Aggódnak a magyar méhészek, mivel jelentősen nőttek a költségeik, probléma a dömping import, ráadásul az árak emelkedése miatt a mézfogyasztás is mérséklődik. Az ágazatot sújtó kihívások miatt nehéz évük lehet a hazai termelőknek – írja az index.hu
Nagyon nehéz a dolga a méhészeknek is – fotó: pexels.com
Nagyon nagy a baj
Sokan nem veszik elég komolyan a mostanában egyre gyakrabban elhangzó figyelmeztetést, miszerint méhek nélkül veszélybe kerülhet az egész emberiség. A Földön már 50 millió éve élő rovarok 250 ezer növényfaj beporzásáért felelősek, nélkülük nem lenne termés. Jelenleg a méhészeknek köszönhetően még kellő számban jelen vannak, de az utóbbi idők termelési nehézségei, a költségnövekedés és az eladhatatlan méz miatt egyre többen fontolgatják a tevékenységük befejezését.
A Mézes Gergő Méhészetének tulajdonosa, Molnár Gergely az index.hu kérdésére válaszolva nagyon tömör volt: "Nagyon nagy a baj."
"Hónapok óta nem vásárolnak termelőktől mézet a magyar kiszerelő üzemek, ezért a hazai méhészek nagyon nehezen tudják értékesíteni terméküket. Ennek ellensúlyozására egyre többen próbálnak közvetlenül, például termelői piacokon árusítani, de egyrészt erre a méhészek nagy része nem volt felkészülve, másrészt a kereslet is csökkent a gazdasági nehézségek miatt. Tele vannak a méhészek raktárai, nincs hely az új termésnek" – fogalmazott Molnár Gergely.
Jelentősen emelkedtek a méhészek költségei
Nemcsak az energia, az üzemanyag, és a munkaerő drágult, hanem a tároláshoz szükséges hordók ára is megugrott, a mézesüvegre való kupakok ára a háromszorosába kerül. Az emelkedő költségeket a mézárban nem tudják érvényesíteni, hiszen egy olyan időszakban élünk, amikor sokan takarékoskodni kényszerülnek és csökkentett áron sem veszik meg a mézet.
Molnár Gergely elmondta: a magyar méhészek kétségbe vannak esve, annak ellenére is, hogy jól teleltek a méhek, de sok termelőnek nincs kellő tartaléka.
A mi szakmánkban nehéz tartalékot képezni, mert nagyon sok múlik az időjáráson. Ha jó évünk van, és sok mézet gyűjtenek a méhek, akkor van bevételünk, de ha utána rossz jön, és nincs termés, csak elapad a korábbi jó év eredménye
– érvelt a méhész, aki hozzátette azt is, hogy a tavalyi siralmas év után a legtöbb méhész az új szezont csak hitelből tudná finanszírozni. A kölcsönfelvétel kockázatát azonban hiába is vállalnák sokan, mégsem jutnak előrébb, hiszen nagyon nehéz hitelhez jutni – ki tud ma a banknak egy biztos megtérülést bemutató ötéves üzleti tervet felvázolni olyankor, amikor számtalan a bizonytalansági tényező.
A Földön már 50 millió éve élő rovarok 250 ezer növényfaj beporzásáért felelősek – fotó: pexels.com
Nehéz év vár az ágazatra
A szakember szerint a magyar méhészek számára 2023 nagyon nehéz év lesz, ami nem csoda: ha a boltban egy üveg mézet 1900 forintért árulnak, akkor abból csak 400 Ft a termelőé mire az adókat, a kiskereskedelmi árrést, a kiszerelő üzemek költségeit és a felvásárló hasznát is leszámítjuk. Ez még a költségek fedezésére sem elegendő.
A Tehetsz méh többet! program ötletadója, Vida József üzletember szerint az ellenőrizetlen dömping import problémája az Európai Unióban minden méhészt érzékenyen érint. Ezért más tagállamokkal közösen olyan szigorítást sürgetnek, ami kiterjedne az eredetmegjelölés szigorítására és az import méz minőség-ellenőrzésére.
Nem mind méz, amit annak hívnak
Az Európai Bizottság márciusban hozta nyilvánosságra azoknak a laboratóriumi vizsgálatoknak az eredményét, amelyből egyértelműen kiderült, hogy az EU-ba érkező, főként kínai és török importméz fele hamisítvány volt – cukorrépából, rizsből, búzából készült.
Ezenfelül egyre több keleti tagország szólal fel az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatala ellen – az uniós gabonatermelők mellett a baromfitenyésztők és a méhészek is tiltakoznak. Ez most megoldódni látszik miután Magyarország is megtiltotta átmeneti jelleggel az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását.
Vida József szerint a magyar fogyasztók szerencsére egyre tudatosabbak, így ha a boltokban kapható mézek címkéin egyértelműen látható lesz, hogy melyik méz származik magyar méhészetekből, akkor azzal a vásárlókat segítik abban, hogy valóban egészséges, hamisítatlan mézet tudjanak vásárolni.
Ráadásul, ha ezzel párhuzamosan még azt is tudatosítják a vevőkben, hogy a magyar termelői méz ellenőrzött minőségű, finom és nagyon egészséges is, akkor emelkedhet a hazai méz fogyasztása.
A magyar termelői méz ellenőrzött minőségű, finom és nagyon egészséges – fotó: pexels.com
A mézet igen, de a beporzást nem lehet importálni
Nagyon fontos a beporzók védelmével foglalkozni, mert egyre nagyobb mértékű pusztulásuk veszélyeztetheti a mezőgazdasági termelés fenntartását. Vida József szerint addig nem lesz probléma amíg a magyar méhészek gondozzák a méhcsaládjaikat, mert a méhek képesek lesznek segíteni az egyre pusztuló vadbeporzók munkáját (a beporzást nemcsak a házi méhek végzik, hanem a vadméhek, a nappali és éjszakai lepkék, bogarak is). Egyre elterjedtebb, hogy a gazdálkodók azzal keresik meg a méhészeket, hogy vigyék a földjükre a méheket, ezzel segítve a terményeik beporzását.
Mi magunk, ha somot, borbolyát, trombitafolyondárt ültetünk, vagy éppen kékszakállt, szintén segíthetjük a méhek és beporzók munkáját, és gyönyörködhetünk abban
– mondta a méhész.
A 2020-ban elindított Tehetsz méh többet! programnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a méhek és más beporzók kipusztulásának fenyegető veszélyére, támogassa a méhészeket, és minél jobban ösztönözze a hazai mézfogyasztást.
_fill_540x300_0.jpg)
