Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló, ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé melyben a sejtalapú élelmiszerek vonatkozásában jelenleg rendelkezésre álló információkat és a felmerült élelmiszer-biztonsági kérdéseket foglalta össze – írja a nak.hu

laborhús

A hangsúlyt azokra a speciális anyagokra, összetevőkre, potenciális allergénekre és berendezésekre kell helyezni, amelyek kiemelt szerepet játszanak a sejtalapú élelmiszer-előállításban – fotó: pixabay.com

Minden lehetséges veszélyforrást megvitattak

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői csoportja által készített új, részletes elemzés szerint 53 lehetséges egészségügyi kockázat merül fel a laboratóriumi körülmények között előállított in vitro ”hússal” kapcsolatosan. Egyre sürgetőbbé vált a fogyasztók egyik legfontosabb kérdésének megválaszolása: biztonságos-e az in vitro ”hús” fogyasztása, hiszen fokozódik a kereskedelmi célú sejtalapú élelmiszer-előállítás.

Fentiekre tekintettel a FAO a WHO-val együttműködve "A sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági szempontjai" címmel kiadványt állított össze. A 134 oldalas, kiterjedt tudományos szakirodalomra épülő dokumentum célja, hogy a sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági vonatkozásaihoz kapcsolódó, jelenleg rendelkezésre álló információkat megossza az érintettekkel, tájékoztassa azokról a fogyasztókat – írja a nak.hu

A szakértői konzultáció során a sejtalapú élelmiszer-előállítás négy szakaszában minden lehetséges veszélyforrást megvitattak (sejtkinyerés, sejtnövekedés és -szaporítás, sejtek begyűjtése és az élelmiszer-feldolgozás).

Az eredmények azt mutatják, hogy 53 olyan potenciális veszélyforrás van, amely problémákat okozhat és negatív egészségügyi következményekhez vezethet.

Ezek közé tartozik a nehézfém, mikro- és nanoműanyag szennyeződés, az allergének – melyek ezen termékek ízét és állagát javító adalékanyagokban elfordulnak –, a kémiai szennyeződések, toxikus összetevők, valamint az antibiotikumok és prionfehérjék jelenléte.

A biológiailag aktív molekulák megzavarhatják az anyagcserét

A legtöbb potenciális élelmiszer-biztonsági veszély a sejtalapú élelmiszer-előállításban nem újkeletű (ilyen a mikrobiológiai szennyeződések és szermaradványok jelenléte). Az ezekhez hasonló általános élelmiszer-biztonsági veszélyekre léteznek kockázatcsökkentő eszközök – például a megfelelő higiéniai feltételek biztosítása a sejttenyésztés és a gyártási folyamatok teljes szakaszában, a kockázatelemzés, a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP), vagy a végtermék, mint élelmiszer biztonságának értékelésére szolgáló általános elvek és módszerek alkalmazása.

A szakértők szerint számos veszély már ismert a hagyományos módon előállított élelmiszereknél is, így jelen esetben a hangsúlyt azokra a speciális anyagokra, összetevőkre, potenciális allergénekre és berendezésekre kell helyezni, amelyek kiemelt szerepet játszanak a sejtalapú élelmiszer-előállításban.

Különös figyelmet kell fordítani a sejtek bioreaktorokban történő szaporodásának mechanizmusára, a sejttenyésztés olyan biológiai komponensek felhasználásával történő beindítására és felgyorsítására, mint a magzati szarvasmarha szérumból vagy nem állati eredetű szérumból származó növekedési faktorok és hormonok.

– állapították meg.

Ezek a biológiailag aktív molekulák megzavarhatják az anyagcserét, vagy összefüggésbe hozhatók bizonyos rákos megbetegedések kialakulásával. A termékekhez köthető potenciális rákkeltő hatások az emberi egészségre nézve különösen súlyos következményekkel járhatnak.

laboratórium

A sejtalapú élelmiszer-előállítás térnyerésével számos, az állattenyésztéshez kötődő társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti funkció elveszhet – fotó: pixabay.com

Dollármilliárdokat fektettek a tenyésztett "hús" kifejlesztésére

Az Animal Task Force és a Belga Hústudományi és Hústechnológiai Szövetség által Brüsszelben megtartott szimpóziumon a szakértők kiemelték, hogy az nem jelenthet megoldást, hogy a sejtalapú mezőgazdaságba fektetett dollármilliárdok ellenére a tenyésztett ”hús” nem lesz valódi helyettesítője a természetes húsnak.

A sejtalapú ”húskészítmények” nem azonosak azokkal, amelyeket helyettesíteni hivatottak, ugyanis még mindig jelentős érzékszervi, beltartalmi és texturális különbségek vannak a természetes és az in vitro hús között.

A sejtalapú élelmiszer-előállítás térnyerésével számos, az állattenyésztéshez és az állati-termékelőállításhoz kötődő társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti funkció – beleértve az ágazathoz kötődő ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a melléktermékek hasznosításából származó előnyöket, valamint a vidéki lakosság megélhetéshez és helyben tartásához való hozzájárulást – elveszhet – írja a nak.hu

Ha a fokozódó húsigényt kizárólag labor "hússal" akarnánk kielégíteni, akkor közel 150 000 bioreaktort kellene építeni – fotó: pixabay.com

A műhús előállítás és a a CO2-kibocsátás viszonya

Ráadásul jelenleg még nem állnak rendelkezésre részletes gyártási módszer leírások, ez pedig lehetetlenné teszi a termékjellemzők és a fenntarthatósági állítások helytállóságának megerősítését.

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a rendkívül energiaigényes bioreaktorokban történő műhús előállítás a CO2-kibocsátás tekintetében hosszú távon negatívabb környezeti következményekkel járhat, mint az állattenyésztés.

Ismeretes ugyanis, hogy a CO2 bár kevésbé erős, de hosszabb élettartamú üvegházhatású gáz, mint az állattenyésztéshez köthető, a mezőgazdaság természetes szénkörforgásának részét képező metán!

A legújabb számítások szerint, amennyiben 2030-ra a fokozódó többlet húsigényt kizárólag labor ”hússal” akarnánk kielégíteni, akkor közel 150 000 bioreaktort kellene építeni, amelyeknek több mint kétszer akkora környezeti hatása lenne, mintha a fogyasztást természetes úton előállított hússal elégítenénk ki. Míg az előbbi megoldás megközelítőleg 352 millió tonna, addig a természetes húselőállítás 150 millió tonna CO2-egyenérték károsanyag-kibocsátással járna.

Elengedhetetlen a tudományos adatok, információk összegyűjtése

A sejtalapú élelmiszerek megfelelő kockázatértékelésének elvégzéséhez adatok kellenek. A technikai testület tagjai által végzett kockázat beazonosítás rendkívül fontos lépés a sejtalapú élelmiszerek fogyasztásából adódó összes lehetséges élelmiszerbiztonsági probléma feltárásában.

Ezen túlmenően a nemzetközi tudományos közösségeknek a most kiadott kiadványra vonatkozó visszajelzései és észrevételei segíteni fogják a kockázatértékelési folyamat előrehaladását. Rendkívüli óvatosságra van szükség, ugyanis még mindig túl kevés információ és elégtelen adat áll rendelkezésre a laboratóriumban előállított ”hús” fogyasztásának biztonságosságáról – írja a nak.hu az ELV – Lab-grown meat: 53 hazards identified by FAO-WHO cikke alapján.