70 százalékkal drágább a vágósertés termelői ára, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul ugyanennyivel emelkedett mind a hazai termelésből, mind az importból származó származó vágósertés ára is egy év alatt – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.
Ugyanakkor 2023. 4. hetén az árak nagyjából 2 százalékkal csökkentek, az előző héthez képest.
A hazai termelésből származó vágósertés árának alakulása – Fotó: AKI
A hazai termelésből származó vágósertés ára 2023 elején is azon az árszinten mozog, ahova 2022. szeptember elején emelkedett.
Ugyanakkor a sertéscomb 13 hónapja árstopos termék a kiskereskedelemben, a termelői árak ugyan emelkedtek, de több tényező hatására az inputárak is jelentősen megugrottak.
Jelentősen drágult a sertéshús 1 év alatt, de 2022. év végéhez képest csökkentő trendet mutatnak az árak – Fotó: Pixabay
Az AKI jelentés arra is kitér, hogy a nyers sertéshúsok feldolgozói értékesítési árai is emelkedtek:
- csontos sertéskaraj (szűzpecsenye nélkül) 50 százalékkal drágult
- sertéscomb (csont nélkül) 68 százalékkal drágult
- csontos sertéstajra 62 százalékkal drágult
- sertéslapocka 55 százalékkal drágult
- sertésdagadó 26 százalékkal drágult
2023. 4. hetén az árstopos, lédig sertéscomb kiskereskedelmi beszerzési ára átlagosan 1338,99 Ft/kg volt, 6,56 százalékkal olcsóbb, mint az előző héten.
Ugyanakkor
- a tálcás (500 g-os) csont nélküli sertéscomb 2214,32 Ft/kg (3,31 százalékkal drágább, mint egy héttel korábban),
- a vákuumos sertéscomb pedig 1524,59 Ft/kg (8,78 százalékkal olcsóbb, mint egy hete)
A sertéslapocka árai hasonló árszinten mozogtak ezen a héten.
A vágósertés ("E" minőségi kategória) vágóhídi belépési ára 54 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban, azonban ez nem magyar sajátosság, az egész Európai Unióban jelentősen emelkedtek az árak. Többek között Csehországban 60 százalékos, Németországban 62,5 százalékos, Belgiumban 68,8 százalékos, Lettországban 75,4 százalékos a drágulás egy év alatt, de Horvátországban, Írországban, Észtországban, Dániában, Bulgáriában, Finnországban, Szlovákiában kisebb az áremelkedés, mint Magyarországon. Az EU-s átlagos drágulás 55,2 százalék.
Mindeközben a Magyar Állattenyésztők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy "a magyar és az európai sertéstartók és az újév sem indul jól. Az elmúlt hetekben a hízókért 50-80 forinttal fizettek kevesebbet a hazai vágóhidak mint tavaly év végén. Miközben a felvásárlási árak szinte azonnal lekövették a forint erősödését az euróhoz és a dollárhoz képest, a költségek sajnos nem akarnak csökkenni és a kiskereskedelmi láncok is mindent elkövetnek a feldolgozók átadási árának letöréséért, ami végül a sertéstartóknál csapódik le".
Kiemelik: A magyar sertéságazat akkor tud fennmaradni, ha sikerülne idehaza is elérni, hogy belföldi piacon (vagyis a boltokban) elsőbbséget élvezzen a hazai születésű, nevelésű, helyben feldolgozott sertésből készült friss hús és húskészítmény.
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
