Az állatvédelem akkor működik jól, ha a szakmai szervezetek, a civil állatvédők, és a kormány együttműködik, ezért folytatni kell a közös munkát - mondta a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon.

Vetter Szilvia és Ambrus Attila állatvédelmi témájú előadása az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

A rendezvény szakmai konferenciája, a World Conservation Forum állatvédelmi nappal folytatódott szombaton. Ovádi Péter ebből az alkalomból az állatvédő szervezetek finanszírozásáról, a jogszabályi keretekről, illetve az állatvédelmi képzések létrehozásáról beszélt.

A miniszteri biztos szerint a civil állatvédők tevékenysége nélkülözhetetlen, és sokkal nagyobb eredményeket is elérhetnének, ha kiszámítható támogatás járna nekik. Önkéntesekből – mint mondta – nincs hiány, de stabil támogatás nélkül nehéz hosszú távra tervezni. A pályázati finanszírozás nem jelent állandó bevételt, miként az 1 százalékos adófelajánlások sem, ráadásul  sokszor nem oda kerülnek, ahol igazán szükség volna rá, hanem azokhoz, akik jobban reklámozzák magukat. A Nemzeti állatvédelmi program egyik legfontosabb eleme az állatvédők támogatása lesz, hogy ez a helyzet megváltozzon – tette hozzá.

Ovádi Péter azt ígérte, hogy a kormány a jogszabályok kidolgozásakor kikéri az állatvédők véleményét. A legfontosabb feladatok közül kiemelte az állatszaporítók elleni küzdelmet, a kutyaviadalokból kimentett állatok elhelyezését, a bántalmazott haszonállatok mentését. Utóbbit azért is fontosnak nevezte, mert az állatvédelem túlnyomó részben a társállatokkal foglalkozik, pedig – hangsúlyozta – a haszonállatok védelmével és a vadmentéssel foglalkozók is segítségre szorulnak. Összetett feladatnak nevezte az állatviadalok visszaszorítását is, hiszen biztosítani kell a kimentett állatok utógondozását, és olykor magukat az állatvédőket is védeni kell az ellenérdekeltektől.

Az állatvédők nevében a Noé Állatotthon Alapítvány képviselője szólalt föl, hangsúlyozva, hogy Magyarországon az állatvédelem még mindig nem elismert szakma, noha az elkötelezett szervezetek óriási tapasztalatot halmoztak föl, és a kedvtelésből tartott állatokon szinte kizárólag a civilek segítenek. Schneider Kinga a szabályozói hiányosságokra is felhívta a figyelmet, hiszen előfordult, hogy emiatt nem tudtak állatot menteni. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a finanszírozási nehézségek megoldódhatnak, mivel szerinte egyéni felajánlásokra, eseti jelleggel érkező adományokra nem lehet biztonsággal építeni.

A vadászati világkiállításon is hatalmas volt az érdeklődés az állatvédelmi témájú előadások iránt – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Ovádi Péter egyetértett az állatvédelmi tevékenységek szakmává minősítésével. Idén az Állatorvostudományi Egyetem új egységeként az Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ akkreditált állatvédelmi képzéseket is biztosíthat. A civil szerveztek maguk is részt vállalhatnak ugyanakkor az ismeretek átadásában mint a szakmai szervezetek gyakorlóhelyei – hangsúlyozta.

A miniszteri biztos a civil szervezetek részéről nyitottságot tapasztalt, és úgy véli, hogy az állatvédelem sokakat érdekel. A kormány ezért is fontosnak tekinti, és figyelembe veszi az állatvédelmi konzultációra érkezett több mint negyedmillió visszajelzést. A Nemzeti állatvédelmi program hamarosan a Nemzeti Állatvédelmi Tanács elé, ezt követően pedig a kormány elé kerülhet – közölte.