A korábbi tapasztalatok alapján, bizonyos fajtájú (rusztikus típusú, kistestű) sertések a nyári hónapokban elegendő tápanyagot (füvet, bogyókat, gyökereket és rovarokat) találnak a legelőn. Az istállókhoz szoktatott, gyorsan hízó fajták azonban nem alkalmasak a legeltetéses tartásra – írja a luzernerzeitung.ch.
Jelenleg Svájcban, az alpesi legelőkön csak szórványosan tartanak sertéseket a sajtgyártás melléktermékeinek hasznosítására. A KAG Freiland, svájci non-profit szervezet ez év elején kidolgozott egy projektet annak megállapítására, hogy milyen eszközökkel és milyen hatékonysággal lehet a sertéseket nyáron az alpesi legelőn tartani.
A legeltetett sertés nem hízik úgy, mint az istállóban tartott, de jóval egészségesebb lesz – fotó: Shutterstock
Az idei első két hónap kedvező eredményeket mutatott. Az egyértelműen megállapítható, hogy a sertések jól érzik magukat a legelőn, ahol kiegészítő takarmányként mindössze napi 150 gramm száraz kenyeret kapnak. A sertések napi súlygyarapodása a legelőn nem éri el az abraktakarmánnyal, istállóban tartott állatokét, de a szabadtartás számos más előnnyel jár.
A takarmányköltségekben jelentős megtakarítás keletkezik, emellett az állatt edzettebbé válik és ellenállóbbá a betegségekkel szemben. Több kutatás is bebizonyatotta, hogy a legeltetett sertések fiatal egyedei jobban fejlődnek, az állományban élénkül az ivari élet, biztosabb a fogamzás, könnyebb az ellés, ritka a meddőség és a vetélés.
Magyarországon alig foglalkoznak szabadtartással a sertéstenyésztők, pedig néhány évszázaddal ezelőtt a sertés fő tartózkodási helye hazánkban is a legelő volt, és bevett gyakorlat volt a sertések makkoltatása. Ha a költségek csökkentését és az ökotermékek felfutását nézzük, talán hazánkban is érdemes lenne megfontolni az ilyen tartás bevezetését.
_fill_540x300_0.jpg)
