Az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és a Közös Kutatóközpont kutatásának eredménye tömeges csalásra utal a méz esetében. A hétköznapi vásárló ezeket a termékeket nem tudja kiszűrni, így sokan vásárolhatnak hamisított, bár hitelesnek tűnő, megfelelően címkézett termékeket.

méz

Édes szirupokat használnak a mézhamisításhoz – fotó: unsplash.com

Olcsó szirupokkal hígítják fel a mézet

Összesen 320 mézmintát ellenőriztek, ebből 147, azaz 46 százalék kapcsán merült fel, hogy azokat különféle olcsó szirupokkal hígították, így azok nem felelnek meg az Európai Unió mézdirektívájának – olvasható a Haszon.hu napi hírlevelében.

A mézeket jobbára rizsből, búzából, vagy cukorrépából készült édes szirupokkal keverték. A hamisítványok a legtöbb esetben Törökországból, vagy Kínából származtak.

A magyar méhészek nem tudják értékesíteni mézeiket

Nemcsak a kétes eredetű és minőségű importáru miatt, hanem valamiért mostanság a magyar vásárlók sem veszik a mézet, még a korábban oly népszerű akácmézet sem.

A helyzetüket az is nehezíti, hogy a magas gázárak megnövekedett tűzifa-igény miatt a jól égő akácfa-erdők áldozatul eshetnek a fakitermeléseknek. Mindezek okán bizonyosan sokan felhagynak a méhészkedéssel.