A mediterrán étrend az elmúlt évek nagy kedvence lett, de egy másik, kevésbé ismert, ám hasonlóan egészséges étrend is kezd reflektorfénybe kerülni. Ez az atlanti diéta, amely Spanyolország és Portugália északnyugati részének hagyományos étkezési szokásain alapul.
Mi a különbség a mediterrán és az atlanti étrend között?
Mindkét étrendben nagy szerepet kapnak a friss, helyi és szezonális ételek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, magvak, hüvelyesek, tejtermékek, halak, de van néhány lényeges eltérés. Az atlanti diéta több vörös húst és sertéshúst tartalmaz, bár még mindig mértékkel, hiszen a fő fehérjeforrást ez esetben is a hal és a tenger gyümölcsei jelentik. Ez a különbség akár előnyt is jelenthet azok számára, akik nehezen mondanának le a húsról, de mégis egészségesebb étrendet szeretnének követni.
A magyar étrend jellemzően sok vörös húst és feldolgozott húsokat tartalmaz – évente átlagosan 29 kg-ot fejenként –, így a mediterrán diéta nagyobb váltást jelenthet. Az atlanti étrend viszont fokozatosabb átállást tesz lehetővé, hiszen nem zárja ki teljesen a sertés- és marhahúst, csak csökkenti az arányukat.
Milyen élelmiszerekből áll az atlanti diéta?
Az atlanti diéta alapját a helyi, friss és minimálisan feldolgozott ételek adják, amelyek a hagyományos északnyugat-spanyolországi és észak-portugáliai konyhában is fontos szerepet kapnak. A főbb élelmiszerek közé tartoznak:
• hüvelyesek
• gyümölcsök
• zöldségek
• teljes kiőrlésű gabonák
• olívaolaj
• sajt
• tej
• gesztenye,
• diófélék
• tengeri halak és tenger gyümölcsei
• keményítőtartalmú ételek (burgonya, kenyér)
Az atlanti étrend egészségügyi előnyei
Egy kutatás szerint az atlanti diéta segíthet csökkenteni a metabolikus szindróma kockázatát, amely olyan állapotokat foglal magában, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia. Egy vizsgálat során az atlanti étrendet követők 68%-ánál javultak ezek a mutatók már hat hónap alatt!
Más tanulmányok pedig azt mutatták ki, hogy az atlanti diéta összefüggésbe hozható az alacsonyabb halálozási aránnyal, valamint a szívbetegségek és a rák kockázatának csökkenésével. Sőt, egyes kutatások szerint a depresszió ellen is védelmet nyújthat!
A legfontosabb az, hogy minimálisan feldolgozott ételeket, rostokban és tápanyagokban gazdag növényeket fogyasszunk.
Az atlanti diéta alapját a helyi, friss és minimálisan feldolgozott ételek adják – fotó: Shutterstock
Mennyire illeszthető be a magyar étrendbe?
Zombai Zsuzsanna dietetikus szerint érdemes átgondolni, hogyan lehetne az atlanti diéta elemeit beépíteni a magyar táplálkozásba. A tengeri halak például kiválóak lennének, de hazánkban nem mindig könnyű hozzájutni a friss alapanyagokhoz. Alternatívaként viszont a hazai halak, például a harcsa, a pisztráng vagy a busa is remek választások lehetnek!
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt javasolja, hogy vörös húsból egy felnőtt hetente legfeljebb 350-500 grammot fogyasszon, és érdemes előnyben részesíteni a sovány húsrészeket, emellett beiktathatunk egy-egy húsmentes napot is hetente, amikor a fehérjeszükségletünket halakkal, tojással, tejtermékekkel, hüvelyesekkel, gabonákkal, magvakkal fedezzük.
Ne csak egy újabb divatos diéta legyen!
A dietetikusok szerint az a legfontosabb, hogy a táplálkozásunk hosszú távon is fenntartható legyen. Nem az a lényeg, hogy átmenetileg kipróbáljunk egy-egy diétát, hanem hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amely az egészséges életmód részévé válhat. A friss, természetes alapanyagok, a növényi alapú ételek és a változatos fehérjeforrások beépítése mind segíthet abban, hogy az atlanti diéta előnyeit mi is élvezhessük – akár a magyar konyha sajátosságaihoz igazítva!
Forrás: divany.hu
Indexkép: Shutterstock
