Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?

A mikotoxinok gombák elsődleges, másodlagos anyagcseretermékei, melyek mérgezőek, sőt rákkeltő hatásúak.

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezetője – aki az Agroinform közelmúltban megrendezett, kukoricatermesztéssel foglalkozó webináriumának egyik előadója volt – elmondta, hogy a mikotoxinok nagy veszélyt jelentenek emberre, állatra egyaránt, ezért bevitelük kerülendő a szervezetbe élelmiszerrel vagy a takarmánnyal.

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

– Ennek érdekében születtek meg azok a globális határértékek, amelyek alapvetően meghatározzák az adott termény vagy élelmiszer fogyaszthatóságát – folytatta a szakember. – A toxinszint erősen összefügg a klímaváltozással, a túl száraz időjárás, a légköri aszály, a magas átlaghőmérséklet sajnos erősíti a toxicitást, de ugyanez a helyzet a hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadékkal is. A szélsőséges időjárási hatások általában kedveznek a toxintermelő gombafajok életfeltételeinek.

A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következményeként az aflatoxinokat termelő Aspergillus-fajok észak felé terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti az érintett országok – így hazánk – lakosságát is, különösen a fiatal korosztályra jelent veszélyt.

A mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban rákkeltő hatású aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben.

A kutatók az aflatoxintartalmú mérgező penészgombáknak eddig 13 különböző típusát azonosították, melyek közül az aflatoxin B1 nevű típus tekinthető a leginkább mérgezőnek. Ez amellett, hogy rákkeltő, májbetegségek, autoimmun reakciók, továbbá emésztési problémák okozója, sőt ritkán ugyan, de közvetett módon letális is lehet.

A kukorica mellett egyes élelmiszerekben, többek között a földimogyoróban, a mogyoróvajban is megtalálható, ezért káros hatásuk azokban az országokban jelentkezik igazán, ahol az emberek ezekből jelentős mennyiséget fogyasztanak – például Ázsiában és Afrikában.

Nagy figyelmet kell fordítani a termény rostálására, szellőztetésére, átmozgatására, hűtésére – fotó: pixabay.com

Hogyan lehet a bajt megelőzni már a termőföldön?

Nyilvánvaló, hogy az időjárást nem tudjuk befolyásolni. Más, a gombák terjedésében fontos szerepet játszó tényezőt azonban igen – ilyen a talaj is. Nem mindegy ugyanis, hogy a talajban jelen lévő gombák mennyire aktívak.

– Ezeknek a gombafajoknak a spórái évek múltán is visszafertőzhetnek, nagyon fontos tehát a növényi maradványok megfelelő kezelése és megsemmisítése – hangsúlyozta. Felhívnám a figyelmet a fajtaválasztás és a rezisztencia, valamint a megfelelő tápanyag-visszapótlás jelentőségére, ha ugyanis a növény jó általános állapotú és erős immunrendszerrel rendelkezik, akkor meglehetősen jól képes ellenállni az egyes megbetegedéseknek, így a gombás fertőzéseknek is. Fontos továbbá az optimális növényvédelem, a rovarkártevők (molyok, bagolylepke stb.) visszaszorítása – azaz jól kell tudni termelni, és az előzőek figyelembevételével tanácsos eljárni. A vetésforgó szintén stratégiai jelentőségű, ezeken kívül pedig számos post-harvest folyamat, beavatkozás ismert, melyekkel a betakarítás után is megfékezhető, visszaszorítható a mikotoxinok terjedése.

A szakember az ellenőrzéshez kapcsolódó mintavétel jelentőségét hangsúlyozta, hiszen a fertőzött kukoricaszemekben akár 10 000–20 000 ppb értékű toxinszint is lehet, az európai közmegállapodás az élelmiszerekben 5 ppb, a takarmányok esetében 20 ppb (part per billion, azaz milliárdod rész) alatti szintet tartja közegészségügyi szempontból veszélytelennek. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy a mintába hány fertőzött és hány egészséges kukoricaszem kerül, ezért a szakemberektől nagy precizitást követel a mintavétel, ami épp ezért egy rendkívül bonyolult és összetett folyamat.

S ha már bent a raktárban a kukorica, amiben esetleg jelen van az aflatoxin, nagy figyelmet kell fordítani a termény rostálására, szellőztetésére, átmozgatására, hűtésére, de alkalmazható ózonos kezelés vagy színszeparátor is.

A legveszélyesebb toxintermelő, az Aspergillus flavus biológiájáról érdemes tudni, hogy optimális növekedési hőmérséklete 37 ^°C; 30–55 ^°C között gyorsan, 12 és 15 ^°C között pedig lassabban fejlődik. Ennek ismeretében azonnal érthetővé válik, hogy az előbb említett beavatkozások mi módon lehetnek a segítségünkre.

Az elmúlt időszakban komoly vita bontakozott ki hazánkban arról, hogy milyen mértékben toxinfertőzött az idei kukorica. Az ellenérdekelt felek, a termelők és a kereskedők más és más véleményt fogalmaztak meg, nyilvánvaló módon azért, mert a toxintartalomról napvilágra kerülő hírek erősen befolyásolják az adott év terményárait. Ám világos: a termelők minél magasabb, a kereskedők és a feldolgozók pedig minél alacsonyabb árat látnának szívesen a piacon. Ezért felvetődött, hogy az aflatoxinnal kapcsolatos nyilatkozatokat az aktuális piaci érdekek befolyásolják.

Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés: mi az igazság?

Párkányi Gábor közölte: 1500 mérésnél járnak, ez 750 000 tonna mennyiséget reprezentál. A minták 15-20%-a 20 ppb fölötti, 35-40%-a pedig 5 ppb feletti toxintartalmat mutatott.

Indexkép: pixabay.com