betegség), emiatt az éberséget, a tudatosságot és a felkészültséget továbbra is fenn kell tartani.

A közelmúlt történéseihez kapcsolódva hozzátették: egy korábban mentes országban a ragadós száj- és körömfájás megjelenése nagy gazdasági károkat okoz, a járvány felszámolásának költségei nagyon magasak lehetnek a szükséges intézkedések, az állatok leölése, a forgalmazási korlátozások és az exportpiacok elvesztése következtében.

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is.

Mindenféle hasonló kór megelőzése érdekében a Nébih nyomatékosan felhívja a figyelmet arra: fontos, hogy az állattartók és az állatkereskedők szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást, az állattartók pedig sem idegen állományból érkező állatokkal, sem ragályfogó tárgyakkal (például telepre érkező autók), sem a telepre érkező emberek cipőjével vagy ruházatán ne hurcolják be fertőzést a gazdaságukba.

Az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható zöld száma (+36-80/263-244) is.

A járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf

Indexkép: Pixabay