A szarvasmarhák vonatkozásában szó volt a fejőrobotokról és a különböző monitoringrendszerekről, melyek segítségével növelhető a tejtermelés. A Lely fejőrobotot Bódi Gábor (Dairy-Ép Kft.) mutatta be, aki elsősorban azt emelte ki, hogy a fejőrobotok használatával jelentősen növelhető a tejelő tehenek hosszú, hasznos élettartama és a tejtermelés hatékonysága. Ezt az állatok igényeihez igazított, valóban egyedi takarmányozással és a fejéseknek az állatok egyedi ritmusához való alkalmazkodásával lehet elérni.
Az istállóba épített fejőrobotok alapjaiban változtatják meg a tehenészet életét, legfontosabb az állatok életminőségének javítása, de nem elhanyagolható az sem, hogy a dolgozók munkakörülményeit és napi rutinját is jelentősen megkönnyítik.
A fejőrobotok alapjaiban változtatják meg a tehenészet életét, legfontosabb az állatok életminőségének javítása – fotó: agriland.ie
Dr. Horváth András (Monitoringrendszerek alkalmazása az állattenyésztés és az állategészségügy szolgálatában) és dr. Fodor István (Az ivarzókeresés mint befektetési lehetőség a nagy létszámú tejelő tehenészetekben) az Állatorvostudományi Egyetemről a különböző monitoringrendszerek gyakorlati alkalmazását és azok hatékonyságát mutatták be a tejelő tehenészetekben.
Dr. Horváth András és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói több kísérlethez felhasználták a V-N-V Kft. által forgalmazott Allflex-SCR tehénmegfigyelő rendszert, ezen vizsgálatok eredményeiről és a rendszer gyakorlati alkalmazásáról hallhattak a látogatók.
Dr. Fodor István áttekintést adott az ivarzókeresési segédeszközökről és annak a felmérésnek az eredményeiről, melyet 34 hazai, nagy létszámú tehenészetben végeztek. Eredményeik alapján megállapítható, hogy ezen eszközök bevezetésének költsége különösen azokban az állományokban mutat jó megtérülést, amelyekben az ivarzásmegfigyelési és a fogamzási ráta alacsony. A megtérülést az eddigi eredmények alapján elsősorban az aktivitásmérő egységek darabonkénti ára, a rendszer telepítésének költsége, illetve az aktivitásmérőkkel elért ivarzásmegfigyelési ráta határozzák meg. Az aktivitásmérők megtérülési ideje 1,6 évtől akár több mint 10 évig is terjedhet.
Az ivarzókeresési segédeszközök bevezetésének költsége különösen azokban az állományokban mutat jó megtérülést, amelyekben az ivarzásmegfigyelési és a fogamzási ráta alacsony – fotó: Pixabay
A bendőszondákról idén Gesler Péter (Moonsyst Zrt.) és Albertzki Zoltán (Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft.) mutatták be a legújabb fejlesztéseket. A bendőszondák a tejelő tehenek, de akár a húsmarhák esetében is használhatók, segítségükkel mérhető az állatok belső környezetének számos paramétere (bendő-pH, hőmérséklet, bendőmozgások stb.) és az állatok aktivitása is. Ezek az eszközök mind az állategészségügyi, mind pedig az ivari ciklus állapotára megbízható információval szolgálnak. A Moonsyst bendőbóluszról tartott előadás 4-5 különböző telephelyen használt rendszer gyakorlati tapasztalatait, a fejlesztéssel járó kihívásokat, eredményeket foglalta össze, és szólt a jövőbeli tervekről is.
A bendőszondákkal mérhető az állatok belső környezetének számos paramétere.
„A legnagyobb veszteség az a pénz, amit meg sem kerestünk” – kezdte előadását Albertzki Zoltán. Kiemelte, hogy az ivarzás és egészségmegfigyelés céljából a bendőbe telepített megfigyelőrendszerek akár 99%-os pontossággal jelzik online az állatorvos vagy a telepvezető részére a legkisebb fiziológiai változásokat is. Egy átlagos méretű telep éves szinten akár 40-50 millió forintot is megspórolhat ezekkel az eszközökkel.
A különböző környezeti és tartással összefüggő adatok ismerete megalapozza a napi gazdasági döntéseket, hozzájárul az erőforrások fenntarthatóbb felhasználásához.
A környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az állatok teljesítményét, például a hőstressz vagy a levegő ammóniatartalmának növekedése következtében a termelés visszaesik.
Alföldi Zoltán (Holstein Genetika Kft.) és Tarr Zoltán (Quinto Solutions Kft.) közös előadásukban megosztották azokat a tapasztalatokat, amiket az elmúlt években szereztek. Beszámoltak többek között arról, hogy a tejhasznú tehenészeti telepek istállóiban elhelyezett szenzorok segítségével optimalizálták az istállók légtechnikai rendszerét, a környezeti adatok ismeretében változtattak a takarmányozáson, így évről évre nagyobb tejtermelést tudtak megvalósítani.
Az eleinte részterületekre fókuszáló projekt az elmúlt években szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján lépésről lépésre bővülő, komplex rendszerré nőtt, legyen szó különböző mérésekből és külső rendszerekből érkező adatok összevetéséről vagy az egyedi helyzetekre szabott mérési megoldások további fejlesztéséről.
Alföldi Zoltán (Holstein Genetika Kft.) és Tarr Zoltán (Quinto Solutions Kft.)
A precíziós gazdálkodás alapja az informatika által felügyelt környezet, melyről több előadást is hallhattak a látogatók. A Weibel Balázs által bemutatott példa a baromfitelepeken működő IT-lehetőségeket tárgyalta. A Cubilog Kft. távfelügyeleti megoldást kínál az állattartó telepeknek, ahol a szenzorhálózat és a felhőalapú IOT-rendszer alkalmazásával távolról, helyszíni munkaerő alkalmazása nélkül biztonságtechnikai és tartástechnológiai szempontból egyaránt ellenőrizhető a telephelyen tartott állomány. Az Agrigo.farm nevű rendszer a korszerű internetalapú technológiákat felhasználva könnyen telepíthető és bevezethető, alkalmazása nem igényel speciális IT-szakmai ismereteket.
.jpg)
Helyszíni munkaerő alkalmazása nélkül biztonságtechnikai és tartástechnológiai szempontból egyaránt ellenőrizhető a telephelyen tartott állomány.
Kövesdi József (Senin Kft.; Termelésszinkronizáció. Ipari szintű hatékonyság az állattenyésztésben) arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban, ezen belül az állattenyésztésben is elérhetők már azok az iparban ismert és alkalmazott informatikai megoldások, amik hatékonyabbá teszik a termelést. Az általa bemutatott trágyaszeparátor „okos” eszközökkel való felszerelése automatizált rendszert hozott létre, mely távolról is könnyen és megbízhatóan üzemeltethető.
Trágyakezelés témában Baki Péter (Dairy-Ép Kft.) röviden bemutatott olyan köldökcsöves és hibrid rendszereket, melyekkel a hígtrágya-kihelyezés költségeit jelentősen csökkenteni lehet. A kérődzők takarmányozásához kapcsolódva Keller Károly (Strautmann Gépgyártó Hungária Kft.) olyan új fejlesztésű takarmánykiosztó kocsikat mutatott be, melyek pontos és homogén TMR-t tesznek lehetővé, sőt vezető nélküli változatuk teljesen automatizálttá teszi a tejelő tehenek takarmányadag-összeállítását és -kiosztását.
A takarmányok mikotoxinszennyezettsége az egyik legnagyobb probléma ma az állattenyésztésben.
Dr. Jakab Gábor (Biomin Magyarország Kft.) és Tokaji István (Alltech Hungary Kft.) is a mikroszkopikus gombák másodlagos anyagcseretermékeinek kártételéről beszélt, és arról, hogy egyes mikotoxinok jelenléte összetett módon rontja az állatok teljesítményét pl. a bél felszívó felületének csökkentése mellett immunszupresszív állapotot hoz létre, így az antibiotikumfelhasználás ezek megjelenése esetén nagy valószínűséggel nő.
A precíziós sertéstartáshoz és -takarmányozáshoz kapcsolódóan is számos előadás hangzott el. A PLF Agritech által kifejlesztett Weight-Detect ™ és Enviro-Detect ™ szenzortechnológiák által szolgáltatott digitális, adatalapú információk hasznosságát, telepi hasznosulását ismertette dr. Bánházi Tamás (PLF Agritech) és dr. Tikász Ildikó (NAIK AKI - Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) közös előadása különböző sertéstartó gazdaságokban szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján.
