Mint az a Magyar Állattenyésztők Szövetsége honlapján megjelent írásban olvasható, a világhírű Animal Frontiers áprilisi számában kilenc tudományos kutatás erősítette meg a vörös hús és az állattenyésztés társadalomban betöltött alapvető szerepét. A szerzők azt állítják, hogy az állattenyésztés kulcsfontosságú az éghajlatváltozással és a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kihívások leküzdésében.
A lap szerkesztői és szerzői egyetértenek a Dublini Kiáltványban megfogalmazottakkal, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az állattenyésztési rendszerek túl értékesek a társadalom számára ahhoz, hogy azokról leegyszerűsített megközelítéssel mondjunk ítéletet. A szakfolyóiratban közzétett vizsgálati eredmények szerint – amiket a vezető tudósok és szakértők is megerősítenek – a húsfogyasztás- és állattenyésztés önmagában sem az egészségünkre, sem Földünkre nézve nem káros.
A tudományosan nem megalapozott kijelentéseket vissza kellene vonni
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a húsfogyasztás- és állattenyésztés-ellenes nézeteket vallók által legtöbbet idézett tanulmányban módszertanilag hibás vizsgálatokra alapozottan fogalmazták meg azt, hogy a vörös húsok már kismértékű fogyasztása is egészségügyi kockázatokat hordoz magában. A tudósok arra szólítanak fel, hogy ezeket a tudományosan nem megalapozott kijelentéseket vissza kell vonni, hiszen ennek az ellenkezője igaz: a húsfogyasztás az egészséges élet része; és éppen a friss húsok, valamint a tejtermékek étrendből való eltávolítása hordoz egészségügyi kockázatokat. Az állati eredetű élelmiszerek ugyanis értékesebb tápanyagot jelentenek a növényi eredetű élelmiszereknél, mivel egyszerre több bioaktív mikro- és makrotápanyagot tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a szervezet és ezen belül különösen az agyunk fejlődéséhez.
Az állattartási rendszerek pedig olyan körforgásos gazdálkodási rendszerek, amelyek az emberek számára értéktelen (nem fogyasztható) biomasszából kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag élelmiszert állítanak elő. A neves szakemberek közös célja ezekkel a publikációkkal az, hogy felhívják a figyelmet az állattenyésztési rendszerek társadalmi, gazdasági, ökológiai jelentőségére és a húsfogyasztás egészségünkre gyakorolt kedvező hatásaira.
Nem biztos, hogy minden, állattartásra használt területet szántóvá lehetne alakítani – fotó: Pixabay
Ha a világ vegán lenne, a Föld teljes területének 22 százaléka szabadulna fel
De vajon hogyan is nézne ki a mezőgazdaság, ha a világ vegán lenne? Marco Springmann az elsők között vizsgálta a témát az Oxfordi Egyetemen, melyről részletesen itt számoltunk be. Kutatásai alapján ha az összes haszonállat eltűnik a Földről, akkor körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel (azaz 3,3 milliárd hektár) több föld áll majd rendelkezésre termesztésre. Ez nagyobb terület, mint egész Afrika. A leendő potenciális termőterület mérete a föld teljes területének 22 százaléka lenne.
Harald Grethe német agrárközgazdász kiszámította, hogy az OECD-országokban már a húsfogyasztás 30 százalékos csökkentése is mintegy 30 millió hektár termőföldet szabadítana fel.
De vajon ezek a területek felhasználhatók-e akár növényi eredetű élelmiszerek termesztésére is? Nem újdonság, de Springmann szerint ez attól függ, hogy mennyi munkát fektetnek a talajkezelésbe és az öntözésbe.
Viszont ha az állattenyésztés megszűnik, a mezőgazdasági földterületek, valamint a gabona és egyéb növényi termékek ára jelentősen csökkenhet. Ám ha a gabona túl olcsó lesz az energiaárakhoz képest, akkor akár fűtésre is felhasználható, másfelől a fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakói is részesülhetnek az alacsonyabb árú gabonából és jobb kenyeret engedhetnek meg maguknak.
Azért na, ezek bizony, jól néznek ki! – fotó: Pixabay
A termelők bajba kerülhetnek
A mezőgazdasági termelők számára viszont az ilyen áralakulás nagyon hátrányos lenne, különösen azért, mert az állattenyésztésből származó jövedelmük elveszne. Németországban az összes mezőgazdasági jövedelem csaknem kétharmada a tej és a hús előállításából származik. Andrew Jarvis, a kolumbiai Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Kutatási Központból szintén azt állítja, hogy az állattenyésztés felszámolása valóban kétélű kard lenne: miközben a fejlett országokban a vegetáriánus életmódnak bizonyosan számos pozitív környezeti és egészségügyi hatása volna, a fejlődő országokban azonban súlyosbítaná a szegénységet – ugyanis az állattenyésztés számos szegényebb országban jelentősen hozzájárul az emberek megélhetéséhez.
De ha akarnánk, akkor sem tudnánk az összes legelőt szántóvá alakítani. Ennek oka, hogy a szarvasmarha gyakorta olyan területeket használ, amelyeket az emberek más módon nem művelhetnek meg.
Emellett a globális fejlődés pontosan ellentétes irányba halad, a 2050-ben várható 9 milliárd ember élelmiszerigényének kielégítése érdekében a FAO előrejelzései szerint világszerte 70 százalékkal több élelmiszert (növényi és állati) kellene előállítani.
Több, mint 60 százalékkal csökkenne a károsanyag-kibocsátás
Ugyanakkor Marco Springmann kutatócsoportja kiszámította, hogy ha betartanák a FAO táplálkozási ajánlásait (azaz több növényi ételt és lényegesen kevesebb húst ennénk), akkor az élelmiszer-specifikus károsanyag-kibocsátás 29 százalékkal csökkenhetne világszerte. A vegetáriánus étrend 63 százalékkal, a vegán étrend pedig 70 százalékkal csökkenti a globális kibocsátást – a matematika szintjén mindenképpen. A valós fejlődés azonban egészen más irányba halad: a növekvő népesség és a növekvő jólét lehetővé teszi, illetve részben kikényszeríti, hogy a húsfogyasztás tovább növekedjen.
A világnak tehát mindenképpen jót tenne a változás, ám a szélsőséges megoldások hosszú távon sosem bizonyulnak végleges jó megoldásnak.
Valószínűleg lehetetlen volna a világszinten jelentkező élelmiszerigényt fedezni állati alapanyagok nélkül. Ugyanakkor teljesen egészséges életet lehet élni állati eredetű fehérjék nélkül is, ez csak döntés kérdése, számos neves, jó fizikumú sportoló bizonyította már, hogy állati fehérjék nélkül is el lehet érni jó kondíciót. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a változatos, húst is tartalmazó étrend is lehet kifogástalanul egészséges, a lényeg, mint mindig, a mértékletesség.
