A szakembert, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. korábbi vezérigazgatóját, ma Mezőhegyes város polgármesterét terveiről kérdeztük.
– Hogy miért vállaltam? – kérdezett vissza. – Egyrészt mert lovascsaládból származom, édesapám is részt vett a magyar lótenyésztés alakításában, nemcsak itt, Mezőhegyesen tevékenykedett, hanem az ágazat országos élvonalában is. Másrészt jómagam itt nőttem fel, korán eldőlt, hogy agrármérnöknek tanulok, az elmúlt 20 évben különböző pozíciókban dolgoztam, közreműködtem a Ménesbirtok munkájában. 2016 és 2019 között a Ménesbirtok vezérigazgatója voltam, amit Mezőhegyes polgármesteri székére „cseréltem", de a céggel való szakmai kapcsolatom nem szűnt meg. Magától értetődő módon azonban megmaradt a kapcsolatom a lótenyésztéssel is, hiszen nekem ez az életem: társadalmi elnöke vagyok a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesületnek, illetve elnöke a Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének. A Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete felügyelő bizottságában pedig szintén az elnöki posztot töltöm be. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége 17 tagszervezetéből 17 engem jelölt az elnöki tisztségre, és így nemigen tudtam mást tenni, mint hogy igent mondani a jelölésre. Ez nyomós érv és nagyon nagy megtiszteltetés volt számomra.
og.jpg)
Pap István Tibor, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége áprilisban megválasztott új elnöke – fotó: Agroinform
– Milyennek látja a hazai lótenyésztés helyzetét?
– Azt gondolom, hogy a hazai lovaságazatnak két fontos lába van – szögezte le Pap István Tibor. – Az egyik a magyar lovassport szövetség, amely a szakágakat, a lovassport egyesületeket, a versenyzőket foglalja magába és regisztrálja a versenyző lovakat. A másik láb pedig a lótenyésztő szövetség, amely ahogy említettem, a 17 tagszervezetet tömöríti, az egyesületen keresztül regisztrálja a magyarországi lótenyésztő társadalmat, a fajtatiszta lovakat, kancákat, méneket. S ami még nagyon fontos: hatósági szolgáltatást biztosít, hiszen a lótenyésztési felügyelők az MLOSZ alkalmazásában tevékenykednek. Az ő munkájuk eredményeként kerül be az állami nyilvántartásba Magyarország lóállománya. Tehát azon kívül, hogy a szövetség szakmai érdekképviseleti funkciót lát el, nagyon fontos hatósági szolgáltató tevékenységet is végez. A szövetségben utóbbi vonatkozásban rend van, jól és precízen teszi a dolgát, emellett működése átlátható, gazdálkodása pedig stabil. Amit problémásnak látok, az az, hogy ezt a nagyon fontos munkát „elrejtették", nem nagyon kap nyilvánosságot. A 17 szervezet egy része őshonos fajtákkal foglalkozik, másik része pedig nem, de akármelyiket is nézzük, a magyar történelemnek nagyon fontos része a ló, hiszen a második világháború előtt évszázadokon keresztül a mezőgazdaság, a haderő, a kereskedelem és a közlekedés meghatározó szereplője volt a ló. Ha úgy tetszik, nemzeti kincsünkké vált itt, a Kárpát-medencében, s a szövetség mindezt az ezer éves tradíciót híven őrzi. De egy kicsit „elbújtunk", amin mindenképpen szeretnék változtatni, szeretném megmutatni a szélesebb közönségnek, közösségnek is azt a fontos munkát, amit a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége végez. Hiszen van mire büszkének lennünk, az előző vezetés kiváló szakmai munkát végzett, de a kommunikáción javítanunk kell.
Nemzeti kincsünkké vált a ló itt, a Kárpát-medencében, s a szövetség mindezt az ezer éves tradíciót híven őrzi – fotó: Pixabay
– Mit emelne ki ebből a körből?
– Például azt, hogy történt egy webfejlesztés; korábban az országos lótenyésztési információs rendszert – röviden OLIR-t – csak a felügyelők és az MLOSZ tagjai láthatták, mert nagyon szigorú hozzáférési mechanizmusa volt. Ez tartalmazza a hazai lóállományhoz tartozó valamennyi információt, teljeskörű adatbázis. Korábban ez is egy „Top Secret!"-ként kezelt és védett adatbázisként működött, de mostantól az mlosz.hu-n keresztül bárki számára elérhető egy alkalmazás, mely révén kereshetővé és szabadon hozzáférhetővé váltak akár egy adott ló adatai is. Ez nagyon fontos dolog, és szerintem egyedülálló Európában, mert hiteles adatokat tartalmaz, az adatbázis 5 percenként szinkronizálódik a Nébih adataival.
Pap István Tibor végül azt is hozzátette: az egyesületek révén jelenleg 4500 tenyésztőt, 1200 fajtatiszta mént és 12 ezer fajtatiszta kancát regisztrálnak, ezek jelentős számok. Felügyelőik pedig évente közel 6000 csikót jelölnek, melyek bekerülnek az állami nyilvántartásba. Ezekből lesznek hobbi-, illetve versenylovak, s mindez jelenti a magyar lovaságazat alapját.