A precíziós sertéstartáshoz és -takarmányozáshoz kapcsolódóan is számos előadás hangzott el.
A precíziós takarmányozás megvalósításához „új típusú” táplálóanyag-szükségleti ajánlásokra van szükség. A korábban alkalmazott statikus, táblázatalapú ajánlások nem elég megbízhatók és pontosak az állatok igényét illetően. A precíziós rendszerekben az úgynevezett dinamikus táplálóanyag-ajánlások matematikai modellek segítségével kerülnek meghatározásra.
Dr. Halas Veronika (Kaposvári Egyetem) a FeedUtiliGene nevű, egy nemzetközi konzorcium keretében fejlesztett, ingyenesen elérhető szoftvert mutatott be. A program moduláris felépítésű, a prezentáció a táplálóanyagok megoszlásának modulját tekintette át, ami a takarmánynak az állat (sertés és baromfi) szervezetében való értékesülését követi nyomon. A szoftver segít megérteni és értékelni egy-egy takarmányozási stratégia eredményességét, de lehetőséget ad a takarmányozási fázisok racionalizálására is a környezeti lábnyom csökkentésének érdekében.
A bemutatott szoftver segít megérteni és értékelni egy-egy takarmányozási stratégia eredményességét.
Dr. Dégen László (Bentley Magyarország Kft.) és dr. Peter Ramaekers (Trouw Nutrition Hifeed) a kocák precíziós takarmányozását mutatták be. Dégen László a precíziós etetők és a dinamikus nagycsoportos komplex takarmányozási rendszer működését mutatta be, és kiemelte, hogy a kocák takarmányfelvételének különösen nagy jelentősége van a hosszú hasznos élettartam megvalósításakor. Az egyedre szabott fejadagok mind a vemhesség során, amikor a kocák takarmányfelvételét korlátozni kell, mind pedig a szoptatás során nagyon fontosak, mikor is a felvétel stimulálása a cél.
Az egyedre szabott fejadagok nagyon fontosak – fotó: Pixabay
Dr. Peter Ramaekers szintén arról beszélt, hogy ma már lehetséges akár 100 malacot is felnevelni egy kocának, de ez csak akkor valósítható meg, ha mind a vemhesség, mind pedig a szoptatás során a kocák a számukra megfelelő mennyiségű és táplálóanyag-tartalmú takarmányt fogyasztják. A holland szakember a takarmányreceptúra összeállításában kulcsszerepet játszó NutriOpt takarmányozási modell használatáról is beszélt. A szekcióban a NutriOpt program más korcsoport kapcsán is szóba került, Bessenyei István (EVI Precíziós Termelés Kft.) a NutriOpt és a Livestocker programok együttes alkalmazását értékelte.
A Livestocker programról bővebben Moldován András (AnimalSoft Kft.) beszélt. Az előadó szerint a magyar állattartók ugyan rengeteg adatot gyűjtenek, ezek azonban nincsenek rendszerezve, és egymással nem összehasonlíthatóak, így lényegében használhatatlanok. A Livestocker egy olyan platform, ahol az állattartó telep adatai strukturáltan gyűjthetők, egymással összehasonlíthatók és elemezhetők, sőt a telepi management cselekvési tervet is kidolgozhat a segítségével.
Moldován András szerint a magyar állattartók ugyan rengeteg adatot gyűjtenek, ezek azonban nincsenek rendszerezve, így használhatatlanok.
A precíziós állattartás során számos olyan technológia felhasználásra kerül, amit más iparágak fejlesztettek, ilyenek például az úgynevezett gépi látásos technológiák. Ebben a témában két előadás is elhangzott, a Nagy Kristóf (Serket Technology Ltd.) által fejlesztett kamerás monitoringrendszer a sertéstartás során használható, és az állatok evési és ivási szokásait, normálistól eltérő viselkedését értékeli.
Boromissza Gergely (Agroninja Kft.) a különböző szarvasmarhafajták esetében kínál olyan applikációt, aminek segítségével az állatok élőtömege nagy pontossággal becsülhető. Az IT-technológiák felhasználásával modern és széles körű adatgyűjtés (súly, testméret, viselkedés, betegség) és az adatok gépi intelligenciával történő feldolgozása, elemzése nyomán a szarvasmarhatartásban is jelentős hatékonyságjavulás várható az elkövetkezendő években. Az Agroninja Kft. jelenlegi fejlesztéseinek célja, hogy egy egymásra épülő technológiai hálózat jöhessen létre, ami támogatja a gazdálkodók információellátottságát és ezen keresztül az adatvezérelt döntéseiket.
