Klímakutatók, agrárszakemberek és politikusok vitatkoztak 3 napon át Rómában arról, hogy megmenthetjük-e a bolygót a jelenlegi húsfogyasztási szokásaink mellett – írja az euronews.com

szarvasmarha

Egy szarvasmarhának nem csak 50 liter vízre van szüksége egy nap, hanem nagyon sok takarmányra is, vagy fűre, amit még sokkal több vízzel kell öntözni – fotó: pixabay.com

Első alkalommal tartottak fenntartható állattenyésztésről szóló konferenciát az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet égisze alatt. A 3 napos római rendezvényen arra a kérdésre keresték a választ, hogy a húsfogyasztás drasztikus csökkentése nélkül megállítható-e a globális felmelegedés.

Olyan állattenyésztés kell, amely hosszútávú megoldásokat kínál. Egyszerre kell védenie a természeti értékeket, növelnie gazdaság ellenállóképességét és hozzájárulnia egy fenntartható jövőhöz

– fogalmazta meg a célokat a világszervezet illetékese, Thanawat Tiensin.

Elmondta: egy szarvasmarhának nem csak 50 liter vízre van szüksége egy nap, hanem nagyon sok takarmányra is, vagy fűre, amit még sokkal több vízzel kell öntözni. Ráadásul a bélgázai metánt juttatnak a légkörbe. Véleménye szerint ez nem mehet így tovább.

Tiensin felvázolta: 2050-re 20 százalékkal fog nőni az igény az állati eredetű termékekre, húsra, tejre, tojásra. Ezért most az a legfontosabb, hogy az ellátási láncokat hatékonnyá tegyék. Ehhez azonban optimalizálni kell a takarmányfogyasztást, csökkenteni kell a pazarlást, a műtrágyahasználatot és a földpusztítást.

Nem bocsáthatunk ki ennyi üvegház hatású gázt, csak így lehet fenntartható ez az ágazat

– mondta.

A konferenciával egy időben a FAO közli legújabb kutatási eredményét arról, hogy a klímaváltozáshoz az állattenyésztés és a rizstermesztés mennyiben járul hozzá. A tanulmány készítői annyit előre elmondtak: állami ösztönzés nélkül lehetetlen átállítani egy sok százmillió embert foglalkoztató ágazatot.