Nem kell vadászni a húsvéti sonkát, lesz elég a boltok polcain – erősítették meg iparági szereplők az Indexnek. Az ára azonban igencsak meredeken alakul majd, sok esetben okot adva a mérsékeltebb fogyasztásra.
Az áremelkedés a sonkát sem kerüli el – fotó: pixabay.com
Lesz elég sonka a boltokban
Ha húsvét, akkor a sonka nem maradhat le a magyar családok asztaláról annak ellenére sem, hogy egyre nehezebb előteremteni az árát. A fizetések vásárlóértéke egyre csak csökken, az élelmiszerek drágák (bár most egyes termékeknél körvonalazódik némi árcsökkenés), Európában nálunk a legmagasabb az általános infláció, így nem csoda, ha a családi kasszából egyre nehezebben lehet finanszírozni a húsvéti finomságokat.
A boltok polcain lesz sonka, tagvállalataink felkészülten várják az ünnepi szezont
– mondta Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára az Indexnek.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára is megerősítette, hogy sonkából nem lesz hiány húsvétkor a boltok polcain, viszont az ára sokaknak igencsak riasztó lehet.
A különböző sonkakészítmények átlagosan 35-40 százalékkal – követve az általános élelmiszer-infláció mértékét – kerülhetnek többe idén, mint tavaly húsvétkor
– mondta Neubauer Katalin, majd hozzátette:
Ez azért "csak" 40 százalék, mert a kereskedők kisebb árréssel kalkulálnak a még elrettentőbb árak elkerülése érdekében. Amennyiben a teljes beszerzésiár-növekedést áthárítanák a fogyasztókra, akkor akár 50-60 százalékos húsvéti húskészítmény-drágulással is szembesülhetnénk az üzletekben – a húskészítmények teljes piacán még ennél is nagyobb volt az általános drágulás
A családi pénzcsapok elapadtak, ami lefelé vásárláshoz vezethet – fotó: pixabay.com
A sonkafélék többsége magyar termelőktől származik
Mostisch Martina és Neubauer Katalin szerint a húsvétra szánt sonkaféleségek döntő többsége magyar, a kiskereskedelmi egységek a hazai beszállítók termékeit részesítik előnyben, „eddig is a magyar húsipar szereplőire támaszkodtak a húsvéti szezonban". Az MNKSZ főtitkára megjegyezte, hogy a nemzetközi kereskedelmi láncoknál nem elképzelhetetlen az import sonka térnyerése, mert bár a húsvéti sonka, tojás kifejezetten magyar szokás, „a füstölt, pácolt sonkaféleségek beszerzése nem okoz nehézséget a külföldi piacról sem".
A GfK Piackutató Intézet 2022-es adatai arról tanúskodnak, hogy tavaly húsvétkor a 3,1 millió háztartás
- 17,4 milliárd forint értékben
- összesen 7539 tonna sonkát, füstölt húst vásárolt,
- ez háztartásonként 2,5 kilogrammot jelentett 5700 forint értékben.
Az is kiderült, hogy a háztartások által március–áprilisban megvásárolt sonka-, valamint füstölthús-mennyiség az éves összvolumen 44 százalékát tette ki.
A sonka nem maradhat el a családok asztaláról – fotó: pixabay.com
Fontos a minőség
Az elmúlt évek tapasztalatai arra utalnak, hogy a vásárlók inkább kevesebb, de jobb minőségű sonkát választanak húsvétra.
Bízunk benne, hogy a magas élelmiszer-infláció ellenére ezt a szokásukat idén is megtartják
– mondta Mostisch Martina, aki utalt arra is, hogy a kiskereskedelmi szereplőkkel folytatott beszélgetései alapján előfordulhat, hogy a vásárlók az olcsóbb termékek irányába mozdulnak el.
Érdekesség, hogy bár a húsvéti sonka tekintetében lefelé vásárlás várható, a csokoládéfigurák esetében az utóbbi időben ragaszkodnak a jobb minőséghez a magyarok, inkább kevesebbet, de jobbat vásárolnak
– tette még hozzá a főtitkár, aki szerint a magyarok egyre tudatosabb vásárlói attitűdje az elmúlt időszakban egyre jobban érezhető.
Tavaly húsvétkor 7539 tonna sonkát, füstölt húst vásárolt a lakosság – fotó: pixabay.com
Kettős prés alatt áll a sertéságazat
A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint
a sertéshús és sertéshúskészítmények a többi élelmiszerhez képest kisebb szeletet haraptak ki az élelmiszerinflációs tortából.
Éder Tamás elmondta, ennek az az oka, hogy a többi élelmiszer árát a gabonaárak emelkedése már 2021 második felétől felfelé húzta, amit a tavaly februárban kirobbanó orosz–ukrán háború tovább fokozott. A magyar gabonapiacon végbemenő drasztikus áremelkedés sok ágazatra, így a húsiparra is hatással van. 2022 elejétől épültek be a költségekbe a magasabb gabonaárak, ami a fogyasztói árakban is fokozatosan érvényesült, ennek lett az eredménye az évtizedek óta nem látott mértékű élelmiszerár-emelkedést.
Mivel azonban Európában túlkínálat bontakozott ki sertéshúsból, így akkor még nem emelkedtek drasztikusan az árak. Ez a tendencia egészen 2022 első negyedévének végéig tartott, ekkortól datálható a sertéshús drágulása. Az év végére mintegy 80-90 százalékos drágulás ment végbe az élő sertés árában
– mondta a szövetség első embere, jelezve, hogy ez azonban nem látszódott meg teljes mértékben a fogyasztói árakon, a sertéshús-ágazat kettős prés alá került. Egyrészt növekedtek az inputköltségek, ami a piaci logika szerint be kellett volna épüljön a fogyasztói árakba. Viszont a túlkínálat és az ezzel párhuzamos keresletcsökkenés az árak csökkenését indokolná.
Ez a két egymással ellentétes folyamat fogja satuba a sertéshúságazatot
– tette hozzá Éder Tamás.
A családi pénzcsapok elapadtak, ami lefelé vásárláshoz vezetett, azaz a háztartások kénytelenek a gyengébb minőségű, olcsóbb terméket előnyben részesíteni. A legfrissebb inflációs adatok szerint a sertéshús idén februárban 29,3 százalékkal került többe az előző év azonos időszakához képest.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