Boromissza Gergely a különböző szarvasmarhafajták esetében kínál olyan applikációt, aminek segítségével az állatok élőtömege nagy pontossággal becsülhető.
Mivel az akvakultúra világviszonylatban a legintenzívebb élelmiszer-termelő ágazat, ezért ebben a szektorban is egyértelműen tetten érhető a precíziós rendszerek térhódítása. Dr. Hoitsy Márton "Precíziós állattenyésztés az akvakultúrában" című előadásában azokat a tartási rendszereket (takarmányozás, vízminőség kontrollja) mutatta be, melyeket a precíziós haltermelés során alkalmaznak.
Dr. Fehér Milán (Debreceni Egyetem) a hazai fejlesztésekről számolt be. Előadásában elmondta, hogy az intenzív körülmények között történő halhústermelés az egyik lehetséges válasz a magyar halászati ágazat előtt álló kihívásokra, hiszen a precíziós technológiai és takarmányozási elemek alkalmazása növeli a termelés biztonságát, egyúttal az így előállított termékek megfelelnek a nyomon követhetőségével szemben támasztott, legmagasabb szintű fogyasztói elvárásoknak is.
Az intenzív körülmények között történő halhústermelés az egyik lehetséges válasz a magyar halászati ágazat előtt álló kihívásokra – fotó: Pixabay
Az intenzív állatitermék-előállítás egyik legnagyobb kihívása az élelmiszer-termelő állatok jó minőségű és megfelelő mennyiségben biztosított fehérjeellátása. Ez Európában különösen igaz, jelenleg a fehérjeimport messze meghaladja a kívánt szintet. Ezt a függőséget lehetne csökkenteni, ha a lehetséges fehérjehordozók közül elfogadottá válna a rovarlisztek használata a gazdasági haszonállatok között.
Aszalai Sándor (Grinsect) betekintést adott a nemzetközi, régiós, illetve hazai rovartenyésztési, valamint rovarfehérje-előállítási trendekbe. A közönség megismerkedhetett a Grinsect úttörő tevékenységével, termékeivel, rövid és hosszú távú küldetésével, terveivel.
A cég jelenleg a fekete katonalégy biokonverziós feldolgozásában vállalt úttörő szerepet Magyarországon, ami a fenntartható fehérje-előállítás és az alternatív zöldhulladék-gazdálkodás jövőjét is jelentheti. Az előadás meggyőző érveket hozott a rovartenyésztés fontossága és a benne rejlő innovációs potenciál tekintetében.
Fekete katonalégy – fotó: grinsect.com
Érdemtelenül sokszor megfeledkezünk arról, hogy a „hagyományos” gazdasági haszonállatok mellett további élelmiszer-termelő fajok is rendelkezésre állnak. A méhészetekben előállított méz igen keresett termék, ráadásul a méhek az ökológiai egyensúly és a biodiverzitás egyik meghatározó szereplői.
Kerekes Sándor (Natura Mérnökiroda Kft.; Miről árulkodik a méhek zsongása? Segít a digitális hangelemzés) egy olyan applikációt mutatott be, melynek segítségével a kaptár bontása nélkül számos információ megszerezhető a méhcsaládokról, és a mindennapi munkák adminisztrációjában is nagy segítséget jelent.
Végül, de nem utolsósorban Járay Dénes (T-Systems Magyarország Zrt. Innovációs Kompetenciaközpont) arról beszélt, hogy hogyan hozható közös nevezőre több szereplő eltérő mérete, sebessége és kockázatvállalási képessége egy tradicionális iparágban. A T-Systems Magyarország Zrt. partnerként segíti az ígéretes ötlettel rendelkező start-up cégeket vagy egyszemélyes vállalkozásokat.
Járay Dénes a nagyvállalatok és a kisebb cégek együttműködéséről beszélt.
A két nap során összesen 25 előadás hangzott el a hazai precíziós állattenyésztés számára hasznos megoldásokról, eszközökről, szoftverekről. Az előadások után a hallgatóságnak lehetősége volt kérdezni az előadóktól és megvitatni a hallottakat, sőt 4-5 prezentációt követően kerekasztal-beszélgetésekre is sor került, ami több esetben parázs szakmai vitává alakult.
