A Szent Mihály-napi hagyományok előtt tisztelegve hivatalosan is az Állattenyésztők Napjának nyilvánították szeptember 29-ét.
A magyar mezőgazdaság új ünnepe lehetőséget ad arra, hogy méltó módon megemlékezzünk az állattenyésztők áldozatos munkájáról. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös konferenciájának célja felhívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét a szakma fontosságára és jelentőségére a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója megnyitójában kiemelte, a múzeum 125 évvel ezelőtt már foglalkozott állattenyésztéssel, a teljes agráriumot már 1826 óta szolgálja. Céljuk, hogy felmutassák az értékeket és hagyományokat, az Állattenyésztők Napja pedig egy kiváló alkalom arra, hogy az állatokra egy környezetbarát ágazatként tekintsünk.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke elmondta, hogy a múlt maga a rend, amit át kell vezetni a jövőbe, meg kell mutatni az állattenyésztőket, akik képviselik az innovatív jövőbe mutató rendszer kiépítését. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége az Agrármarketing Centrum együttműködésével idén egy kiadványban olyan állattenyésztőket, családi és társas vállalkozásokat mutat be, amelyek kiemelkedőek az általuk képviselt ágazatban, és példaként szolgálhatnak ebben a nehéz időszakban. Kiemelte, hogy az összefogás nélkül nem lehet eredményeket elérni.
Meg kell mutatni azokat az állattenyésztőket, akik az innovatív jövőbe mutató rendszer kiépítését képviselik – Fotó: AMC
Zöld állattenyésztési stratégia
Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a kormány zöld állattenyésztési stratégiájáról számolt be. Az Állattenyésztők Napja kapcsán kiemelte, hogy az állattenyésztés a teljes mezőgazdasági tevékenység 40 százalékát jelenti. Kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani az európai emberi szükségleteket, fogyasztói igényeket, és minden vitát tudományos és szakmai alapon kell lefolytatni. A klímaváltozás a mezőgazdaságot érinti a legjobban, ezért érdemi lépéseknek kell történniük, és vissza kell utasítani minden olyan tévhitet, amely a mezőgazdaságot a klímaváltozás legfőbb előidézőjének tartja.
Emellett 2030-ra kötelező, 32 százalékos ammónia csökkentési előírás van érvényben, ehhez pedig az Agrárminisztérium saját programokat indított el, például
- a Telephelyfejlesztési Programot,
- a trágyatárolási kezelést,
- az istállótechnológiát
- és a takarmányozást.
A Telepfejlesztési Programra 400 milliárd forint támogatást nyújtanak. A trágyakihelyezést szabályozó rendelet módosítását 3-4 éves kutatói munka előzte meg, amelynek eredménye, hogy a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik. A gazdák termelési feltételei ezzel is javulnak majd. A következő években a környezeti kihívások kapnak nagy hangsúlyt. Az Agrárminisztérium célja az állattartók ösztönzése egy zöldebb, fenntarthatóbb jövő elérése érdekében.
Az Agrárminisztérium célja az állattartók ösztönzése egy zöldebb, fenntarthatóbb jövő elérése érdekében – Fotó: AMC
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója beszédében a globális kihívásokat emelte ki; a felmelegedés, az éhezés, a betegségek és az egyenlőtlenségek csökkentését, a környezetkímélő életmód fontosságát, a fenntartható és etikus állattartást és gazdálkodást. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdák ennek nyertesei legyenek.
A Zöld Megállapodás célja, hogy a világ első klímasemleges földrésze legyen Európa 2050-re. 29 év alatt, 2019-ig már 25 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. A hosszútávú célok elérése érdekében a következő tíz évben további 40 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást.
Az ágazat sikeres jövőjéhez építeni kell a magyar tenyészállat, hús, tej, tojás brandjét, erősíteni kell a szakmaközi szervezeteket, és kiemeltek szükséges kezelni az állatjóléti, állatvédelmi, állategészségügyi, levegő- és klímavédelmi fejlesztéseket.
Ondré Péter, Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy a közösségi agrármarketing feladatok ellátásával aktív szerepet tölt be a magyar agrárium versenyképességének javításában. Az elmúlt évek termékpálya-eredményeit vizsgálva a sertéshús-, a mangalicahús-, a baromfihús- és a tej- fogyasztást ösztönző kampányok teszik ki az AMC népszerűsítési tevékenységének jelentős részét. Szerinte kiemelkedő jelentősége van a fogyasztói demokráciának és a fogyasztók tudatos döntésének is.
A jövőbeni terveik között idén novemberben baromfihús-, decemberben sertéshús-fogyasztásösztönző kampány is szerepel. A MA-HAL-lal együttműködésben pedig már hatodik éve tart a halfogyasztást ösztönző, tudatos táplálkozást célzó program is, melynek eredményeként, 20-25 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás. Végezetül kiemelte, hogy 2021. október 7-10. között rendezik a 2021. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK) az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérőrendezvényeként a HUNGEXPO területén mintegy 150 négyzetméteren, melyen a szakmai programok között az állattenyésztők is kiemelt szerepet kapnak.
A konferencia zárásaként átadták a Magyar Állattenyésztésért Díjat, melyet Szávay Gábor kapott, aki az általa irányított gazdaság vezetőjeként a szarvasmarha és lótenyésztés fejlesztésével, a tenyésztőszervezeti és szövetségi szerepvállalásával az országos tenyésztésszervezési rendszer modernizálásával a magyar állattenyésztés korszerűsítéséért érdemelt ki.
Emellett további 52 gazdaság kapott elismerő oklevelet kiemelkedő ágazati szerepvállalásukért.
_fill_540x300_0.jpg)
