A madárinfluenza világszerte súlyos gazdasági veszteséget okoz, azon a telepen ugyanis, ahol felüti a fejét a betegség, le kell ölni a teljes állományt. Emellett a kórokozó embereket is megfertőzhet, sőt, akár halálos is lehet a megbetegedettek számára – írja az El Pais beszámolója alapján a hvg.hu.

csirke

A génszerkesztést használva tenyésztettek ki olyan csirkéket, amelyek képesek ellenállni a madárinfluenzának – fotó: pixabay.com

A kutatóközpontban született meg Dolly, a világ első testi sejtből klónozott emlőse

Az Edinbourgh-i Egyetem kutatóközpontja bejelentette, hogy a kutatóik úgy módosították a csirkék DNS-ét, hogy ne fertőzze meg őket a madárinfluenza. A tesztek tanúbizonysága szerint 90 százalékos a munkájuk hatékonysága.

Az Edinburgh-i Egyetem kutatóközpontja arról vált ismertté, hogy ez volt az a hely, ahol 1996. július 5-én megszületett Dolly, a világ első testi sejtből klónozott emlőse. A tudósok most a génszerkesztést használva tenyésztettek ki olyan csirkéket, amelyek képesek ellenállni a madárinfluenzának.

A vírus ellen rendkívül nehéz védekezni

A madárinfluenza az egész világon valós veszélyt jelent, hatalmas gazdasági károkat okoz, azokon a telepeken, ahol a betegség megjelenik a teljes állományt el kell pusztítani. A kórokozó emberre is átterjedhet, halálos kimenetelű megbetegedést is okozhat.

A vírus ellen rendkívül nehéz védekezni, mert a szervezet által felismert fehérjéje gyorsan tud mutálódni. A kutatók emiatt módosították a szárnyasok DNS-ének egy kis szakaszát,  megelőzve ezzel a betegség kialakulását.

Ahhoz, hogy a vírus szaporodni tudjon a szervezetben ANP32A fehérjére van szüksége. Az egyetem kutatója, Mike McGrew és csapata a csirkék csírasejtjeiben a fehérjetermelésért felelős gént úgy alakította át, hogy az így világra jött állatok szinte teljesen ellenállóak legyenek a madárinfluenzával szemben.

10 alanyból 9 nem kapta el a betegséget

Egy későbbi vizsgálat során azonban, amikor ezerszeres dózisban kapták meg a vizsgált csirkék a kórokozót, 10-ből már 5 fertőződött meg.

A tudósok szerint ennek az lehetett a magyarázata, hogy a vírus ismételten alkalmazkodott a változáshoz, és átállt két másik, ugyanabból a családból származó fehérjére, ezt viszont kevésbé hatékonyan tudta megtenni. A kutatás során ezért két másik gént is megpróbáltak módosítani, de mint kiderült, ez már hátrányosan befolyásolná a állatok növekedését és szaporodását.

A publikáció szerint az eredmények azt mutatják, hogy a jövőben kiderülhet, hogy miként lehetünk képesek a madárinfluenzára immunis szárnyasok létrehozására, jelentősen visszaszorítva ezzel a betegséget és az általa okozott gazdasági károkat.