Itt minden a magyar haltermelés fellendítése körül forog

Melyek az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet főbb feladatai?

Alaptevékenységünk az oktatás. Egy alap-, egy mester- és egy szakirányú továbbképzési szakot gesztorálunk, valamint átoktatásunk más szakokban is kiemelkedő. Oktatási eredményeink között az alábbi mutatószámok mérvadók (az elmúlt 5 év adatai alapján):

• 235 BSc szakdolgozat és MSc diplomadolgozat,
• 25 sikeres PhD-védés,
• 97 TDK-, OTDK-dolgozat, ebből számos díjazott.

Melyek az intézet kiemelt kutatási területei?

Az Intézet stratégiájának kialakításakor 54 kutatási területet azonosítottunk. Alapvetően minden olyan területre koncentrál az Intézet, amely az akvakultúra és halgazdálkodás területeihez kapcsolódik, hangsúlyozva, hogy ezek a kutatási irányok elsősorban édesvízi környezetre koncentrálnak, és csak marginálisan vannak jelen a sósvízi (tengeri) kutatások a kutatási portfólióban. Emellett kiemelt fontosságú környezetünk biztonsága, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, a kármentesítés és megelőzés, ami a másik jelentős kutatási szegmense az Intézetnek.

Főbb kutatási területeink:

• Az akvakultúra – tógazdasági haltenyésztés és intenzív rendszerű haltermelés – tenyésztési technológiák innovatív fejlesztése.
• A hagyományos és modern takarmányozástechnológia továbbfejlesztése, teljes értékű haltakarmányok kifejlesztése.
• Meglévő és új gazdasági haszonhalak genetikájának és szaporodásbiológiai képességének feltérképezése omikai technikákkal.
• A fenntartható és körforgásos haltenyésztési rendszerek kidolgozása, az ökológiai szolgáltatások ágazati meghatározása.
• A halfeldolgozás fajspecifikus, termékorientált fejlesztése.
• A horgászcélú haltermelés feltételrendszerének kialakítása természetes vizeken.
• A haltermelő víztestek vízminőségi és környezettoxikológiai megfigyelése, halegészségügyi kontrolling kutatások végzése.
• Felszíni és felszín alatti vizek környezetbiztonsági elemzése.

Az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet gödöllői épülete — fotó: MATE

Melyek az intézet kutatási egységei?

Az Intézet kereteiben 6 Tanszék és 1 Kutató Központ működik, ezen belül 3 Osztály és 1 Génbank található.

• Halgazdálkodási Tanszék (Gödöllő)
• Természetesvízi Halökológiai Tanszék (Agárd-Gödöllő)
• Környezettoxikológia Tanszék (Gödöllő)
• Molekuláris Ökológia Tanszék (Gödöllő)
• Környezetbiztonsági Tanszék (Gödöllő)
• Alkalmazott Halbiológiai Tanszék (Keszthely-Kaposvár)
• Halászati Kutató Központ (Szarvas)

o Akvakultúra-Technológia Tudományos Osztály (Szarvas)

o Halbiológiai Tudományos Osztály (Szarvas)

o Hidrobiológiai Tudományos Osztály (Szarvas)

o Halgénbank (Szarvas)

Ezen egységek közül a volt egyetemi egységek jelentős oktatási feladatokat látnak el, és mindegyik egység kiemelkedő kutatás-fejlesztési tevékenységgel is foglalkozik.

Kik az intézet vállalati partnerei, és hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

Az Intézet a jelenlegi MATE egyik legnagyobb pályázati és K+F+I bevételeit generáló szervezeti egysége. Szerencsére az összeolvadás során olyan egységekkel bővült az eredeti SZIE szervezet, amelyek kutatási és projektgenerálási aktivitása kimagasló. Ezeknek a projekteknek jelentős hányada vállalati partnerekkel (hazai és külföldi) együttműködésben valósul meg.

