Az elmúlt években folyamatosan erősödött a klímaváltozás, ami egyebek közt abban nyilvánul meg, hogy nyaranta gyakrabban tapasztalunk extrém magas hőmérsékletet, s az ilyen periódusok egyre tovább (akár egy héten át is) tartanak. Ez haszonállatainknál (de házikedvenceinknél is) úgynevezett hőstresszt okozhat.

Akkor beszélünk hőstresszről, ha a környezeti hőmérséklet meghaladja azt az értéket, amit az állat szervezete még képes kompenzálni. Ez azonban fajonként, sőt, egyedenként is eltérő lehet.

Ha túl meleg van, az állatok az árnyékos, huzatos helyeket keresik, itató vagy a vízforrás körül csoportosulnak. Akár nyáladzhatnak is, a kérődzők pedig a megszokotthoz képest többet állnak. Az állatok légzése szaporává válik, a pulzusszámuk is növekszik, testhőmérsékletük megemelkedik.

Nagy hőségben enni se akarnak

A hőstressz hatására csökken a takarmányfelvétel, az állatok kevesebbet esznek, ennek okán pedig romlanak a termelési mutatók is. Nő a vetélések száma és csökken az újszülött állatok testtömege.

sertés

A sertések nem véletlenül dagonyáznak, így hűtik a testfelületüket, mivel működő verejtékmirigyek híján izzadni nemigen tudnak – forrás: Pixabay

A hőstressz megelőzhető, illetve ha már bekövetkezik, káros hatásai mérsékelhetők különféle tartástechnológiai és takarmányozási eljárásokkal.

A szarvasmarha esetében a bendő mikroorganizmusainak tápanyagellátása a legfontosabb hőstressz idején, az a cél, hogy egészséges bendőflóra alakuljon ki/maradjon és hogy az állat megfelelő mennyiségű biomasszát ürítsen a meleg nyári napokon is. Ilyenkor különösen ajánlott a bendő pufferelése, azaz folyamatos „üzemanyaggal" való ellátása a tehén egészségének megóvása érdekében.

Az emésztésre kell odafigyelni

Sertéseknél a takarmány savanyítása alkalmas lehet a takarmányban jelenlévő patogén, hasmenést okozó flóra gyérítésére. A víz savanyításával pedig az állatok emésztését segíthetjük. Az emésztés során képződő hőmennyiséget ajánlott csökkenteni a takarmányadag nyersrost tartalmának mérséklésével. A nyersfehérje szintjét is érdemes visszafogni, ami az anyagcsere során képződő hő mennyiségére van pozitív hatással.

Léteznek továbbá stresszellenes hatású vitaminok, ilyen a C- és E-vitamin. Ezek mennyisége akár duplájára is növelhető a takarmányadagban. Ráadásul a C- és E-vitamin hatékony antioxidáns, segíti a szapora légzés megelőzését.

Mennek az elektrolitok is

A fokozott vizeletürítéssel sajnos, az elektrolitok is távoznak a szervezetből, ami a takarmány nátrium- és kálium kiegészítésével kompenzálható.

Baromfinál visszaeső tojástermelés és rossz takarmányhasznosítás lehet a hőstressz következménye. Szélsőséges esetben a hőség a keringés összeomlásához és az állat pusztulásához is vezethet.

Fontos, hogy az istálló több pontján legyen könnyen elérhető, friss ivóvíz, ez az alapja a védekezésnek.

Valamennyi állatfaj esetében fontos továbbá, hogy tartási helyük jól szellőzzön és megfelelően árnyékolt és védett legyen legyen a tűző napsütéstől. Hatásos a párásítás és az állatok testének nedvesítése is. Ezt jól tudják a sertések, nem véletlenül dagonyáznak, ha megtehetik...