A KSH 2024 áprilisában közzétett adatai alapján 2023-ban közel 2 százalékkal nőtt a sertés- és juhállomány, ezzel szemben csökkent a szarvasmarha-állomány és a baromfin belül a tyúkot tartók száma itthon. Az Európai Unióban is hasonló tendencia figyelhető meg: tavaly 1,2%-kal, vagyis 892 ezerrel kevesebb szarvasmarhát tartottak, mint az azt megelőző évben. A szarvasmarha mellett a sertésállomány is csökkent az EU-ban: 2023-ban 801 ezerrel kevesebb sertést tartottak nyilván a gazdaságokban – közölte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
2023-ban a növénytermesztés volumene 44%-kal nőtt hazánkban, míg az állattenyésztésé 0,5%-kal csökkent az előző évihez képest. A magyar állattenyésztők számára az elmúlt évek számos nehézségek okoztak: az ellátási láncok koronavírus miatti elakadása, az orosz-ukrán háború miatti műtrágya- és energiaválság megviselte őket is, nem véletlen, hogy az elmúlt években a szarvasmarha- és a vágómarha-állomány is csökkenést mutatott. 2023-ban 23 ezerrel kevesebb volt a szarvasmarha, mint 2022-ben, emellett a tehénállomány is csökkent az előző évihez képest 15 ezerrel. A negatív tendencia a tartás gazdaságtalanná válásával magyarázható. Az energiaárak 2022-es és 2023-as évben tapasztalt emelkedése szintén gazdaságok felszámolását okozta.
Állatállomány alakulása Magyarországon – forrás: Oeconomus
A sertésállomány tekintetében pozitív fejlemények voltak tapasztalhatók: a 2022-es évihez képest tavaly 1,9%-kal emelkedett a hazai sertések száma, az állomány elérte a 2,6 milliót. Nőtt ezen belül az anyakocák száma is, itt 4,1%-os növekedés látszott egyetlen év alatt. Érdekes módon azonban a sertéstartó gazdák száma csökkent, 2023-ban 26 ezren foglalkoztak ezzel a tevékenységgel, ami a 2022-es évi értékhez viszonyítva 7,1%-kal kevesebb.
A baromfiállomány esetében 2023 során összességében növekedés tapasztalható, ugyanakkor a tyúk- és pulykaállomány itt is csökkent. Előbbieknél 1,3%-os a csökkenés mértéke, a pulyka esetében azonban jóval nagyobb, 2023-ban a magyar pulykaállomány 2 millió volt, ami a 2022-es adathoz képest 21%-os visszaesést jelent. Csökkent a pulykatartó gazdák száma is, csaknem 31 százalékkal az előző évihez képest.
Kedvezően alakult viszont az élőállatok és állati termékek értékesítésének (felvásárlásának) volumenindexe 2023-ban az előző, 2022-es értékekhez képest. Az élőállatoknál 10,1 százalékponttal, míg az állati termékeknél 1,8 százalékponttal nőtt a felvásárlási érték.
A pulykaállomány drasztikusan visszaesett hazánkban – forrás: Pixabay
Nem csupán a hazai állatállományban figyelhetünk meg csökkenést, de az Európai Unió egyes, állattenyésztés szempontjából mérvadó tagállamaiban is hasonló a tendencia. 2023 végén az EU tagállamaiban összesen 73,9 millió szarvasmarhát tartottak, ami az előző évi értékhez képest 1,2%-kal kevesebb. A legtöbb állatot Franciaországban (17 milliós állatállomány), Németországban (10,8 milliós állatállomány), Írországban (6,5 milliós állatállomány) és Lengyelországban (6,4 milliós állatállomány) tartják. A két legfontosabb szarvasmarhát tartó állam Franciaország és Németország, előbbi esetében 2023-ban 179 ezerrel, utóbbinál 161 ezerrel csökkent az állomány.
A sertésállomány esetében hasonló trend látszik: itt az első helyen Spanyolország szerepel, ahol 34,5 millió darab sertést tartottak nyilván 2023-ban. Itt bővülés tapasztalható: a 2022-es adathoz képest 378 ezerrel több sertést tartottak a gazdák, miközben a francia és a német sertésállomány csökkent: Franciaországban 3,2%-os csökkenést rögzítettek, ami az 1988-as szintet éri el. Németországban 0,7%-kal esett vissza a sertések száma, 21,2 millió darabra esett vissza, ezzel történelmi mélypontra került a sertésdarabszám az országban.
A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy nem csupán Magyarországon, de európai szinten is fontos lenne a gazdák nagyobb támogatása az állatállomány fenntartása, illetve bővítése érdekében.
