Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint az Európai Unió madárinfluenza-referencialaboratóriuma által készített és az EFSA Journalban közreadott legfrissebb madárinfluenza-áttekintés szerint, szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza-kitörést regisztráltak az unió területén – írja a nak.hu.

(HPAI) A(H5N1)- és A(H5N5)-vírus kimutatását jelentették háziasított (341) és vadon élő (316) madarakban, Európa 27 országából. A háziszárnyasoknál a magas patogenitású madárinfluenza számos kitörése nagy baromfisűrűségű területeken összpontosult, és a gazdaságok közötti másodlagos terjedés jellemezte őket.

Ebben a jelentési időszakban elsősorban a vízimadarak, különösen a hattyúk voltak érintettek, a magas patogenitású madárinfluenza-vírus észlelése Délkelet-Európára koncentrálódott. Az A(H5N5)-vírus kiterjesztette földrajzi elterjedését és gazdaszervezetei körét, ami a sirályok és varjak esetében leírt észlelések és halálozási események megugrását eredményezte.

Ebben a jelentési időszakban Európában nem jelentettek új HPAI-vírus kimutatásokat emlősökben, de az Amerikai Egyesült Államokban (USA) a jelentések szerint érintett tejelőszarvasmarha-farmok száma 16 államban több mint 800-ra emelkedett, és egy vegyes fajú gazdaságban két sertésben azonosították a HPAI-vírust.

Szeptember 21. és 2024. december 11. között 56 új emberi madárinfluenza-vírusfertőzéses esetet jelentettek Észak-Amerikából (45 A(H5N1) eset), Vietnámból (egy A(H5)) és Kínából (tíz A(H9N2) eset). Az észak-amerikai A(H5) humán esetek többsége (95,6%, n = 43/45) a madárinfluenza-vírus kimutatását vagy a betegség kezdetét megelőzően baromfival, élőbaromfi-piacokkal vagy tejelő szarvasmarhákkal való érintkezésről számolt be. A madárinfluenza-vírusokkal való emberi fertőzések továbbra is ritkák, és nem találtak bizonyítékot az emberről emberre történő átvitelre – írja a nak.hu.

tyúk

657 magas patogenitású madárinfluenza-kitörést regisztráltak az unió területén – fotó: pixabay.com

A jelenleg keringő madárinfluenza-fertőzés kockázata

A(H5) influenzavírusok 2.3.4.4b klánjába tartozó vírusokkal való fertőzöttség továbbra is alacsony a lakosság körében az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség (EU/EGT) lakossága számára. A fertőzés kockázata továbbra is alacsony vagy közepes azok számára, akik foglalkozásuk során vagy más módon fertőzött állatokkal, illetve fertőzött környezettel.

Madárinfluenza Magyarországon 2024.10.01-2025.01.31. között

Magyarországon 2024. október és 2024. december 31. között, 188 igazolt eset volt a Nébih statisztikái szerint. Az őszi járvány október 1-én indult Füzesgyarmaton, Békés vármegyében egy pecsenyekacsa-állományban. Ezt követően megjelent Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is. Az érintett állományok felölelik valamennyi baromfifajt és hasznosítási irányt. Pecsenyekacsa 33, tenyészkacsa 7, pecsenyelúd 3, tenyészlúd 3, tömőlúd 30, mulardkacsa 79, hízó pulyka 9, tenyészpulyka 1, brojler 7, tenyésztyúk 1, tojó tyúk 4, fácán 1, háztáji vegyes 11 helyen esett el.

2025. első hónapjában további hat baromfitartó gazdaságból jelentettek madárinfluenza-kitörést. Ezek közül hármat Hajdú-Bihar, továbbá egyet-egyet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, illetve Pest vármegyéből. Az érintett állományok között két pecsenye kacsa, két tömő lúd, valamint egy tenyészlúd és egy tojótyúk volt.

A madárinfluenza-járvány által okozott közvetett kár még úgyis hatalmas, hogy a rendkívül magas esetszám – szemben pl. a lengyelországi esetekkel – egy alacsonyabbnak tekinthető egyedszámmal párosul. A közvetlen károkat, melyek a termelési, illetve értékesítési kiesésekből adódnak, pontosan becsülni sem lehet.

