A legelő- és réthasználatnak jelentős szerepe van az állattenyésztésben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül gyepgazdálkodási munkacsoport alakult, amely egyebek mellett ennek a feltételeit hivatott javítani.
Az alakuló ülésen Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke úgy fogalmazott: a gyepgazdálkodás a húsmarha- és juhtartásban nélkülözhetetlen, komoly jelentőségű, ennek megfelelően a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A létrejött munkacsoport tevékenysége révén jelentős előrelépéseket lehet elérni, egyúttal növelni a legelők, rétek fontosságának társadalmi elismertségét is. Emellett a munkacsoport szakmai muníciót is kíván adni a döntéshozók számára.
„Meg kell találni a természetvédelmi és az állattenyésztési szempontok egyensúlyát a gyephasználatban” – fotó: Shutterstock
Wagenhoffer Zsombor, a NAK Állattenyésztési Osztályának elnöke szerint – a szakterület kiváló tudósainak erőfeszítései ellenére – az elmúlt évtizedekben nem sikerült felmérni országosan a gyepek állapotát. Első lépésként a hazai gyepterületek kiterjedéséről és minőségéről egzakt adatokat kell összegyűjteni, ami alapul szolgálhat egy gyepstratégia megalkotásához. Továbbá meg kell találni a természetvédelmi és az állattenyésztési szempontok egyensúlyát a gyephasználatban.
Csomai Géza, a NAK Állattenyésztési Osztály Legeltetésre Alapozott Állattartási Alosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a húsmarha- és a juhtartás nem rentábilis legeltetés nélkül, a gyepgazdálkodásnak kiemelkedő jelentősége van az ágazat fejlődésében.
A megalakult munkacsoport szakmai vezetőjének Tasi Juliannát, a MATE Gödöllői Campus nyugalmazott egyetemi docensét választották. Véleménye szerint sürgősen szükség van arra, hogy a legeltetésre és gyepekről származó takarmányokra alapozott állattenyésztő ágazatokra, valamint magára a gyepgazdálkodásra nagyobb figyelem irányuljon; növelni kell annak szakmai és társadalmi elismertségét. Ugyanakkor szükséges az ágazatban dolgozók összefogása, szakmai képviselete, valamint a gazdálkodás szakszerűségének javítása is. A csoport alapító tagjai között egyetemi oktatók, kutatók, tenyésztőszervezeti vezetők és gyakorló gazdák vannak.
A munkacsoport legfontosabb céljai és feladatai:
- a legelő- és rétgazdálkodással foglalkozók összefogása, szakmai képviselete, a döntéshozók szakmai támogatása;
- a hazai gyepterületek teljes körű, országos felmérése, gyepkataszter megalkotása;
- legelő- és rétgazdálkodási stratégia kidolgozása az ágazati szereplők bevonásával;
- tudományos eredmények átadása, új vizsgálatok elindítása, szervezése, platformok teremtése;
- szaktanácsadás, szakmai képzések, továbbképzések, bemutatók, szervezése;
- ágazati bemutató gazdaságok kiválasztása, szakmai támogatása, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése,
- a gyepgazdálkodás és a természetvédelem közötti kompromisszumok elősegítése, érdekegyeztetési platform biztosítása;
- legelők és rétek megőrzését célzó társadalmi tevékenység.
