A klímaváltozás a méhállományra is hatást gyakorol, befolyásolja az általuk begyűjtött méz mennyiségét és minőségét. A méhek csak most látnak munkához, de ha idén is aszályos évünk lesz, napraforgómézből ismét hiány lehet. Az unióba özönlő olcsó, silány mézek pedig kiszorítják a piacról a magyar termékeket – írja az index.hu
A hazánkban megtermelt méz mennyisége – az alacsony fogyasztás ellenére is – az 1900-as évek óta folyamatosan nő – fotó: pixabay.com
Alacsony a fogyasztás
A magyar méz Európában mindig keresett termék,volt, Magyarország az unió méztermelő országai között az ukrajnai háború kitöréséig dobogósnak számított. Nem úgy, mint a mézfogyasztásban, ami a régiós, éves, egy főre jutó 1,7 kilogrammos átlagtól jócskán elmaradva alig éri el a 0,5 kilogrammot.
A hazánkban megtermelt méz mennyisége – az alacsony fogyasztás ellenére is – az 1900-as évek óta folyamatosan nő, de az éghajlatváltozás negatív hatásai számos problémát okozhatnak a méhállományban. Jó példa erre a tavalyi aszályos év, amikor a Tiszántúlon az aszálykárok miatt alig gyűjtöttek hárs- vagy napraforgómézet. A Másfél fok platform online konferenciáján Vincze Csilla méhész, meteorológus beszélt a témáról, elemezve a klímaváltozás méztermelésre gyakorolt hatásait.
Sok mézet termelünk, de keveset fogyasztunk – fotó: pixabay.com
Domináns mézexportőrök vagyunk
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a 2015–2019 közötti években mézexportőrként jó időszakot könyvelhettünk el, csak Spanyolország előzött meg minket az uniós piacon értékesített mennyiségben.
Magyarországon körülbelül 17,5 ezer méhészet, 1,2 millió méhcsaláddal, évente 22,5 tonna mézet termel, amiből 10-15 ezer tonnát értékesít külföldön, főként Nyugat-Európában.
Németország számít/számított az egyik legnagyobb felvásárlónknak, mert náluk jelentősen csökken a méhkaptárak száma.
Az elmúlt tíz évben emelkedett a méhészetek száma, amiben nagy szerepe volt az ágazati állami támogatásoknak. A termelők helyzetét azonban több tényező is nehezíti: a háború miatt megszűntek az olcsóbb ukrán termékeket érintő védővámok, így az uniós piacot nagy mennyiségben elárasztották az ukrán áruk, csakúgy, mint a Kínából, Mexikóból, Argentínából érkező mézek. Ezeket lényegesen olcsóbban forgalmazzák, mint a hazait. A sok esetben egyéb adalékanyagokkal dúsított, gyengébb minőségű termékek, a globális infláció miatt fokozódó fogyasztói árérzékenység miatt nagy előnyre tettek szert.
2015–2019 közötti években mézexportőrként jó időszakot könyvelhettünk el – fotó: pixabay.com
Az éghajlatváltozás hatásai a méhészeti ágazatot is érintik
A méz cukortartalmára már egy-két fokos hőmérséklet-eltérés is hatással van, az enyhe telek pedig kedveznek a méheket sújtó betegségeknek, az atkák és a baktériumok szaporodásának. 2021-2022-ben a méhállomány 17,5 százaléka pusztult el, pedig a domináns hazai faj (Pannon méh vagy szürke magyar méh) a környezeti változásokhoz jobban alkalmazkodik. Jellemzője, hogy kevés élelemmel átvészeli a zord teleket, jól szaporodik, szelíd, kedvező a rajzóképessége.
A méhek nagyon érzékenyek az időjárásra: például intenzív rajzás figyelhető meg a zivatarok előtt, az aszályos időszakban pedig megkétszerezik a vízbegyűjtő dolgozók számát, így a nektárgyűjtéssel kevesebben tudnak foglalkozni.
Nem viselik jól a nagy hőmérsékleti ingadozást sem, a tűrőképességük a víz és a levegő tekintetében is 10–35 fok közötti. A tisztulórepüléseik 10-12 fokban kezdődnek, a gyűjtések a virágzástól, 18 foktól, ideálisabban 20 foktól.
Negatívan hat a nektárképződésre a 35 fok feletti tartós hőség, ahogy az 5 m/s szélsebesség is. A méhek 60-70 százalékos páratartalomban és 25 fok feletti hőmérséklet esetén a legaktívabbak. Csak a magas, 10 százalék fölötti cukortartalmú virágból gyűjtenek, így az akác, a maga 50-55 százalékos cukortartalmával az egyik legmegfelelőbb nektárt tartalmazza a számukra. Jellemzően 3 kilométerre repülnek, de ezt a távolságot élelmet keresve növelhetik 10, extrém esetben 30 kilométerre is.
A tisztulórepüléseik 10-12 fokban kezdődnek, a gyűjtések a virágzástól, 18 foktól, ideálisabban 20 foktól – fotó: pixabay.com
Csökkent a virágok nektártartalma
A klímaváltozás hatásai nem múlnak el következmények nélkül, az aszály miatt csökkent a virágok nektártartalma, megtizedelődött a napraforgótermés, a szálló por koncentrációjának emelkedése rontotta a méhek tájékozódását. Ráadásul a kései fagyok nemcsak a rügyfakadásban, hanem a méhállományban is kárt tehetnek.
Megfigyelések szerint a méhek az ásványi sókat a talajt "nyalogatva" veszik magukhoz. A talajszennyezésnek így ők is közvetlenül kitettek
– sorolta a problémákat a méhészettel foglalkozó meteorológus.
Az enyhe telek kedveznek a különböző paraziták, atkák és baktériumok elszaporodásának. Sok kaptárt kellett felégetni, és az érintett területet karantén alá vonni a nyúlós költésrothadásnak nevezett baktérium miatt.
Az IPCC előrejelzése szerint a klímaváltozás hatására, az évszázad végére a világon 14,5 százalékos csökkenés várható a méztermelésben.
Vincze Csilla szerint helyileg annyit tehetünk, hogy inkább a hazai méhészetek mézeit választjuk, és megőrizzük a vízforrásainkat, ami a méhek ivóhelyeinek biztosítása miatt is fontos. Hozzátette: arra is érdemes figyelnünk, hogy a méhcsaládok zavartalanul élhessenek a beépítetlen területeken.
