A borjak újszülött korban és az élet első négy hetében különösen fogékonyak a hasmenés kialakulására.
Míg az E. coli fertőzések elsősorban az élet első hetében fordulnak elő, a rotavírusok és a koronavírusok által előidézett hasmenés a második és harmadik élethét során a leggyakoribb. A cryptosporidiumok az első és a negyedik hét között idéznek elő hasmenést, míg az Eimeria-fajok (kokcidiumok) rendszerint csak háromhetes kor után jelenthetnek veszélyt a borjakra.
A kiszáradás komoly veszéjt jelent az újszülütt borjú életére – fotó: Agroinform.hu
A szervezet számára a legnagyobb problémát a súlyos hasmenés esetén a kiszáradás (vízveszteség), az elektrolitveszteség, a metabolikus acidózis (hiperaciditás) és az energiaveszteség jelentik.
A kiszáradás mértékének becslése a következők értékelése alapján lehetséges:
- a borjú állva maradási képessége,
- a bőr hőmérséklete,
- a szem besüppedése,
- a bőr turgora (a nyak bőrének ráncba emelésével).
Az újszülött borjak viszonylag kis testsúlyukhoz képest nagy testfelületük miatt metabolikus sebességük nagyon nagy, valamint nagy növekedési eréllyel rendelkeznek. A tej nagyon sok energiát, fehérjét és számos ásványi anyagot, nyomelemet és vitamint tartalmaz.
Ellés után egy órán belül minimum 1,5 liter jó minőségű föcstej itatására van szükség – fotó: Agroinform.hu
Az újszülött borjú emésztőcsatornájának enzimjei kizárólag a tej emésztésére rendezkedtek be, és a kérődzőkre jellemző előgyomrok csak a születés után néhány héttel fejlődnek ki teljesen.
A hasmenés a nélkülözhetetlen tápanyagok csökkent felszívódásához vezet ugyanabban az időben, amikor a borjú energiaszükséglete nagy. Ezért kiemelten fontos a hasmenéses borjak energiafelvétele.
A hasmenést elkerülendő az újszülött borjak föcstejjel (kolosztrummal) való optimális ellátása különösen fontos. Itt három fontos tényezőre kell figyelnünk. Ellés után egy órán belül minimum 1,5 liter, utána 2 órán belül 1,5-2,5 l mennyiségű jó minőségű föcstej itatására van szükség.
Az időre azért kell figyelni, mert a születés után eltelt idővel folyamatosan romlik a föcstej védőanyagainak felszívódása a borjúban. A föcstej immunglobulin tartalmának minimum 50 g/liternek kell lennie (kontroll: kolosztrométerrel mérve). A kolosztrum-adagolásnál egyre inkább jellemző, hogy terjed a 3-4 literes mennyiség egyszerre, szondával (drencseléssel) való bejuttatása.
Az ellés utáni időszakban egy kis odafigyeléssel sok pluszköltsgéget megspórolhatunk – fotó: Agroinform.hu
Amikor egészséges körülményekről beszélünk, akkor természetesen a kiváló elletési- és elhelyezési higiénia alapkövetelmény és az egyedi, iglus elhelyezés is. A legfontosabb, hogy az üszőborjak számára biztosítva legyen a jó start, mert a magas szintű kolosztrális passzív immunitás kevesebb hasmenést eredményez és később busásan megtérül a hosszú hasznos élettartamban és nagy életteljesítményben.
A nem megfelelő itatási technikák és borjúnevelési gyakorlat fontos szerepet játszik a hasmenés kialakulásában.
Például az etetésenként adott túl kevés vagy túl sok tej, vagy a tejpótló tápszer életkornak nem megfelelő emészthetősége ugyanúgy hasmenést okozhat. Sok problémát okoz a tej vagy tejpótló testhőmérséklet alatti hőmérsékleten itatása is. A tejpótló helytelen tárolása vagy összekeverése, a ketrecek és az itatás eszközeinek nem megfelelő higiéniája és a huzat egyaránt elősegíti a hasmenés kialakulását.
|
_fill_540x300_0.jpg)
