Az ágazat helyzetét, jövőképét vitatták meg a szakemberek Kaposváron, a MATE KÁN Egyetemi Napok keretében nemrég megrendezett 34. Nyúltenyésztési Tudományos Napon. Ezen elhangzott: tavaly, a pénzügyi nehézségek miatt sokan felhagytak a termeléssel.
– Minket is érint a hatalmas energiaár-növekedés, a takarmányárak növekedése, ami miatt azt mondhatjuk, hogy a hízónyúl termelése jelenleg veszteséges – mondta el Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke a Kossuth Rádió HajnalTáj című műsorában. – Ez látszik a tavalyi termelési adatokból; Magyarországon ma 55-60 nagyüzemi telep van, melyben mintegy 100 ezer anyanyúl termel, de 2022-ben, illetve 2023 első negyedévében csaknem 20 százalékkal csökkent az ágazat termelése. Jelenleg 3,6-3,8 millió darab nyulat vágunk két vágóhídon, az egyik Lajosmizsén, a másik pedig Baján található. Somogy megyében a kaposvári egyetemi tangazdaságban is folyik nyúltermelés a pannon fehér fajtával, illetve több olyan kistermelőről tudunk, aki 80-100 közötti anyanyúl létszámmal dolgozik. Emellett további nagyüzemek is működnek itt, tehát Somogy elég aktív, ami a nyúltartást illeti. Kérdés, nekik sikerült-e átvészelni az elmúlt időszakot és nem tudjuk sajnos, mit hoz majd a következő időszak mind takarmány-, mind energiaárban.
A magas energia- és takarmányárak a hízónyúl-termelést is sújtják – fotó: pixabay
Jelen viszonyok között kiemelten fontos, hogy a termelők éljenek a támogatásokkal és a pályázatok nyújtotta lehetőségekkel.
– A cél az, hogy ezeket a gazdaságokat életben tartsuk, a két vágóhíd is mindent megtesz ennek érdekében – folytatta Juráskó Róbert. – A minisztériumtól is több jogcímen kapunk támogatásokat annak érdekében, hogy a meglévő termelési szintet fenn tudjuk tartani, illetve amennyiben lehet, bővíteni. Ez utóbbit célozza a tenyésznövendéknyúl-támogatás, ez minden tenyésznyúl után 2000 forint vissza nem térítendő támogatást jelent, amit kistermelő is igényelhet, hiszen 10 anyanyúl felett már jogosult a támogatásra. Másik fontos támogatásunk az állatjóléti és a vakcinatámogatás, illetve fontos megemlíteni még az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati kiírást. Ez támogatja új telepek létrehozását és meglévők korszerűsítését is. Az ágazat ebből a támogatási forrásból mintegy 2,4 millió forintot tudott igénybe venni.
Az idehaza megtermelt nyúlhús csaknem 96 százaléka azonban sajnálatos módon külföldre megy.
Ízletes és egészséges – akár hetente is kerülhetne az asztalra nyúlhús – fotó: pixabay
– Termékeink 80 százaléka a Benelux-államokba, illetve Franciaországba, Németországba, Svájcba és Olaszországba kerül, továbbá fontos piacunk a bébiétel-gyártás – folytatta Juráskó Róbert. – A nyúlhússal találkozik először a húsféleségek közül a csecsemő, mert semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz és már 3 éves kortól adható. Az édesanyák sokszor nem is tudják, hogy a gyerek nyúlhúst eszik, mert a címkén csak az olvasható, hogy 3 éves kortól lehet adni – abban a bébiételben biztosan nyúlhús van 8-10 százalékos arányban.
Juráskó Róbert arról is beszélt: belföldi fogyasztás-ösztönző kampányuknak köszönhetően a nagy áruházláncokban ma már napi termék a nyúlhús, ebben a szegmensben tavaly csaknem 750 tonnát sikerült értékesíteni fél és egy kilogrammos kiszerelésben. Fontosnak tartja az elnök, hogy a nyúlhús is bekerüljön a 27 százalékos helyett az 5 százalékos áfakörbe, véleménye szerint ha ez megtörténne, akkor el lehetne érni, hogy hetente kerüljön nyúlhús a magyar emberek asztalára. Juráskó Róbert okkal bizakodó, hiszen a kampányuk indulása, 2017 óta évről évre megduplázták a fogyasztást.
