A járvány miatti megemelkedett kereslet bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van – az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad -és a biotartásnak –, mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel – mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.
Az „Én is hazait vásárolok!” kampány felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy a kialakult a helyzetben a hazai termékeket válasszák, mert ezzel a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat segítik – fotó: Shutterstock
Első körben mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben, de ahhoz, hogy az országhatárokon belül termelt tojásokat se tévhitek alapján vásárolják meg az emberek, 2019 őszén széles körű lakossági tájékoztatást indított a Tojásszövetség az egyes tartásmódok közötti fenntarthatósági különbségekről.
Ezért is üdvözli és támogatja a szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Én is hazait vásárolok!” kampányát, amelyben felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a kialakult a helyzetben a hazai termékeket válasszák, mert ezzel a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat segítik.
A közelmúltban több áruházlánc jelentette be, hogy 2025-től nem kerül a polcaira EU-konform ketreces tojás. A Tojásszövetség ennek az átgondolását kérte az áruházláncoktól az adatokat, tényeket figyelembe véve. Az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco egyaránt tolerálta a kérést.
Az Auchan Magyarország friss áruválasztékának döntő részét hazai termelőktől szerzi be – ezáltal biztosítva a minőségi termékeket vásárlóinak és a stabil megélhetést a magyar gazdák számára –, így a magyar tojástermelés fennmaradását is fontosnak tartja. Az áruházlánc arra törekszik, hogy a mindenkori jogszabályok betartásával és a vásárlói igények figyelembevételével minden terméktípusból a lehető legszélesebb kínálatot nyújtsa – mondta Varga-Futó Ildikó, kommunikációs és CSR igazgató.
Az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco egyaránt partnerei voltak a Tojásszövetség kezdeményezésének – fotó: Shutterstock
Azért csatlakozik a CBA a Tojásszövetség törekvéseihez, mert az üzletlánc mindig is kiemelten fontosnak tartotta a hazai termelők védelmét és a határokon belüli biztonságos élelmiszer ellátást, és a koronavírus előtt is minden itthon termelt tartástechnológiának adott és ad lehetőséget – tette hozzá Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője
A Tescóban forgalmazott tojások száz százaléka hazai szállítótól származik. A tojásszállítóinkkal hosszú távú stratégiai együttműködést valósítottunk meg, minden esetben a párbeszédre törekedve annak érdekében, hogy vásárlóinknak kiváló minőségű hazai tojást biztosítsunk – mondta Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.
Tévhitek nélkül
Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a termelési módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb mezőgazdasági földterületet igényli. A mellékelt infografikán az egyes tartástechnológiák közötti fenntarthatósági különbségekről még több adatot gyűjtött össze szakértőktől a Tojásszövetség.
Mi történne, ha 2025-től nem lehetne Magyarországon EU-konform ketreces tojást forgalmazni? A Tojásszövetség tagjainak kicsivel több mint 80 százaléka foglalkozik EU-konform ketreces tojás termelésével, vagyis az áruházak nem tudnának elegendő nem EU-konform ketreces tojáshoz jutni a magyar piacról.
Amikor a hagyományos ketrecről átálltak a gazdák az EU-konform ketreces technológiára 2012-ben, átmeneti tojáshiány alakult ki Európa-szerte, így Magyarországon is, amely akkor erőteljes fogyasztói árnövekedéshez vezetett. Ha 2025-től kivonják az áruházak az EU-konform ketreces technológiájú tojásokat, hasonló tendenciára lehet számítani újra: a döntés időszakos tojáshiányt is előrevetítene.
Külföldről kellene beszerezni a megfelelő tojásokat, amiből adódik – bonyolult üzleti folyamatok megértése nélkül is – hogy ez rövidtávon tojásdrágulást okozna. Nagyobb lenne az esélye annak, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről érkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé szabályozott környezetből kerülnének értékesítésre a tojások, hiszen a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet.
Félő, hogy a szigorítással a harmadik országból érkező, kevésbé szabályozott környezetből származó termékek kerülnek előnybe – fotó: Shutterstock
Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40, vagy akár 100 százalékkal többet kell majd fizetni. Pedig fontos tudni, hogy a magyar fogyasztók még mindig árérzékenyek, de egyre többen keresik és bíznak a magyar termékekben. Emiatt nem minden vásárlóréteg tudna elegendő tojáshoz jutni, pedig a tojás most a legolcsóbb és legtáplálóbb élelmiszer (fehérjeforrás), aminek a biológiai értéke – éppúgy, ahogy az anyatejnek – 100 egység.
