A szerda este megjelent Magyar Közlönyben tette közzé az Agrárminisztérium a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosítását. Jelentős változásokról van szó, melyek szigorítják a méhészkedés bejelentési kötelezettségét, és a méhcsaládok rendszeres egészségügyi vizsgálataira vonatkozó előírásait.
Egyebek közt az újonnan kezdett méhészkedést (méhtartást) a tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi. Ha a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén egy legalább 40×30 cm nagyságú táblán a nevét, a méhészet tenyészetkódját és a telefonszámát jól látható módon feltüntetni.
Ha a méhész a méhészkedést (méhtartást) nem kívánja folytatni, úgy azt legkésőbb nyolc napon belül be kell jelentenie a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt a nyilvántartásból törli. A méhcsaládokat évente, július 15. és október 15. között – a vándoroltatási vizsgálattól függetlenül – a méhbetegségek felderítése céljából monitoring vizsgálatnak kell alávetni.
Az intézkedések a méhészetek és a méztermelés hosszú távú érdekeit szolgálják – forrás: Pixabay
A vizsgálat megszervezése a járási hivatal, elvégzése pedig a hatósági állatorvos és a méhegészségügyi felelős feladata, akik a vizsgálatról és annak eredményéről összesítő kimutatást készítenek. A járási hivatal az összesítő kimutatás eredeti példányát a vizsgálat befejezését követő tíz munkanapon belül megküldi a vármegyei kormányhivatalnak. A vármegyei kormányhivatal az összesítő kimutatáson szereplő adatokat a beérkezéstől számított kilencven napon belül összeveti a Tenyészet Információs Rendszerben szereplő, a méhcsaládok számára vonatkozó adatokkal.
A méheket – beleértve az anyát és a fiasítást is – állandó tartási helyükről átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén csak hét napnál nem régebbi, egészségügyi igazolással szabad kivinni. Az igazolás a kiállítástól számított hét napig, méhek folyamatos vándoroltatása esetén annak egész időtartamára érvényes. Az igazolást – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – az illetékes méhegészségügyi felelős állítja ki. Fontos, hogy az igazolás kizárólag kedvező eredményű vizsgálat esetén állítható ki. A vizsgálatot a méhegészségügyi felelős folytatja le. A vizsgálat elvégzése díjköteles.
Ezen kívül a méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést meghatározott tartalmú nyomtatvány ajánlott levélként vagy elektronikus úton történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője – a bejelentés módjától függően – a méhésznek elektronikus vagy postai úton megküldi vagy átadja. Kiszállítás esetén a bejelentést szintén kötött formátumú nyomtatványon kell teljesíteni az előbb felsorolt módokon.
Ha méhbetegséget állapítanak meg az állományban, a járási hivatal községi zárlatot rendel el a helyi zárlat alá vont fertőzött méhészet körül, legalább öt kilométeres sugarú körben. A zárlat alá volt fertőzött méhészet WGS'84 formátumú GPS koordinátáit és a helyi zárlat elrendeléséről szóló határozatot a járási hivatal megküldi a NÉBIH-nek, amely a zárlat alatt álló területről a honlapján elérhető nyilvántartást vezet, amit a honlapján térképes formában közzétesz. A községi zárlatot akkor kell feloldani, ha a zárlat alatt álló területen már egy hely sem áll a betegség miatt helyi zárlat alatt.
A rendelet további módosítása pontosan meghatározza azt is: enyhébb költésrothadással fertőzött az a méhészet, amelyben legalább egy beteg méhcsalád található, vagy legalább egy beteg családot tartottak és az utolsó beteg család felszámolását követően a tizenöt napos megfigyelési idő kedvezően még nem telt le. A betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi beteg méhcsaládját a járási főállatorvos leölésre vonatkozó határozata alapján – állami kártalanítás mellett – le kell ölni. A helyi zárlat alatt álló helyen a beteg vagy a fertőzöttségre gyanús méhcsaládoktól származó mézet, lépet és viaszt a betegség megszűnte után – a járási hivatal engedélyével – a vármegyei kormányhivatal által ellenőrzött felhasználónak lehet átadni, aki az elszállított terméket csak ipari célra használhatja fel.