A mai napig gyakran emlegetett betyár életpályáját nagyban meghatározta, hogy apját (Rózsa András) korán elveszítette, mivel lólopásért felakasztották (más források szerint viszont rablás közben agyonütötték).
Az ifjú Rózsa Sándor az első bűntettét Kiskunhalas közelében követte el 23 éves korában, amikor egy gazdától két tehenet lopott. 1836-ban indult ellene eljárás, ekkor került a szegedi börtönbe. Később megszökött, és számos betyárkaland kapcsolódott a nevéhez, 60 bűnesetet ismerünk, amelyet az ő nevéhez kötnek.
A rendelkezsére álló források szerint 30 embert ölt meg, köztük csendőröket. Számos tanyát rabolt ki, marhákat, lovakat hajtott el. Az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz. Kérvényét, melyben ígértet tett arra, hogy becsületes életet fog élni, elutasították.
1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmánytól amnesztiát kapott, majd 150 fegyveres lovassal szabadcsapatot alakított, és sikereket aratott a szabadságharcban. November 17-én viszont Asbóth Lajos ezredes egy falu lefegyverzésére vezényelte ki Rózsa Sándor szabadcsapatát, akik kirabolták a falut, a lakosokat pedig, 36 főt, megölték. Emiatt a szabadcsapat feloszlatására került sor.
Rózsa Sándor később Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után kísérletet tettek elfogására, ezért folyamatosan bujkálásra kényszerült. Forradalmi szervezkedéssel vádolták, és példátlanul magas, 10 000 ezüst forint vérdíjat tűztek ki a fejére. Ennek ellenére sokáig nem sikerült elfogni, amíg 1857-ben az egyik barátja adta ki a pandúroknak. Tárgyalását 1859 februárjában tartották.
A szabadságharc után nagy népszerűségnek örvendett a hírhedt betyár, ezért, bár kötél általi halálra ítélték az elkövetett bűncslekmények miatt, nem akartak mártírt csinálni belőle, így életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt, ahol 1865-ig raboskodott. 1868-ban amnesztiával szabadult.
Kiszabadulása után újra bűncselekmények árán igyekezett pénzhez jutni. Postakocsikat rabolt ki társaival, de a vasút megtámadásával is próbálkoztak.
Ezután megindult a betyárvilág központi irányítású felszámolása, és Ráday Gedeon királyi biztos fogatta el Rózsa Sándort 1869. január 12-én. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Rózsa Sándor, a hős igazságosztó?
Néhány érdekes tény és mende-monda a betyárról:
- 1813. július 10-én született a röszkei-szegedi tanyavilágban.
- 1878. november 22-én, 65 évesen hunyt el Szamosújváron, a halál oka: gümőkór.
- Korabeli források szerint csak a gazdagoktól lopott, másokkal bőkezűen bánt.
- A megszerzett zsákmányt mindig egyenlően osztotta szét cimborái között.
- Eredeti mestersége szerint pásztor volt.
- Vannak olyan történetek, amelyek szerint varázsereje volt, amellyel boszorkányok ajándékozták meg.
- Állítólag Rózsa Sándoron nem fogott a golyó sem, mert burokban született.
Bűnöző, a szegények védelmezője és szabadságharcos egyben. Számtalan törvényellenes cselekedete volt, mégis a nép emlékezetében igazi hősként maradt meg, valószínűleg igazságszeretete és szabadságvágya miatt. Az igazságot viszont csak a saját szemszögéből tudta értelmezni.
Indexkép: Pixabay
Forrás: wikipedia.hu