Az Intézetben jelenleg 23 (önálló vagy konzorciális) pályázat és 24 alvállalkozói szolgáltatásban megvalósuló projekt van. Kiemelt jelentőségű, hogy az elmúlt időszakban (beleértve napjainkat is) 7 EU pályázat valósult/valósul meg az Intézet keretein belül. Az elmúlt években és napjainkban a projektek nagyságrendje összértékben megközelítette az 5 milliárd Ft-ot. Ez önmagában hatalmas szám, ami magába foglalja a különböző építési beruházásokat (tudás- és technológiatranszfer központ létrehozása Gödöllőn, halastavak rekonstrukciója és halkeltető-nevelő egységek építése Szarvason, haltartó és tenyésztő egységek kialakítása és laboratóriumok berendezése Keszthelyen és Kaposváron, valamint telephely beruházás Agárdon), továbbá kutatási eszközök és berendezések beszerzését is. Nem mellékes: az Intézet munkavállalóinak munkabérét több, mint 90%-ban pályázati forrásból finanszírozzuk.

"Fontos számunkra, hogy a vállalati együttműködések kölcsönösen mindkét fél számára előnyösek legyenek. A vállalkozások értelemszerűen a mindennapi gyakorlati tevékenységükhöz kívánnak technológiát, eljárást fejleszteni, ami anyagilag is látható előrelépést jelent számukra."

Nekünk, mint egyetemi munkavállalóknak, elemi érdekünk olyan K+F+I munkákban dolgozni, amelyeknek tudományos kimenetelei (publikációk, konferencia részvételek) vannak. Mindezek mellett hangsúlyosan olyan projektekben veszünk részt, amelyekbe a munkatársaink mellett hallgatóink (alap- és mesterképzés, valamint doktorandusz hallgatóink egyaránt) is be tudnak kapcsolódni. Ennek köszönhetően szak- és diplomadolgozatok, PhD disszertációk, tudományos diákköri dolgozatok és sok-sok publikáció az eredménye a hallgatók bevonásának. Ez a hozzáállás elemi érdekünk, mivel az utánpótlás nevelés és az iskolateremtés egyik kiemelten hangsúlyos területe az Intézetünknek.

Összesen hány munkatárs dolgozik az intézetnél?

Az Intézetben jelenleg 116 munkatárs dolgozik, akik közül a minősített oktatók aránya 41%. A kollégák közül 12 fő oktatói, 49 fő kutatói, míg 55 fő támogató személyzeti besorolású kategóriában dolgozik. Az oktatók közül 8 kolléga egyetemi adjunktus, docens vagy tanár, míg 4 kolléga egyéb oktatói státuszban, a kutatók közül 17 kolléga tudományos főmunkatársi vagy tudományos tanácsadói, 32 kolléga egyéb kutatói munkakörben, a támogató személyzetben 44 fő szakmai, 11 fő funkcionális munkakörben munkálkodik.

PhD hallgatóink száma 42 fő, akik közül 8 fő külföldi hallgató. Hallgatói szerződéssel 9 főt foglalkoztatunk, BSc és MSc képzéseken lévő hallgatók személyében.

Néhány szóban mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!

Az Intézet nagyszámú pályázatából jelentős arányban (több, mint a fele) találhatóak szolgáltatási megrendelések, amelyek összértéke meghaladja a 100 millió Ft-os nagyságrendet. Ezek az ún. alvállalkozói projektek az adott megrendelő pályázatához köthetők, továbbá az Intézet kutatási portfóliójába tartozó K+F+I területeken végzünk szolgáltatásokat a megrendelők számára.

A szolgáltatási infrastruktúrából kiemelkedik a víztoxikológiai Laboratórium, amely GLP akkreditációs minősítéssel rendelkezik. A for-profit piaci partnerek körében jelenleg válik ismertté és elfogadottá, de már az elmúlt években is jelentős forrás allokációt eredményezett ez a háttér. A másik jelentős szolgáltató részlegünk a fermentációs és környezeti mikrobiológiai szolgáltatásokat végző és kiszolgáló infrastruktúra, ami olyan partnereket is magáénak tud, akik több. mint 5 éve folyamatosan igénylik szolgáltatásainkat.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves mesélni erről néhány szót!

