Az Európai Bizottság 2027-től teljesen megtiltaná a ketrec használatát az állattartásban, az ezzel kapcsolatos menetrendet várhatóan 2023 második felében mutatják majd be.
A ketreces tartás betiltása megalapozatlan kötelezettségeket róna a gazdákra – fotó: schutterstock.com
Az EU szakhatósága is támogatja a ketrec betiltását
A teljes ketrectilalom felé vezető úton lényeges lépést jelent, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a napokban közzétette azt a tudományos jelentést, amelyben kiemelte, hogy jelentősen növeli az állatjólétet a brojlercsirkék és a tojótyúkok ketrecmentes tartása, ezért támogatják a tilalmat és a szabadtartás körülményeinek további javítását.
A hatóság publikált egy-egy átfogó, egyenként mintegy 200 oldalas tanulmányt is a brojlerek és a tojótyúkok tartásának helyes gyakorlatáról, illetve olyan szempontokról, amelyek figyelembevételével a szárnyasok jóléte mérhetővé válik.
Az iránymutatások között szerepel például:
- a csonkolás tilalma (csőr, szárny);
- a ketreces tartás tilalma;
- a takarmánykorlátozás tilalma;
- jóval nagyobb hely;
- kisebb állatsűrűség;
- megfelelő világítás és hőmérséklet;
- a por és a zaj csökkentése;
- a tartáshoz szükséges tárgyak megfelelő elhelyezése;
- valamint az állatjólét megállapításához szükséges szempontok meghatározása.
Jelentős áremelkedés és csődhullám fenyeget
Az EFSA jelentését felháborítónak tartja és visszautasítja több a gazdák érdekeit képviselő szervezet - a európai gazdák ernyőszervezete, a Copa-Cogeca, a baromfitartók ernyőszervezete (AVEC), valamint a haszonállattartók európai fóruma (EFFAB) - amelyről közös nyilatkozatot adtak ki.
A szakmai érdekképviseletek szerint amennyiben az Európai Bizottság a szakhatóság ajánlásait kötelezővé teszi, azzal a gazdákat olyan nagyságrendű beruházásokra kényszeríti, amely veszélybe sodorná a teljes európai baromfi és tojáságazatot.
Például, ha az EFSA ajánlása szerint az állatsűrűséget 11 kilogramm/négyzetméterre csökkentenék, akkor az állatállományt a baromfitartó telepeken 73 százalékkal kellene csökkenteni, vagy a gazdaságokat jelentős többletterülettel kellene bővíteni - erre azonban sok esetben nincs lehetőség.
Véleményük szerint az állatjóléti követelmények ilyen mértékű szigorítása megalapozatlan kötelezettségeket róna a gazdákra, ami sok vidéki kis- és közepes gazdaság csődjét eredményezné. vezet. A csődhullám pedig az európai baromfiágazat és a tojáságazat összeomlásához vezetne, hiszen az uniós gazdák a harmadik országokkal szemben elveszítenék a versenyképességüket, tovább emelkedne a tojás és a csirkehús fogyasztói ára.
A szakhatósági jelentés nem vette figyelembe a társadalmi és gazdasági hatásokat
Az érdekképviseletek szerint az is kifogásolható, hogy a szakhatósági jelentés nem veszi figyelembe az állatjólét és a genetika területén az állattenyésztők eddig elért eredményeit, illetve a társadalmi és gazdasági hatásokat sem. Hiányolják azt is, hogy semmilyen finanszírozására vonatkozó javaslat sem hangzott el arra vonatkozóan, hogy a ketreces tartás betiltásával és a szabadtartás szigorításával járó beruházási kényszer okozta költségnövekedést ki és hogyan fogja kompenzálni.
Szintén gondot és versenyhátrányt okoz, hogy az EU-ban alkalmazott (egyben a világon a legszigorúbb) állatjóléti előírások továbbra sem terjednek ki az import termékekre. Kérdés, Brüsszel számára miért nem aggályos az a tény, hogy a harmadik országokban az uniós exportra szánt haszonállatokat az európai normák szerint már régóta elfogadhatatlan tartási körülmények között nevelik.
.jpg)
Ha az állatsűrűséget 11 kilogramm/négyzetméterre csökkentenék, akkor az állatállományt a baromfitartó telepeken 73 százalékkal kellene csökkenteni – fotó: pixabay.com
Komoly veszélyben a baromfiágazat
A három szakmai szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2012-től kötelezően bevezetett EU-konform ketrecek beszerzése miatt is jelentős összegeket felemésztő beruházásokat kellett a gazdáknak elvégezni, sokszor komoly kölcsönökből fedezve a költségeiket - vannak akik még napjainkban is törlesztik ennek a részleteit. Egy újabb teljes technológiaváltást a legtöbb ágazati szereplő nem kíván végrehajtani, inkább felszámolja a tevékenységét.
Ha 2027-től valóban életbe lép a szigorítás, akkor komoly veszélybe kerül a baromfiágazat és a tojástermelés, holott mindkét élelmiszert a jövő élelmiszereként tartják számon, ráadásul folyamatosan erősödik a fogyasztói kereslet is.
Idehaza már 2019-ben bejelentették a nagy üzletláncok, hogy a továbbiakban nem hajlandók a ketreces tyúktartásból származó tojás forgalmazására. Ennek megvalósításáról a multinacionális cégeket hosszas tárgyalások után a hazai érdekképviseletek - a Baromfi Termék Tanács és a Tojásszövetség - a Covid-19 járványra tekintettel lebeszélték, így lekerült a napirendről az idő előtti kereskedelmi korlátozás.
A hazai baromfiágazatnak a ketreces tartásból származó tojás kitiltása az üzletekből a végső csapást jelentette volna, mivel a gazdaságok jelentős része ezeket a tartási rendszereket alkalmazza.
A hazai képviseletek egyértelmű álláspontja szerint a brojlerek és a tojótyúkok az EU-konform ketrecekben jobban érzik magukat, mert a szabadtartásos rendszerekkel ellentétben az állatok itt nem bántják egymást, elegendő hely áll a rendelkezésükre, kevésbé terjednek a különböző betegségek is. Emellett lényegesen kisebb a helyigény, alacsonyabb a károsanyag-kibocsátás, higiénikusabbak a körülmények - azaz a baromfiágazatban a ketreces tartás az előnyösebb.
_fill_540x300_0.jpg)