2025. január 16-án a Nébih feloldotta a madárinfluenza-járvány miatt felállított megfigyelési körzetek nagy részét, mivel a dél-alföldi területen, a négy vármegyére (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok) kiterjesztett megfigyelési körzet területén december 7. óta nem fordult elő újabb madárinfluenza kitörés és az előírt intézkedések is megtörténtek. Egyetlen, a betegséggel sújtott telep feloldása tolódott későbbre, a végfertőtlenítés elhúzódása miatt, így e telep körül tovább fennmaradt a 10 km sugarú megfigyelési körzet – olvasható a nak.hu cikkében.


A hatóság a 2024 októbere óta tartó madárinfluenza-járvány következtében elrendelt korlátozásokat fokozatosan oldja fel az egész ország területén. Ezt követően lehet a baromfitartó telepeket újra betelepíteni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a madárinfluenza vírusa még mindig jelen van hazánkban! Ezt igazolja az állategészségügyi hatóság által (vadmadarakból folyamatosan) végzett, felügyeleti programban talált pozitív esetek magas száma. A tartó/tulajdonos által igényelt betelepítési engedély kiadását minden esetben hatósági helyszíni ellenőrzés fogja megelőzni. Egy újabb, a tavaly őszihez hasonló, jelentős járványhullám elkerülése érdekében a betelepítések kizárólag szigorú feltételek mellett történhetnek!

2025. január 21-én szigorú feltételekkel indulhatott el a baromfitartó gazdaságok madárinfluenza járványt követő be- és újratelepítése. A feloldás után a megfigyelési körzetek területére (akár kitöréssel érintett telep, akár nem) új állományt kizárólag az állategészségügyi hatóság engedélyével szabad betelepíteni. A szükséges engedélyt a tartó/tulajdonos által benyújtott betelepítési kérelem alapján adja ki a területileg illetékes állategészségügyi hatóság.

Valamennyi telep betelepítési engedélyének kiadását hatósági helyszíni ellenőrzésnek kell megelőznie, amely során a megállapításokról fényképes dokumentáció is készül.  Betelepítésre alkalmatlannak talált telepek esetében legkorábban harminc nap múlva adható be újabb kérelem.

Az úgynevezett kiemelt kockázatot jelentő telepeken, vagyis azokon a tartási helyeken, amelyeken 2020. január 1-jét követően háromszor vagy annál többször került sor madárinfluenza-kitörés megállapítására, az első hatósági helyszíni ellenőrzésre az Országos Járványvédelmi Központ, a Baromfi Terméktanács járványügyi szaktanácsadójának, valamint a területileg illetékes hatóság egyidejű részvételével kerül sor. Ezekre a telepekre újratelepítési, valamint betelepítési engedélyt csak akkor ad a hatóság, ha járványvédelmi szempontból mindhárom közreműködő egybehangzóan megfelelőnek ítéli az adott tartási helyet.

A Nébih minden esetben nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét a járványügyi előírások maradéktalan betartására, az állományok védelmének érdekében nélkülözhetetlen szabályok ismeretére, azok mindennapi rutinként való követésére. A magas kockázatú vármegyékben a baromfik kötelező zártan tartása is érvényben marad mindaddig, amíg nagy a kockázata a baromfiállományok vadon élő madaraktól való megfertőződésének.

Rendkívül fontos a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása azokon a területeken is, amelyeket eddig még nem érintett a madárinfluenza. Mivel a fertőzések forrásai nagy valószínűséggel a vadon élő madarak, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljék a baromfik vadon élő madarakkal történő közvetlen vagy közvetett érintkezését. Az állatokat zárt helyen kell etetni és itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagot is zárt helyen szükséges tárolni.

A madárinfluenza megjelenését jelezheti, a megemelkedett elhullás, bágyadtság, hasmenés, idegrendszeri tünetek. A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál TEMATIKUS ALOLDALÁN.

Indexkép: pixabay.com