Nem elég tekerni egyet a kismutatón, ennél sokkal bonyolultabb a tavaszi és az őszi óraátállítás egy gazdaságban. A problémákkal minden szezonváltásnál szembesülnek az állattartók.
Pozitív hatások: több fény, kedvezőbb hőmérséklet
- Hosszabb világos időszak a mezőgazdasági munkákhoz: A nyári időszámítás során több természetes fény áll rendelkezésre a munkanap során, ami előnyös lehet a növénytermesztés és betakarítás során.
- A gazdák tovább dolgozhatnak a földeken.
- Energiamegtakarítás: Ha a gazdaságok kevesebb mesterséges világítást és géphasználatot igényelnek a hosszabb világos idő miatt, az csökkentheti az energiaköltségeket.
- Jobb időjárási körülmények kihasználása: A reggeli hűvösebb órákban végzett munka csökkentheti a hőséghullámok okozta stresszt, különösen a nyári időszámítás során.
Negatív hatások: Mindent összezavar, ami élő
Az óraátállítás jelentős hatással van a tejelő szarvasmarhák bioritmusára, mivel ezek az állatok rendkívül érzékenyek a napi rutinra és a természetes fény változásaira. Az óraátállítás főként a fejési időpontok eltolódásán keresztül érinti őket, ami befolyásolja tejtermelésüket, táplálkozási szokásaikat és általános jólétüket.
1. A napi rutin felborulása
A szarvasmarhák belső biológiai órája (cirkadián ritmusuk) az állandó, következetes napi rutinra van hangolva. Az etetés, pihenés és fejés időpontjai hatással vannak a hormontermelésükre, emésztésükre és tejtermelésükre. Az óraátállítás hirtelen megváltoztatja ezt a ritmust, ami stresszt okozhat az állatok számára.
2. Tejtermelés csökkenése és hormonális változások
A tejelő tehenek tejtermelése hormonálisan szabályozott, különösen a prolaktin és oxitocin hormonok révén, amelyek a fejéshez szükségesek. Ha a fejés időpontja hirtelen egy órával előrébb vagy későbbre tolódik, az állatok szervezete nem tud azonnal alkalmazkodni.
Ennek következménye lehet a tejhozam átmeneti csökkenése, mivel a szervezetük nem termeli megfelelő ütemben a tejleadáshoz szükséges hormonokat. Az oxitocin hormon kiválasztódása szorosan kapcsolódik a megszokott időpontokhoz, így a stressz és a változás miatt nehézkesebbé válhat a tej kiürítése az emlőből.
3. Stressz és viselkedésváltozás
A hirtelen időeltolódás szorongást és zavart viselkedést eredményezhet a szarvasmarháknál. Az állatok idegessé, nyugtalanná válhatnak, ami negatívan befolyásolja a takarmányfelvételt és az emésztési folyamatokat. A stressz csökkenti a tej minőségét és mennyiségét, valamint növelheti a betegségek, például a tőgygyulladás kockázatát.
A tehenek szervezete nem tud azonnal alkalmazkodni - fotó: Pixabay
4. Adaptációs stratégiák az óraátállításhoz
A gazdálkodók általában fokozatos átállítást alkalmaznak az óraátállás okozta stressz csökkentése érdekében.
Néhány módszer:
- Fokozatos időeltolás: A fejési időpontokat napi 10-15 perces változtatásokkal igazítják az új időhöz, nem pedig azonnal egy órával előre vagy hátra.
- Etetés és világítás fokozatos módosítása: A tehenek megszokják, hogy az új időrendben kapják a takarmányt és változik a világítási időszak.
- Tartós időszámítás előnyben részesítése: Sok tejtermelő gazdaság szerint az lenne a legjobb megoldás, ha eltörölnék az óraátállítást, mert így nem kellene évente kétszer alkalmazkodniuk.
A technika ördöge: Az újrakalibrálás mindig rizikós
Az automatizált rendszerek (például öntözőrendszerek, etetőgépek, fejőrobotok) működését az időátállás miatt újra kell kalibrálni, ami néha technikai problémákat okozhat.
A gazdálkodók megszokott napi rutinját is felboríthatja az óraátállítás, főként az állattartásban dolgozók számára. A munkavállalók biológiai órájának alkalmazkodása is időbe telhet, ami csökkentheti a termelékenységet.
Óraátállítás Magyarországon
Első bevezetés (1916–1920): Az Osztrák–Magyar Monarchia részeként Magyarország 1916-ban vezette be először a nyári időszámítást az energiatakarékosság érdekében.
Második világháború alatti alkalmazás (1941–1945): A háborús években ismét alkalmazták a nyári időszámítást, szintén energiatakarékossági okokból.
1954–1957 közötti időszak: A munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítése érdekében vezették be újra az óraátállítást.
1980-tól napjainkig: Az energiafogyasztás csökkentése céljából 1980-ban ismét bevezették a nyári időszámítást, amely azóta is érvényben van.
Óraátállítás: még meddig?
Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az óraátállítás eltörlését, azonban a tagállamok közötti egységes döntés hiánya miatt a változtatás bevezetése elhalasztódott. A legfrissebb információk szerint az óraátállítás 2025-ben is érvényben lesz, és Magyarország 2025. március 30-án hajnalban áll át a nyári időszámításra.
Gulyás Gergely miniszter 2025 februárjában kijelentette, hogy ha egységes európai döntés születik az óraátállítás eltörléséről, Magyarország a nyári időszámítást preferálná.
Indexkép: Pixabay
