A sertéságazat óriási bajban van, azonnali intézkedéseket követel a MOSZ
Sok munkával, sokat bukni. Ezt élik át a sertéstenyésztők nap, mint nap, olvasható a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének sajtóközleményében.
Minden egyes felnevelt sertésen 5-10 000 forint vesztenek. A takarmányárak mellett az energia, a gyógyszerek és egyéb input anyagok árai, valamint a munkabér költsége is soha nem látott magasságba emelkedtek. Mindeközben a felvásárlási árak fél év alatt 20%-ot zuhantak.
A jelenlegi árszintek mellett ma már minden sertéstenyésztő veszteséget termel, nincs olyan hatékonyságjavító intézkedés, ami képes lenne ezt a kiesést kompenzálni.
Mint írják, a sertéslétszám 3 millió darab alatt stagnál, a kistermelői sertéstartás megállíthatatlanul zsugorodik, az igazán professzionális és hatékony sertéstartó telepek száma alig néhány tucatra tehető. Az elmúlt évtizedek kormányzati fogadkozásai ellenére az ágazatot nem sikerült növekedési pályára állítani, ma már odáig jutottunk, hogy az is hatalmas eredménynek számítana, ha legalább a jelenlegi szintet meg tudnánk őrizni. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az élelmiszer-ellátás biztonságának a garantálása a jövő egyik kulcskérdése.
Ha tovább zuhan a sertésállomány (és a helyét az import hús veszi át), akár az önellátási szint alá is csökkenhet a hazai alapanyagból származó sertéshús kínálat, figyelmeztet a szervezet.Arra is felhívják a figyelmet, hogy a fogyasztók sokszor nem is látják, hogy milyen kilátástalan helyzetbe kerülnek a termelők. A kereskedelmi szektor árrésére a felvásárlási árak alakulása gyakorlatilag nincs hatással, olyan aránytalan jövedelemosztozkodás alakult ki a termékpályán, ami a kockázatok és veszteség viselését szinte kizárólag a termelőre tolja. Közleményükben kifogásolják, hogy a médiában az jelenik meg, hogy nőnek az előállítás költségei ezért a fogyasztó drágábban kapja a sertéshúst, a valóság ezzel szemben az, hogy a megnövekedett költségeket a termelők nem tudják érvényesíteni.
A MOSZ szerint a termelői kiszolgáltatottság csökkentése érdekében a kormányzatnak hatékonyan fel kellene lépnie. Változtatni kellene a jövedelemosztozkodás jelenlegi gyakorlatán, ezért szorgalmazza a MOSZ Sertéstenyésztők Tagozata a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény felülvizsgálatát, a termelői kiszolgáltatottságot csökkentő intézkedések meghozatalát.
Mint írták, ahhoz, hogy ne öltsön tömeges mértéket az, hogy a sertéstartók tömegesen hagynak fel tevékenységükkel, azonnali, érdemi intézkedésekre van szükség.
Jelenlegi válságkezelő intézkedések
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Agrárminisztérium többletforrások, előrehozott kifizetésekkel és új hitelkonstrukciókkal igyekszik segíteni a sertéstartókat.
Magyarország továbbra is kiáll Brüsszelben a sertéstartó gazdák mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, olvasható az Agrárminisztérium sajtóközleményében.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az utóbbi időben drasztikusan emelkedő takarmány- és energiaárak, valamint a koronavírus világjárvány és az afrikai sertéspestisjárvány tartós negatív hatásai miatt a gazdák kettős nehézséggel néznek szembe: az alacsony átvételi árak mellett rövid idő alatt meredeken nőttek a terheik. A folyamatosan dráguló alapanyagok költségeit a fogyasztói árakban nem lehet rövidtávon maradéktalanul érvényesíteni, ezért jelentős veszteségeket szenvednek az ágazat szereplői.
Tizennégy ország kér uniós beavatkozást a sertésszektor összeomlásának elkerülése érdekében – Fotó: Envato
Nagy István kiemelte, a kormány ebben az évben már 4,4 milliárd forinttal megemelte az állatjóléti és állattenyésztési támogatások kifizetésére fordítható keretet, annak érdekében, hogy enyhítse az érintettek nehézségeit. Ezen felül az Agrárminisztérium 800 millió forintnyi támogatás előrehozott kifizetéséről döntött a gazdák likviditásának elősegítésére – tette hozzá.
Kifejtette, a nehézségek orvoslása európai szintű megoldásokat kíván, hasonlóan az orosz embargó után kialakult helyzethez. Brüsszelben a Mezőgazdasági Tanács októberi ülésén Nagy István – több más tagállammal együtt – felszólította az Európai Bizottságot, hogy hozzon azonnali válságintézkedéseket a nehézségek további elmélyülésének megakadályozására. A Bizottság azonban mindeddig nem reagált a kezdeményezésre.
Tizennégy ország kér uniós beavatkozást a sertésszektor összeomlásának elkerülése érdekében
A miniszter ezért a soron következő novemberi Tanácson a sertéságazat nehézségeinek kezelése érdekében a belga, bolgár, ciprusi, cseh, észt, francia, görög, horvát, lengyel lett, litván, osztrák és szlovák delegációkkal együtt újra kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság azonnal cselekedjen az ágazat rendkívüli támogatása érdekében. Az uniós szabályozás alapján a Bizottságnak van felhatalmazása arra, hogy súlyos piaci zavarok esetén rendkívüli lépéseket tegyen a kialakult helyzet kezelésére – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.
A nehézségek csökkentése érdekében indított korábban fogyasztásösztönző kampányt az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége.