Az Intézetben jelenleg 5 nemzetközi projekt fut, kettő Gödöllőn, kettő Szarvason, egy pedig Agárdon. Mindegyik projektre általánosan jellemző, hogy konzorciumi formában kerültek elnyerésre, a konzorciumban for-profit és nonprofit, hazai és nemzetközi partnerek bevonásával.

"A projektek mindegyike nagyon fontos számunkra, mivel azt az igényt és trendet támasztják alá, amit egyetemünk a jövőben képviselni és fejleszteni szándékozik: ez a nemzetköziesítés, amely projektek által Egyetemünk és szervezeti egységeink európai és világ oktatási-kutatási piacain történő megjelenése és képviselete biztosított."

Több nemzetközi projektünk közül az egyik – amiben kutatóként személyesen is részt veszek – az EU Blue Growth programja. Az Intézet feladata, hogy két hazai vállalkozással (Győri Előre Halászat Termelőszövetkezet és Vitafort Zrt.) a haltakarmányozás vs. halgenetika területén, afrikai harcsa fajon végezzen célzott kutatás-fejlesztési munkánkat. Célunk olyan takarmányokhoz adaptálódott afrikai harcsa vonalak kialakítása, amelyek a genetikai hátterüknek köszönhetően jobban értékesítik a takarmányt. Vagyis a projektnek a tenyésztési-genetikai-takarmányozási feladatok mellett komoly gazdasági vetülete is van.

Az egyik kiemelt nemzetközi projektünk célja olyan afrikai harcsa vonalak kialakítása, amelyek jobban értékesítik a takarmányt — fotó: MATE

Az intézet segíti-e valamely nemzetközi szervezet kutatásait?

Valljuk, hogy a hazai haltenyésztés és akvakultúra korábbi nemzetközi hírnevét kötelességünk ápolni és fejleszteni, képviselni határon innen és túl. Jelentős erőket fektetünk azon tevékenységbe, hogy a nemzetközi színtéren hazánkat, az ágazatot és intézményünket képviseljük. Intézetigazgató-helyettes kollégánk, Dr. Halasi-Kovács Béla az Európai Haltenyésztő Szervezet (FEAP) alelnöke, valamint COPA-COGECA (EU mezőgazdasági termelőket tömörítő szervezete) Fish munkacsoport alelnöke. Jómagam az EATiP (Európai Akvakultúra és Technológiai Innovációs Platform) egyik hazai képviselőjeként az ágazat innovációs potenciáljának fejlesztésén munkálkodom, továbbá kiemelt célom, hogy minél több termelő tudjon direkt EU forrásokhoz hozzájutni.

Több kollégám további hazai és nemzetközi bizottságoknak, munkacsoportoknak a képviselőjeként dolgozik a halas és a környezettel kapcsolatos ágazatok érdekképviseleteinek területén, szakértelmükkel segítik a szakmai kérdések valós és megalapozott kezelését.

Melyek az intézet céljai a jövőre nézve?

A MATE megalakulása komoly várakozásokat hozott. Kiemelt cél az intézeti munkavállalók fizetésének rendezése, valamint fokozatos emelése. Amennyiben az intézeti és intézményi jövőképet el akarjuk érni, ahhoz fontos az értékes szakembereink megtartása, a munkafolyamatok minden szintjén, aminek egyik fontos pillére a bérek rendezése.

"További célunk oktatási területen új képzések létrehozása, MSc és felnőttképzés területén."

A mesterképzés tekintetében fontosnak tartjuk a nemzetközi színtéren való megjelenést, aminek alapja az angol képzési paletta kialakítása. További terveink között szerepel olyan képzések indítása, amelyekre valós piaci igény mutatkozik, ilyen például a Horgászvezető képzés. Emellett elgondolkodtató, hogy a környezettel kapcsolatos tudományágak tekintetében komoly érdeklődés övezi a duális képzéseket is.

