A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a sertéstartó gazdák figyelmét, hogy az intenzív tavaszi mezőgazdasági munkálatok időszakában fokozott figyelmet kell fordítaniuk a házisertés-állományok védelmére.

Szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt vagy alomanyagot frissen nem szabad felhasználni a házisertések ellátására – fotó: MTI/Varga György

Az ASP elleni védekezésben továbbra is elsődleges feladat a vírus házisertés-állományokba való bekerülésének megakadályozása, amely a sertéstartók részéről az alábbi intézkedések és előírások betartását kívánja meg:

  • A sertéseket zártan kell tartani, olyan módon, hogy vaddisznóval sem közvetlenül, sem közvetve ne tudjanak érintkezni.
  • A sertések gondozását végző személynek a sertésállománnyal kapcsolatos munkák megkezdése előtt kezet kell mosnia, ezt követően az utcai ruházatát olyan öltözékre és lábbelire kell cserélnie, amelyet csak a sertésólban és annak környékén használ. A sertésólba történő belépés előtt ismét lábbelit és kezet kell fertőtleníteni.
  • A sertések etetéséhez, a sertésól takarításhoz szükséges eszközöket máshol, más munkákra nem szabad használni.
  • Idegeneket vagy sertést tartó ismerősöket, vadászokat a sertések közelébe engedni nem szabad.
  • Sertéshústt tartalmazó élelmiszerek, kiemelten a nem hőkezelt termékek (pl. kolbász, szalámi), továbbá a nyers vagy fagyasztott húsok feldolgozásánál keletkező mosólé, illetve bármely egyéb élelmiszerhulladék nem kerülhet a sertések takarmányába, ezzel való etetésük szigorúan tilos!
  • A fertőzött vaddisznók nagy száma, általuk az erdők és szántóföldek fertőződése miatt szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt vagy alomanyagot frissen nem szabad felhasználni a házisertések ellátására. Kifejezetten tilos a zöldtakarmány etetése! Felhasználás előtt a szálas takarmányt és gabonát, valamint a szalmát 90 napig száraz helyen kell tárolni. A takarmányt és az alomanyagot elkülönítve, zártan kell tárolni, úgy, hogy a vadon élő állatok ne férjenek hozzá.
  • Élő állatot csak sertés szállítólevéllel és érvényes állatorvosi bizonyítvánnyal ellátva szabad vásárolni! A vásárolt sertéseket az állomány többi egyedétől minimum 30 napig el kell különíteni.

A takarmányt és az alomanyagot elkülönítve, zártan kell tárolni, úgy, hogy a vadon élő állatok ne férjenek hozzá – fotó: Pixabay

A Nébih nyomatékosan kéri a sertéstartó gazdákat, hogy amennyiben a sertés megbetegszik, azonnal értesítsék az állatorvost!

Ha egy vagy több sertés hirtelen, minden látható tünet nélkül elhullik, ha egy vagy több állat bágyadt, nem eszik, lázas, gyenge, bizonytalanul mozog, ha a bőrön vérzések figyelhetők meg, a bőr vöröses-lilásan elszíneződik, véres hányást, hasmenést látnak, minden esetben gondolni kell az ASP lehetőségére.

A vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis miatt fertőzötté minősített területeken a fenti, alapvető óvintézkedéseken túl be kell tartani a Nébih által kiadott „Jó Sertéstartási Gyakorlat” útmutató előírásait is! Ezenkívül kötelező a járási hivatalban bejelenteni a sertésvásárlási, eladási, valamint a háznál történő vágási szándékot is.

A Hivatal felhívja az érintett állattartók figyelmét, hogy Magyarország sertéságazatának megvédése érdekében, a betegség legkisebb gyanúja esetén is a legszigorúbb módon jár el az állategészségügyi hatóság, ideértve egy adott sertésállomány megelőzési célból történő felszámolását is.

Amennyiben az állattartó a betegség megelőzésében és a betegségmentesítésben a tőle elvárható módon közreműködik – azaz a betegséget időben bejelenti, az előírt járványvédelmi zártságot megteremti –, az esetleges járványvédelmi intézkedések állami kártalanítás mellett történnek.