Egy magyar vezetésű európai kutatási projektben sikerült szinte háziasítani az európai szürke vagy lesőharcsát. Az új technológiai megoldással és a több évig tartó intenzív, genetikai alapú nemesítéssel egy olyan tömegtermelésére alkalmas intenzív tenyésztési módszert dolgoztak ki, aminek eredményeként – a projekt kitalálóinak a reményei szerint – a nemzetközi piacokon a lesőharcsa a tőkehal, a tonhal, vagy akár a lazac versenytársa is lehet – számolt be a sikerről a tudas.hu az EU kutatási és innovációs magazinja, a Horizon cikke alapján.
A ragadozó halat eddig csak a pontytenyésztés "melléktermékeként" termelték kisebb mennyiségben a halgazdaságok azzal a céllal, hogy az apró halakat elfogyassza – fotó: unsplash.com
A harcsa húsa ízletes, egészséges és nincs benne szálka
Amikor a médiában a halászatról esik szó, akkor javarészt a világtengerek túlhalászásáról és a régóta stagnáló tengeri halászatról beszélnek, illetve arról, hogy a halhús fogyasztásának milyen egészségügyi előnyei vannak. Arról is gyakran szólnak a tudósítások, hogy hazánkban milyen keveset fogyasztunk belőle, pedig a magyar halak világszerte ismert és elismert exportcikkek.
Tavaly zárult az a német, osztrák és szlovén résztvevőkkel zajló kutatás, amiben a tömegtermelésben alig hasznosított őshonosnak számító halunkat, a szürke vagy lesőharcsát helyezték előtérbe.
A ragadozó halat eddig csak a pontytenyésztés "melléktermékeként" termelték kisebb mennyiségben a halgazdaságok azzal a céllal, hogy az apró halakat elfogyassza. Pedig nagyobb volumenben is érdemes lenne foglalkozni vele, tekintettel arra, hogy a húsa ízletes, tápláló és szálkamentes, ráadásul a kevésbé kedvelt, de már így is a hazai haltermelés 22 százalékát adó afrikai harcsa vetélytársa lehetne.
Sertés véréből készül a haltáp
A Kseris Tudástranszfer Nonprofit Kft. koordinálta a projektet, ami több kedvező újdonsággal is szolgált a kutatás végére:
- sikerült megoldani a szürkeharcsa táplálását - az osztrák kutatóknak egy olyan harcsákra optimalizált haltápot fejlesztettek ki sertés vérből alacsony hőmérsékleten, szárítással készült vérlisztből, amellyel ki tudták váltani a halgazdaságokban alkalmazott tengeri halászatból származó hallisztet
- az Aranyponty Zrt. halgazdaságában 12 éve zajló hazai kutatások egy olyan hatékony félintenzív tartástechnológiához vezettek, amelynek eredményeképpen sikerült a harcsákat monokultúrában tenyészteni. A piaci súlyt elérő 2,5-3 kilós halakat ma már a korábbi 3-4 év helyett két év alatt érik el, ezzel versenyképessé válnak a dél-kelet Ázsiából importált harcsafélékkel szemben
- a genetikai alapon zajló tenyésztéssel is pozitív eredményeket értek el - ehhez egy német haltenyésztő cég a legjobban növekvő ivadékokat tíz generáció óta válogatta és ezeket keresztezte a magyar harcsákkal. Ennek köszönhetően szinte háziasított hibrid harcsavonalat kaptak, amit Silgen harcsáknak neveztek el. Ez a fajta gyorsabban nő, és gyorsan alkalmazkodik a tartási körülményekhez, a tenyésztéséhez kevesebb antibiotikum kell, ellenállóbb a betegségekkel szemben.
A végtermék egy konyhakész, kicsontozott harcsafilé, ami a tervek szerint Magyarországon, Németországban és Szlovéniában is a boltok polcaira kerülhet – fotó: unsplash.com
Konyhakész filét kapunk
Ősszel végzik a szaporítást és az ivadékgondozást, a tél folyamán az előnevelt halakat zárt körülmények között tartják, majd miután elérik a tíz dekás méretet tavasszal kihelyezik őket a tavakba, ahol őszig elérik az optimális (3 kilós) tömeget.
A 2,5 millió eurós összköltségű kutatási projekt (melyből majdnem 2 millió euró volt az uniós támogatás) nem állt meg a halak előállításánál, hanem megcélozza fogyasztókat is azzal, hogy könnyebbé teszik a harcsa otthoni elkészítését.
A végtermék egy konyhakész, kicsontozott harcsafilé, ami a tervek szerint Magyarországon, Németországban és Szlovéniában is a boltok polcaira kerülhet.