Dr. Urbányi Béla, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet igazgatója — fotó: MATE

Mivel kutatási-innovációs aktivitásunk kiemelkedő Egyetemi szinten, ezért ennek szinten tartása elsődleges, bár fejlődni mindig lehet. Ezen a területen a nemzetközi, az EU új tervezési időszakában (2021-2027) megnyíló Horizon+ pályázatokban még komolyabb részvételt szeretnénk elérni, továbbá a jelentős épület és eszköz infrastruktúra modernizálása és fenntartása is komoly kihívásokat támaszt az Intézet menedzsmentje felé.

Az egyetem átalakulása, a jelentős beruházási tervek Dr. Kriszt Balázs intézetigazgató-helyettes kolléga és jómagam elé is napi szintű feladatokat állít. Ez sok-sok időt és energiát emészt fel tőlünk, de valljuk, hogy most valóban olyan lehetőség előtt áll Egyetemünk, amivel élni kell, és ki kell használni ezeket. Ehhez tervezni szükséges, egyeztetni és a terveket valós hátterű alapokra helyezve megvalósítani. Ezt csak csapatmunkában tudjuk megvalósítani.

Melyek azok az egyéb tevékenységek, amiket fontosnak tart megemlíteni?

Az Intézet rendelkezik MATE szinten az egyetlen ún. Élvonal kutatás-fejlesztési pályázattal, amit a keszthelyi tanszékvezető kolléga, Dr. Orbán László vezet. Büszkék vagyunk az Intézet tudományos teljesítményére, ami minden oktató-kutató egyik fokmérője. Az elmúlt 5 évben 190 D1, Q1, Q2 és Q3 publikáció, összesen 400 impakt faktor értékben került ki a kollégáin kezei közül.

A projektjeink jelentős részéből a tudományos eredmények mellett olyan hasznosítható termékek születtek, amelyek hat használati mintaoltalomban tárgyiasultak, továbbá technológiákat fejlesztettünk a vállalati partnereknek, amiket a mindennapi termelésükbe beépíthettek.

"Az utánpótlásnevelésben élen járunk, amit bizonyít a nagyszámú TDK/OTDK hallgatói munka, és a PhD hallgatóink jelentős száma."

Ezen aktivitások segítésére időt és energiát nem számítva áldozunk forrásokat. Komoly esély az ún. Kooperatív doktori képzés, amelyben 2 hallgatót sikerült beiskolázni a keszthelyi Tanszékünknek.

Komoly lehetőség nyílik a páratlan kutatási infrastruktúra kihasználásra, amit a Szarvasi Halászati Kutató Központ biztosít. Ez alapot teremthet a nemzetközi, néhány hetes szakmai, gyakorlati kurzusok meghirdetésére és folyamatos szervezésére.

Melyek azok a főbb kutatási területek, ahova szívesen várják fiatal kutatót, hallgatók jelentkezését?

Intézetünk aktívan koordinálja a Halászati-Horgászati Szakkollégiumot. A hallgatók ebben a szakkollégiumban kiemelt halas ismeretekre tehetnek szert, és bepillantást kapnak a kutatási projektekbe. Minden K+F+I pályázatunkban dolgozik alap, mester vagy doktorandusz hallgató. Ez elősegíti az ágazatunk utánpótlás biztosítását is, illetve kiválaszthatók azok a fiatalok, akik elhivatottak a tudományos pálya iránt, és biztosíthatják Intézetünk jövőbeni oktatói-kutatói utánpótlását.

Mind a halas, mind a környezettel kapcsolatos ágazatok hallgatóérzékenyek, ezért várjuk azokat a hallgatókat, akik ezen a területen szeretnének terepi és/vagy laboratóriumi munkát végezni. Nagy energiákat fordítunk a hallgatóink képzésre, tudásuk és ismereteik bővítésére.