Annak ellenére, hogy fennmarad, és több állatra vehetik majd igénybe a termelők a juhágazatban az állatjóléti támogatást, az európai piacon hiány van a bárányhúsból és emelkedett a juhtej ára, mégis folyamatos a hazai juhállomány leépülése. Mostanra sok juhtartó felélte tartalékait, és inkább visszafogja a termelését – írja a vg.hu.
Több állatra vehetik majd igénybe a termelők a juhágazatban az állatjóléti támogatást – fotó: pixabay.com
A juhhús mintegy 83 százaléka az ázsiai és afrikai országokból származik
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legutóbbi piaci jelentése szerint tavaly a juhhús globális termelése elérhette a 16,9 millió tonnát, ami a 2022-es mennyiséghez képest 1,7 százalékos emelkedést jelent, így a világ hústermelésének csaknem 5 százalékát teszi ki. A juhhús mintegy 83 százaléka az ázsiai és afrikai országokból származik. 2023-ban a világ juhhús-kereskedelmében az export és az import egyaránt 6 százalékkal nőtt.
Magyarország élőbárány-exportjáról az első három negyedév adatai vannak meg, ezek alapján közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), hogy az élőbárány-export mennyisége 1 százalékkal (8 ezer tonnára) csökkent, míg értéke 22 százalékkal (14 milliárd forintra) nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élőbárány-import mennyisége ugyanebben az időszakban 81 százalékkal csökkent.
Az AKI az Európai Unió húspiacáról is közölt adatokat, amelyekből kiderül, hogy 2023-ban az egyben kezelt juh- és kecskeágazatban a becsült termelés 565 ezer tonna volt, ami 10 ezer tonnával marad el az előző évitől, és 17 ezer tonnával a 2018-astól. Az export ebben az időszakban 51 ezer tonnáról 40 ezer tonnára esett vissza, míg az import – nagyobb hullámzásokkal – 172 ezerről 170 ezer tonnára csökkent.
Még soha nem volt ilyen magas ára a báránynak
A magas ár ellenére nincs elég bárány Európában, aminek az az oka, hogy a juhtartók az elmúlt években felélték a tartalékaikat, és nehezen tudják tartani a lépést a magas inputárakkal.
A Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója, Juhász Pál szerint elsősorban a nagy súlyú bárányból van óriási hiány, ami már az októberi árakon is jól látszottak: 8-10 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál, és év végén tovább emelkedtek.
Az ágazat nyereségtermelő képessége a kedvező vágóárak ellenére sem javult, így a hazai juhállomány – csakúgy, mint Európában – az elmúlt három évben folyamatosan csökkent.
A magas ár ellenére nincs elég bárány Európában – fotó: pixabay.com
Tavaly sem változott a gyapjúpiaci helyzet
Alacsony maradt a gyapjú iránti kereslet és alacsonyabb az árszint. A termék pozícióját alapvetően meghatározza az ukrajnai háború, hiszen korábban a magyar gyapjú jelentős része Ukrajnán keresztül jutott a világpiacra. Egyik szereplő sem tett kísérletet a probléma megoldására: sem a termelők, sem a kereskedők, sem az Agrárminisztérium – fogalmazott Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.
A juhtej felvásárlási ára viszont számottevően növekedett, a 2022-es 200-250 forintról 350-400 forintra, de tekintettel az előállítás költségeinek növekedése ez csak kis mértékben volt képes javítani a juhtejtermelés jövedelmezőségét.
Kedvező hír, hogy megmaradtak a termelőket érintő támogatások, így a hazai és az uniós anyaállat-támogatások, a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, valamint a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett pályázatok és a kiskérődzők állatjóléti támogatása is. Az agrártárca megerősítette: ez a forrás 2025 után is fenn fog maradni, és ezt a dotációt 300 ezer helyett már 500-600 ezer állatra is igényelhetik majd a gazdálkodók.
