Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztők Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé melyben a kórokozók elleni védekezés jelentőségére, annak az állategészségügyre és az állatjólétre gyakorolt pozitív hatásaira hívják fel a figyelmet – írja a nak.hu
A mezőgazdasági termelők egy része hajlamos visszautasítani a beteg állatok antibiotikumos kezelését – fotó: pixabay.com
A 17. EAAP webinárium
Az állategészségügy és az állatjólét olyan, több fajra kiterjedő kutatási témák, amelyeket számos állatorvostudományi ág, például a járványtan, a virológia, a parazitológia és a bakteriológia, valamint az etológia, a megelőző állatgyógyászat és a stresszfiziológia tudományos területei egyaránt támogatnak.
Az Európai Állattudományi Szövetség (EAAP) webinárium-sorozata a "Az állatok egészségének és jólétének előmozdítása a kórokozók elleni védekezés révén" című 17. EAAP webináriummal folytatódott, amelynek célja az összes állatfaj egészségével és jólétével kapcsolatos kérdésekről folytatott tudományos vita támogatása volt.
A 17. webinárium keretében Christian Ducrot, a francia INRAE kutatóintézet szakértője tartott előadást, ami az állategészségügyi státuszjavítás hagyományos mezőgazdasági megközelítésének az ismertetésével kezdődött. Ennek középpontjában az állatok kórokozókkal szembeni védelme állt, amely egyben az emberi egészséget is védi – írja a nak.hu
A lakosság szerint a haszonállatok számára a természetes viselkedési formák gyakorlásának biztosítása is létfontosságú – fotó: pixabay.com
A kórokozók elleni védekezés az egyik fő prevenciós eszköz
Az átfogó megközelítés magában foglalja:
- a fertőzési veszélyforrásokkal való érintkezés megakadályozását célzó biológiai biztonsági intézkedéseket,
- az egyes fertőző betegségek elleni védekezésre irányuló vakcinázási és felszámolási terveket
- az állatok zárttéri tartását a különböző környezeti fertőzések és parazita betegségek megfékezése érdekében
- a jó környezeti feltételek és a megfelelő takarmányozás biztosítása, ami támogatja az állatok fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét és erősíti az immunitást és hozzájárulhat az antibiotikum használat visszaszorításához is
Az antibiotikumok használatának kérdése
Napjainkban a mezőgazdasági termelők egy része hajlamos visszautasítani a beteg állatok antibiotikumos kezelését, annak érdekében, hogy megőrizzék az "antibiotikum mentes" megjelölést. Ez viszont rossz állategészségügyi állapotot okozhat, negatív hatást gyakorolhat az állatok jólétére, mivel az antibiotikumok bizonyos körülmények között szükségek az állatok jó egészségi állapotának és jólétének fenntartásához.
Az állatorvosok és az állattenyésztési ágazat szereplői részéről nagy igény mutatkozik az állategészségügy és -jólét nyomon követésére szolgáló eszközökre és mutatókra, amelyekkel jobban nyomon követhető az állomány állategészségügyi státusza, az antimikrobiális szerek iránti igény és az egyes állatgyógyászati készítmények használata egyaránt.
A kórokozók elleni védekezés kevesebb betegséget, jobb állategészségügyi állapotot, jobb általános jólétet eredményez, pozitívan hat az állatok és az emberek egészségére a zoonózisos, azaz állatról emberre terjedő betegségek tekintetében, és továbbra is a fertőző betegségek elleni védekezés elsődleges eszközének tekinthető.
Viszont a kórokozók elleni védekezés eszközei korlátozza az állatokat az olyan természetes viselkedési formáik gyakorlásában, mint amilyen a szabadban történő felfedezés és táplálékkeresés.
Az állatok zárttéri tartása a különböző környezeti fertőzések és parazita betegségek megfékezése érdekében néha elengedhetetlen – fotó: pixabay.com
Miként lehet egyensúlyt teremteni a pozitív és a negatív tényezők között?
Az állategészségügy és az állatjólét közötti kapcsolatról eltérő felfogások léteznek. Az állatorvosok fő célja az állatok egészségének megőrzése, míg egyes gazdák a jó állategészségügyi állapot és az állatok jólétének fenntartását egyaránt prioritásként kezelik.
Az állattenyésztés jövőjére nagy hatással van a lakosság és a fogyasztók nézőpontja is, amit számos felmérés is bizonyít.
A megkérdezettek körében az állatjólét meghatározásakor a ”természetesség” mérése központi elem és a haszonállatok számára a természetes viselkedési formák gyakorlásának biztosítása is létfontosságú. A társadalom részéről felmerülő aggodalmak miatt a lakosság hajlamos a természetességet előnyben részesíteni az állategészségügy rovására, ezért a szigorú járványvédelmi intézkedések végrehajtása során indoklásra, magyarázatra és hatékony kommunikációra van szükség – írja a nak.hu
_fill_540x300_0.jpg)
